Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-290

384 Az országgyűlés képviselőházának 29\ 200 képviselő a csukák halfajába tartozik, akik soha ki nem nyitják a szájukat. (Zaj. — Elnök csenget!) Örülök tehát, hogy a javaslat a képviselői nívó emelésére vonatkozólag is tartalmaz bizonyos rendelkezéseket. (Rajniss Ferenc: Dolgoznak a némák is, sokszor töb­bet! — Zaj.) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, ma­radjon csendben! Petrovácz Gyula: Egy második gondolata a. javaslatnak, amelyet szintén helyeslek, az, hogy bizonyos rendelkezéseket tartalmaz a pártok túlzott szétfőrgácsolódásának meggát­lására. Mindig hiba, ha a parlamentarizmus a • szétforgácsolódás felé halad, ha az egymáshoz közel álló programú pártok egymás között a megoszlást hirdetik. A múltkor is igen ko­mikusan hatott, amikor egyik képviselőtár­sunk felállott, felolvasott egy programot és azt mondta, hogy ennek végrehajtására fog­junk össze valamennyien és ugyanakkor ha­tan kiléptek abból a pártból, amellyel szem­ben az összefogást hirdették. . (Derültség bal­felöl.) Én ezt nem tartom egészséges állapot­. nak és csak helyeselni tudom, ha ilyen jelen­ségek ellen, bár csak minimális gátakat is, de mégis gátakat emel a t. törvényhozás. Itt kell megemlítenem, hogy a törvény­. javaslat az ajánlásnál kauciót kíván meg és aki a szavazatok 25%-át nem kapja meg, az elveszti ezt a kauciót. Legutóbb Lovasberény­ben négy jelölt indult és közülök kettő elvesz­. tette a kaucióját. Ez arra fog vezetni, hogy a ,pártok mérlegelni fogják, melyik az esélye­sebb jelölt, hogy akinek nincs eventualitása, lehetőleg idejekorán lépjen vissza (Rupert Rezső: Nincsen esélye, de van pénze!) s a pár­tok iparkodni fognak nem sok helyen, hanem csak ott állítani jelöltet, ahol talajúk van. ' Ide tartozik a relatív többség kérdése is, mert ezt igen sokszor tudnák megkapni az egy­más mellett álló polgári pártok. A relatív több­ség alapján igen könnyen kaphatna mandátu­mokat az ellenzék, ha nem forgácsolódnék szét két, vagy három (részre, hanem összefogva leg­alább ezt a viszonylagos többséget próbálná v megszerezni. A legutóbbi választások egész so­rát tudnám felhozni,, amelyeknél két polgári párt összefogása biztosíthatta volna a relatív többséget az ellenzék részére. Ide tartozik a lajstromos választásokra vo­natkozó új Hagenbach—Bischof-féle számítási mód, amelyeknek alkalmazása esetén az apró pártok esélyei csökkennek és az erősebbekéi emelkednek. Ennek folytán senki sem fog olyan helyen párt alakításra törekedni, ahol nagyobb mennyiségű szavazatra lehetősége nincs és nem fognak megismétlődni azok az esetek, hogy valaki nem kapta meg az ajánlások megkívánt számát és mégis mandátumot kapott a kerü­letben. . ;; Ide tartozik a törvényjavaslatnak az a ren­delkezése, hogy a parlamentben elismert pár­tokat bizonyos előnyben részesíti és így azok •indulási-• lehetőségeit elősegíti, viszont lehetet­lenné teszi,, hogy alkalmi, yagy egyéni pártok létesüljenek a választás -ideje alatt, mert hiszen megkívánja a javaslat, hogy az ilyen pártokat már a választások kiírása előtt be kell jelen­teni és ez ta 'bejelentés is bizonyos, határidőhöz van kötve. ... Ide tartozik az is, hogy egy párt programm­; jávai való induláshoz a párt központjának bele­egyező nyilatkozata szükséges, ami azt jelenti, hogy kétes exisztenciák nem alakíthatnak a maguk testére szabott pártot más párt prog­'. ülése 1938 március 30-án, szerdán. ramm ja alatt, tehát senki sem léphet fel párt­programul ja alatt az illető párt jelöltjével szem­ben. Mindezek, ha nem is teljesen hatályos, de alkalmas módszerek arra, hogy meggátolják a túlzott_ szétforgácsolódást. A javaslat harmadik helyes gondolata a de magógia korlátozására irányuló törr-kvés. Iát; tartozik az a tájékoztató nyilatkozat, amelyet a jelöltnek ki kell állítania és melyben meg keH (mondania, hogy tényleg kicsoda. így nem lesz lehetséges,, hogy a jelölt egyik községben ezt, .a másikban pedig azt mondja, hogy az egyik községben ilyen, a másikban pedig olyan vallásúnak adja magát. Alkalmas lesz ez a ren­delkezés arra, hogy ezek a kicsinyes, apró kor­tesfogások kiküszöböltessenek a kortézia mű­helyéből. Azt is helyeslem, hogy a pártgyűlésekre korlátozzák az agitációt, hogy a be nem jelen­tett kocsmai zúggyűléseket betUtják (Rupert Rezső : Mi lesz a rádióval?), hogy büntetőren­delkezéseket hoznak a felelőtlen Ígérgetés, az egyéni tisztesség elleni vétségek ellen és azok ellen a íkortesfogások ellen, amelyekről az anekdotákban szívesen hallunk, de, amelyeket mint a választási agitáció kísérő jelenségeit a magunk részéről nem tudunk helyeselni, hogy ezekkel szemben a javaslatban hatékony büntetőrendelkezéseik 1 vannak, äzt a magam ré­széről csak helyeselni tudom. Azt is helyesnek tartom, hogy a javaslat a plakátharcot a lajstromos kerületekben meglehetősen korlá­tozza,^ mert ez pénzkérdés és igazán nincs szükség arra, hogy a választást túlzottan drá­gává és ezzel antidemokratikussá, tegyük. Azt állítom, hogy ha nem is lehet kiküszöbölni a választási agitációból minden demagógiát. igenis korlátok közé kell szorítani. T. Képviselőház! Azt látom, hogy ez a tör­vényjavaslat a bizottsági tárgyalás alatt ere­deti hibáiból rendkívül sokat levetkőzött s hogy nem volt hiábavaló az ellenzéknek és a kormánypártnak az a kritikája, amellyel ezt a javaslatot eredeti formájában illette. Ennek igazolására csak arra a három pontra muta­tok rá. amelynek módosításával a legnagyobb változás történt a javaslaton. Rámutatok elő­ször arra, hogy egy menetben történik a vá­lasztás mindenütt, tehát a bizottság elejtette a kétmenetes választásnak, az egy hét után való második választásnak a gondolatát. Ez már maga óriási eredmény. Rámutatok még arra. hogy a szavazókörök 600-as, illetve a vá­rosokban 1000-es létszámának megállapításá­val elértük azt, hogy mindenütt egy nap alatt lehessen választani és nem lesz ebben az or­szágban sehol kétnapos választás. Ez is óriási eredmény _ a választás egyszerűségének bizto­sítása tekintetében. Azt a körülményt is alá­húzottan kell értékelnem, hogy az eredeti ter­vezettel szemben Budapest székesfővárosban a kerületi beosztás és a választási eljárás te­kintetében is mindaz megmarad, ami eddig volt. T. Ház! Én a javaslatot a magam részéről ebben a fonrnajaban. ahogy az most előttünk van, eredeti formájához képest meglehetősen haladónak tekintem és ha vannak is észrevéte­leim, azokat az említett előnyökkel szemben nera tartom olyanoknak, hogy szavazatomban befolyásolni tudnának. Azt, hogy azok a — mondiuk úgy — orthodox-szociál demokraták, (Derültség a balközépen és a jobboldalon. — Malasits Géza; Na. na! — Soltész János: Van neológ-szocialista és van orthodox-szocialista,

Next

/
Oldalképek
Tartalom