Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-289

Az országgyűlés képviselőházának 289, ülése 1938 március, 29-én, kedden. 365 foglalkoznia. (Fábián Béla: Nem igaz! 1881­ben? Ugyan kérem!) 1881-ben a céhrendszer el­törlésével tétetett lehetővé ,. . (Fábián Béla: Ugyan kérem! 1880 előtt a Wodianerek, a Wahrmannok ...) Azokról is fogok ibeszélni, t. képviselőtársam! (Nagy zaj. — Haám Artúr: Azóta megszaporodtak! Sok lett a bőr!) 1881­ben a céhrendszer eltörlésével az egész ország hangulata és kívánsága ellenére lehetővé tet­ték azt, hogy a szabad ipar megnyilvánulásán keresztül bárki.. .(Fábián Béla: Tessék meg­nézni a Lánchíd négy oszlopát, kiknek a nevei vannak azokra ráírva és tessék emlékezni arra, hogy 1848-ben mi történt ebben az országban, melyik volt az egyetlen felekezet, amelyet megsarcolt Haynau!) Pardon, folytathatomi (Fábián Béla: Kérem, én csak az igtazságolt voltam bátor egypár szóban figyelmébe aján­lani! — Elnök csenget.) • T. képviselőtársam, én szívesen meghall­gatom az ellen argumentumokat is, méltóztas­sék azonban nekünk is megengedni legalább annak a csekély szólásszabadságnak a révén, amely részünkre biztosítva van, hogy mi is körvonalazzuk a magunk álláspontját. En is tiszteletben tartom t. képviselőtársam felfogá­sát. Nie méltóztassék az igazságok kiterege­tése miatt izgulni. (Fábián Béla: De 1881-ben?) Majd képviselőtársam meg fogja cáfolni ezt. (Boczonádi Szabó Imre: 1872-ben történt, ez, az egész! — Fábián Béla: Ugyan képviselő úr, hol tetszik élni! — Boczonádi Szabó Imre: Hát a céhrendszer nem 1872-ben szűnt meg? — Fábián Béla: A céhrendszert visszakívánja?) Vissza! Vissza kívánom! (Zaj. — Elnök csen­get. — Müller Antal: Visszakívánjuk! Erköl­csös volt! — Farkas István: Dehogy volt er­kölcsös! Szüntessük meg akkor a vasutakat, az egész kultúrát töröljük el a föld színéről! Csak úgy lehet újra megcsinálni a céhrend­szert! — Müller Antal: A céhrendszernek sok részét visszakívánjuk!) En úgy érzem, hogy a magyar keresztény iparos és kereskedő sokkal jobb és becsületesebb kiszolgálója volt a ma­gyar közönségnek, mint a mostani niagyipar és nagykereskedelem. (Igaz! Ügy van! jobb­felöl.) Ezt egészen nyugodtan meg lehet álla­pítani. Méltóztassék megengedni, hogy rámu­tassak .arra, hogyan jutottak ezek az emberek abba a szomorú helyzetbe, amelyben mía van­nak. Tisztán a hitelnyújtás révén értek w el a mostaniak azokat az előnyöket, amely előnyök őket gazdiasági hatalomhoz juttattak. (Rajniss Ferenc: Rothschild! — Haámt Artúr: Uzsora­sok voltak!) Ügy érzem, hogy ha ennek a kér­désnek egy kissé jobban a (mélyére nezunik, ak­kor talán tisztábban látjuk a következményeket és nem minősítjük szélsőségeknek azokat, akik ennek odakint iaz utcán és mindenütt hangot adnak. (Peyer Károly: Halljunk rajaimta Tanítók Bankjáról is! — Boczonádi Szabó Imre: Az Alapkő-ről is beszéljen!) Méltóztassék megengedni, hogy utaljak pél­dául az asztalosiparra. Magyarországon egyi* legjobb, legfejlettebb és legkitűnőbb iparunk volt az asztalosipar és méltóztatnak tudni, hogy a régi kitűnő cégek egymásután megbuk­tak azért, mert a hitelnyújtás nem állott nekik semmi körülmények között sem a rendelkezé­sükre, (Müller Antal: A bútorkereskedők tónk retették őket!) ezzel szemben méltóztassék meg­állapítani, hogy ma a Rombach-utca^ a Baross­utca ós a Dohány-utca hemzseg a bovli-aruto., (Müller Antal: Egy utcában, 49 bútorüzlet!) amelyet hitelnyújtás révén rasóznak a Hiszé­keny magyar közönségre. Merít hogyan all a helyzet a magyar asztalosip árral? (Megay Meissner Károly: Na, most szóljon Fábián! — Fábián Béla: Mit lehet erre szólni? — Boczo­nádi Szabó Imre: Mondja, hogy nem igaz! — Fábián Béla: Egy szó sem. digaz íbelőte! Tessék megnézni a magyar asztalosipart, tessék megnézni, hogyan dolgoznak Anglia és egész Európa számára száz és ezerszámra ...) Inkább a Lingel-féle árut, (Fábián Béla: Nem áll, mert az újpesti és kispesti kisiparosok áruját is vi­szik ki Angliába! — Elnök csenget.) mint a zsidó iparosokét viszik ki... (Felkiáltások a szélsőbalodalon: Demagógia! — Elnök csenget. —> Boczonádi Szabó Imre: De nem kap pénzt! Utalványt kap a kereskedőtől! — Fábián Béla: Tessék kijönni Újpestre. Tessék megnézni, hogy Angliába mit vásárolnak! Száz és száz asztalos dolgozik ott!) Elnök: Csendet kérek, Fábián képviselő úr! (Farkas István közbeszól.) Farkas István kép­viselő urat kérem, maradjon csendben! (Fábián Béla: Száz és száz asztalos dolgozik millió és millió fontért! — Halljuk! Halljuk! — Zaj. — Peyer Károly: Mindenesetre helyes, hogy a ke­reszténypárt szónoka ilyen beszédet mond! Nagy megnyugvás! — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk a szónokot!) Csendet kérek! Csilléry András: Kénem, legyen nyugodt t. képviselőtársam, mindig meg fogom mondani az igazságot, sohasem fogok tőle visszariadni, éppen azért, mert 'kötelességünk a felvilágosí­tás. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a balolda­lon. — Farkas István: A legnagyobb demagó­gia! — Fábián Béla: Az asztalosipar olyan fej­lett, olyan tökéletes, hogy fogalma sincs róla! Egy szó sem igaz abból, amit a képviselő úr mond! — Zaj.) és kötelességünk, hogy rámutas­sunk a hibákra. (Haám Artúr: Rendet kell itt leremte ; ni! — Peyer Károly: A kereszténypárt első szónoka ilyen beszédet mond! — Farkas István: Ez a legnagyobb demagógia!) Nem óhajtunk még egyszer ebben az országban sem kommunizmust, sem más hasonlét! ' (Fábián Béla: Most készítik elő! üj 1919-et készítenek elő! — Boczonádi Szabó Imre: De a parasztot nem akasztjuk, mint 1919-ben! — Fábián Béla: Nézze meg t. képviselőtársam, kiket akasztottak 1919-ben! — Boczonádi Szabó Imre: Tudjuk!) Menjen el Dunapata jra, meglátja! (Fábián Béla: Kiket akasztottak? Tessék megnézni, hogy Szolnokon meg Gyöngyösön kiket akasz­tottak! Kik akasztottak és kiket akasztottak! — Nagy zaj.) Elnök: Fábián Béla képviselő urat állandó közbeszólásaiért rendreutasítom. (Fábián Béla: Magyar embereket akasztottak! Ez az igaz­ság! — Boczonádi Szabó Imre: De a zsidóik aik&sz­tattiaik! — Folytonos zaj.) Boczonádi Szabó képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Fá­bián Béla: Uj 1919-et készítenek elő az ország­ban, mint akkor! És nincs erő ezt mégakadá­lyozni! Akkor is gyávák voltak, most is azok! Mi akkor is szembeszálltunk vele! — Nagy zaj a jobboldalon. — Fábián Béla: Én láttam, ott voltam 18-ban meg 19-ben, de az urakat nem láttam ott! — Felkiáltások jobbfelől: így nem lehet beszélni! — Drobni Lajos: Ez szemtelen­ség! — Fábián Béla: Kikérem magamnak ezt a hangot! —• Zaj a jobb- és baloldalon.) Fábián képviselő urat másodszor is rendre­utasítom. (Farkas István: Ez a keresztény sze­retet! —• Fábián Béla: Éljen a keresztényi sze­retet! — Rajniss Ferenc: Nem érdemes kia­bálni, Hitlerek Bécsben vannak! —- Peyer Ká­roly: Nagy haladás! A keresztény párt első szónoka így beszél! Stréberkedésre használja

Next

/
Oldalképek
Tartalom