Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-289

364 Az országgyűlés képviselőházának 289, ülése 1938 március, 29-én, kedden. hegy a törvény nem tudása nem mentesít a velejáró kötelezettség a!ól. Méltóztassék megengedni, hogy mi, akik mint én magam is, hivatalból kiét választást vezettem mint igazoló választmányi elnök a fővárosban, kijelenthessük: hetek és hónapok munkája kell ahhoz, hogy az ember a választójogi törvényben tényleg megtalálja azokat a kautélákat, védelmi eszközöket, azokat a sa acokat és --• mondjuk talán — nyúlgátakat, amelyekkel az illető a szavazás alkalmával a törvény intencióját a maga felfogása szerint saját érdekében érvényesíteni tudja. Attól félek., hogy ebből nagy akadályverseny lesz, amely nemcsak a pártok között zajlik le, hanem :mnak esetleg maga a nemzet is áldozatául eshetik. Feltétlenül fontosnak tartottam volna még egyet. Azt, hogy lehetőség nyíljék a ma is minden oldalról hangoztatott őrségváltásra, a parlament felfrissítésére. Ez az őrségváltás nyugaton már több nemzetnél megtörtént(Fábián Béla (Surgoth Gyula felé): Na Gyu'la, megy nyugdíjba!) ^Szükségesnek tartanám, hogy ez bizonyos mértékben nálunk is megtörténjék. Bizonyos nehézségek mutatkoznak azonban lázért, mert a jelölés és a passzív választói jlog megszerzése rendkívül szigorú kautélákhoz van kötve. Utalni kívánok itt is arra, hogy mindezek a nehézségek, különösen azok, •amelyek pénzügyi természetűek, feltétlenül kiküszöbölendők volnának. Ma még nem késő, mert még nem jutottunk el a részletes tárgyalásig. Ajánlom a kormányzatnak, hogy ne méltóztassék itt hármas akadályversenyt támasztani, ne méltóztassék pénzbiztosítékot követelni, magas ajánlószámot követelni és minden egyéb körülmények fennforgását, amelyek a mostani szöveg szerint iaz egész választási rendszert megnehezítik. Hiszen, ha valakinek az

1 a 30.000 pengő nem fog rendelkezésére állni, akkor az illető, ha országgyűlési képviselő kíván lenni, vagy ha mások kívánják, hogy az legyen, vagy egy érdekeltségnek lesz kiszolgálója, vagy pedig egy pénzcsoportnak, vagy érdekcsoportnak lesz (anyagilag támogatója, azoké, akik tulajdonképpen őt a mandátumhoz juttatlak. , , -_ Van azután ennek a törveny.TavasIatna'k még egy szépséghibája, (Br. Berg Miksa: Van több is!) amelyet én különösen nehezményezek. Mi, akik itt ülünk ebben a Házban, valamennyien azt kívántuk, hogy a titkos választójog érvényesülj ön. A miniszterelnök úrnak, valamint a miniszter uraknak szájából minduntalan azt hallottuk, hogy Magyarországon ezentúl többé már nem lesz általános választás máskép, mint titkosan. Mégis méltóztattak beiktatni a 223. §-t, amely e pillanatban mindenit agyonüt, mert hiszen egy feloszlatásra provideál és újból a nyílt szavazási rendszert kívánja érvényesíteni. (Ügy van! a balkoAzt mondotta Antal István, hogy minden törvény annyit ér, amennyire végrehajtható. Aláírom- Ez a törvény is annyit fog erm, amennyire azt a nemzet érdekeben végre lenét haitani és e tekintetben természetszerűen érvényesülni fognak azok a kívánságok, amelyeket vele szemben minden korulmenyek kozott támasztunk. . , Most méltóztassanak megengedni, hogy egy egészen rövid kiltérést tegyek arra vonatkozóiig, amit Bethlen István t. képviselőtársunk egy nagyon szép szónoki készseggel, gyönyörűen felépített beszédében mondott itt a Házban csütörtökön, amely beszednek egyik paszszusát én nem tudom aláírni. (Felkiáltások balfelől: Csak egyet?) Bethlen István gróf többek között a következőket mondotta (olvassa): »Egy ilyen uralom, félretéve azt a jogot, amely Magyarországon uralkodik, egyik napról a másikra^ eltörölheti a zsidóságot a magyarság térképéről; ez bekövetkezhetik, de kérdezem, t. Képviselőház, fenn fogja-e tartani ez az uralom iá magyar hitelszervezetet, a magyar nagyipart, a magyar kereskedelmet, amelyek nélkül ebben az, országban civilizált életet élni nem lehet és amelyek nélkül egy utolsó Balkánállam nívójára süllyedünk le.« (Müller Antal: Szóval, hogy zsidók nékül nem tudunk élni!) Méltóztassanak megengedni* de én nagyon szerencsétlennek tartom ezt a megállapítást, amely ellentében áll azokkal a tényekkel, amelyeiét mi az utóbbi évtizedekben a történelemből, közgazdasági könyvekből és más munkákból tanultunk, amelyek egézven másképpen - állapítják meg a magyar gazdasági életet, (Ügy vagy! Úgy van! jobbfelőL) Bethlen István t. képviselőtársunk azt r^ondotta, hogy ha leradírozzák a zsidóságot' Magyai'or?z'ig térképé ről, akkor mi meg fogunk szűnni. Nekem ezek az aggályaim egyáltalában nincsenek meg, es szeretném ezzel a közvéleményben elterjedt hittel szemben a magam álláspontját körvonalazni. Tévedés az a hit, amely minduntalan érvényesül — és ezt ne vegye rossznéven senki, (Megay Meissner Károly: És ha rossznéven veszik!) mert ezzel a kérdéssel nyíltan szemtőlszembe kell állani, vele foglalkozni kell — és amelyet minduntalan nyilvánítanak, hogy a zsidóság magasabbrendű fajtához tartozik, (Haám Artúr: Ezt csak ők gondolják!) amely a modern kereskedelmi és ipari élet megszervezését nagyszerűen elvégezte és amelyet Magyarországon nélkülözni egyáltalában nem tudunk. Én úgy érzem, —• és ez bennem talán bizonyos önhittség is — hogy a magyar fajta ebben a tekintetben sokkal ügyesebb, okosabb és bátrabb is, hiszen láttuk, hogy a világháborúban kitűnően megállta a helyét Sőt* hogy talán több iniciativa^ is van benne, errenézve nem utalok másra, mint a magyar paraszt természetes észjárására, amelyet a legnehezebb jogi formulák között is mindig meg tudja találni a helyes utat és módot; utalok községi képviselőtestületeinkre: hogy milyen szenzációsan és nagyszerűen vezetik őket és hogy van érzékük a szociális problémák és más kérdések megoldásához is. Talán a falu közegészségügyi és más egyéb problémáit gyorsabb megoldáshoz is juttattuk volna, ha a falusi községi képviselőtestületeknek több jogot és több pénzt adtunk volna ahhoz, hogy a maguk akaratát és kívánságait érvényesíthessék. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Ügy érzem, hogy a zsidóságnak nem volt semmi érdeme abban, hogy a feudális rendszerről áttértünk a modern társadalmi rendre, a mai társadalmi rendszerre, amely jelenleg mindenütt fennáll. Úgy tudom, hogy Európában az angolok, a franciák és a németek már létrehozták a modern társadalmat akkor, amikor a zsidóságnak nálunk még nem volt szabad a kereskedelmi életben résztvennie. Ami Magyarországot illeti

v gazért tartom szerencsétlennek ezt a megállapítást, mert méltóztassék visszaemlékezni, hogy 1881-ig Magyarországon a zsidóságnak mással, mint rongy- és nyúlbőrkereskedéssel nem lehetett