Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-290

Az országgyűlés képviselőházának 290. — Propper Sándor: Vannak orthodox katolikusok is!) akik a demokráciát maradék nélkül kívánják érvényesíteni a javaslatban, nincsenek megelégedve a javaslattal, én természetesnek tartom. Szerintem azonban többet jelent az ország érdeke, (Zaj a szélsőbaloldalon.) mint a teória, mert bár a teória nagyon szép dolog, mégis maradjon csak teória és ne menjen át soha száz százalékig a gyakorlatba, mert akkor a teória révén maga a lényeg, a jelenesetben maga a nemzet szenvedne veszteségi. A magam részéről soha nem tudlnék beleegyezni abba, hogy a fiat justitia pereat mundus mintájára azt mondjuk, hogy fiat democratia pereat patria. (Helyeslés jobbfelől.) A választójognak vannak politikai vonatkozásai s ezeknek a politikai vonatkozásokra fokozottabb figyelmet kell szentelni, mint az orthodox teóriák érvényesítésének, mert én azt állítom, hogy ott, ahol a demokrácia kiharcolta a demokratikus elvéknek maradéknélküli érvényesítését, ott nem maradt meg ezek mellett az elvek mellett, hanem ő változtatja azt meg azonnal, és amely pillanatban egy ilyen orthodox demokrácia hatalomra jut, neki már nem az a fontos, hogy ezt a demokráciát maradék nélkül végrehajtsa, hanem akkor — a hatalom birtokában — megváltoztatja módszerét, Csak célzok Oroszországra (Rassay Károly: Az nem demokrácia!), ahol demokráciáról igazán nem lehet szó. Addig, míg hatalomra nem jutnak, az alkotmány és az alkotmányosság fontos, amely pillanatban azonban hatalomra jutottak, abban a pillanatban az alkotmány már nem volt lényeges. Addig kell a parlament, amíg nincsenek többségben, amely pillanatban azonban hatalomra jutnak, már nincs szükségük a parlamentre. (Malasits Géza: így kerültek a nácik is hatalomra! — Zaj. — Elnök csenget.) A hatalom előtt mindig sürgős volt a választójog, a hatalomrajutás után sohasem, A demokrácia sohasem fog visszariadni azoktól az eszközölktől, amelyeket a legjobban ostorozott, abban a pillanatban, amikor ő jutott hatalomra. Én éppen ezért nem tartom a javaslat hibájának, 'hogy a demokratikus elveket nem maradék nélkül és nem teoretikus formában érvényesíti, hanem a nemzet jövőjére való tekintettel állítja be, hogy féket tesz. a demokratikus elvek érvényesítése mellé és hogy a törvényjavaslatban lépésről-lépésre halad előre és ezáltal biztosítja azt, hogy meglepetés az országot ne érje. Nem rovom fel a javaslat hibájául azt sem, hogy azoknak sem tetszik, akik a diktatúráért rajonganalk, hogy nem tetszik azoknak, akik semmiféle parlamentet nem akarnak, akik a parlament működése helyébe egy egyén működését kívánják tenni. Azt állítom, hogy egy gyenge parlament is sokkal jobb, mint egy erős parancsuralom, hogy egy gyenge parlament is emberibb, méltóbb és szabadabb kifejezési módja egy nemzet életének, mint a legszabadabb diktatúra. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) Éppen ezért azt mondom, hogy én maradok e mellett a parlamentáris rendszer mellett, kitartok mellette és azt kívánom, javítsuk meg magát a parlamentet, mert a parlamentarizmus nem veszett el, csak ott, ahol maga a parlament rontja el önmaga tekintélyét. Csak azt kell gondnokság alá helyezni, aki nem tud élni a szabadságával, a magyar nemzet pedig tud élni badságával, tehát nines^ szükség arra, (Dulin Jenő: Nem hagyják élni vele!), hogy akármilyen parancsuralmi rendszerrel gondnokság ülése 1938 március 30-án, szerdán. 385 alá helyezzék és politikailag éretlennek nyilvánítsák. Azt mondottálki, hogy húzzuk meg a határvonalat. Én itt húzom meg a határvonalat a magam részéről, meghúzom a határvonalat ott, ahol a keresztény és nemzeti gondolat tud érvényesülni, ahol a magyar alkotmány érvényesülésének útjába semmiféle akadályt nem gördítenek. Ott én nem félek a parlamentarizmus jövendőjétől. Csak akkor félnék, ha ezek tekintetében történnék változás. Én nem kérek rendőri intézkedéseket, csak a törvénytelenségek ellen. (Rassay Károly: Ügy van! Ügy van!) Én felveszem a politikai harcot bármilyen rendszerrel szemben is és a magam igazságát, a mi igazságunkat, a keresztény igazságokat igenis megvédjük, megvívjuk ezek csatáját kint a választók előtt is bármikor nyíltan, mert mi egy és ugyanazon elvek alapján állunk, amelyeken állottunk akkor is, amikor ebben a parlamentben az utolsóelőtti választójogot tárgyaltuk. Azt hiszem, a józan magyar nép még titkos szavazásnál sem fog másként viselkedni, mint ahogyan viselkedett nyílt szavazásnál, legfeljebb nem lesz olyan óriási a többség, ami nem lesz hátrányára a parlamentnek (Meskó Rudolf: Több párt lesz!) és nem lesz képviselőház nívóját meglehetősen süllyesztő módszer, amellyel ma a parlamentarizmus működik. (Zaj.) . • Nem tartom érdektelennek, hogy a legutolsó választójogi javaslat tárgyalása alkalmából Gömbös Gyulának egy mondatát még idézzem befejezésül, (Halljuk! Halljuk!), amikor ő azt mondotta (olvassa): »A legtöbb hatalmon levő rendszernek ÍZ El hibája, hogy makacsul ragaszkodik a maga pozíciójához és nem veszi észre, hogy már régen elvesztette a nép lelkét, (Rajniss Ferenc: Helyes!), hogy összes rendelkezései idegenek a népnek; a legtöbb hatalmon levőnek az a hibája, hogy nem kapcsolódik be a világtörténelem folyamatába (Rajniss Ferenc: Helyes!) és ezért szokott olyan csúfosan, olyan hirtelenül megbukni.« Mélyen t. Ház! Én azt mondom, hogy^ ne méltóztassék ezt a törvényjavaslatot kizárólag egy pártnak a szempontjából felfogni, mert abban a pillanatban elvesztette a talajt maga alól. Méltóztassék ezt a törvényjavaslatot az általános, az egyetemes keresztény és nemzeti gondolat szempontjából felfogni, akkor beállította törekvéseit a kormányzat abba a világnézeti láramlatba, amely világnézeti áramlat diadalmasban halad előre egész Európában. Én a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés és éljenzés a bal- és a .jobboldalon. — A szónokot ssűmosan üdvözlik ) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. Széll Józse? belügyminiszter: T. Képviselőház! Törvényjavaslatot van szerencsém benyújtani a közkórházi ápolási költségek viselésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről. (Élénk helyeslés a bal- és a, jobboldalon.) Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a Képviselőház közigazgatási, társadalompolitikai és pénzügyi bizottságához utasítani. Elnök: A törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr^ által javasolt bizottságoknak. Szólásra következik Rassay Károly képviselő úr. (Halljuk! Halljuk!)