Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-285

Az országgyűlés képviselőházának 2'8S. ütése 1938'március 21-én, hétfőn. 267 gyat ne tanitsonV tíosgy szaktárgyak tanítását kizárólag műegyetemi oklevéllel bíró mérnökre bízzák, mégpedig lehetőleg olyan mérnökökre, akiknek nemcsak mérnöki tudásuk, hanem mérnöki gyakorlatuk is van. Az ipariskolák­nak mindig az volt az 1 erőssége, hogy a gya­korlatban jól bevált embereikből hívták meg a megfelelő szaktanárokat. En tehát föltétele­zem, hogy itt a gazdasági szaktanárképesítés ­nek előfeltétele ahhoz, hogy ipari középisko­lán tanítson, a Műegyetemen szerzett mérnöki diploma. Hiszem, hogy ezt így is méltóztatik gondolni, ez azonban a javaslat szövegéből precízen nem tűnik ki. Annál inkább kell ezt követelnem, illetve annál inkább szeretnék erre nézve megnyug­tató nyilatkozatot hallani, mert hiszen van egy intézmény az ipari középiskolákban, a műhelyfőnöki intézmény, — ez annak az üzemnek a vezetője, amelyet az iskola mű­helye képez — amely állásnak egy szószerinti üzemvezetői képességekkel felruházott ember kezében kell lennie; a »műshelyfőnök« szót azonban a törvényjavaslat nem ismeri. Lehet, hogy a végrehajtási utasítás számára van fenntartva ennek a s zónák a bevezetése, en­gem azonban csak az nyugtatna meg, ha a törvényjavaslat kimondaná, hogy az ipari kö­zépiskolák szaktárgyainak előadásához szük­séges gazdasági szaktanári képesítés alapja a Műegyetemen szerzett mérnöki diploma legyen. Ezt a 'megjegyzést voltam bátor tenni ezzel a szakasszal kapcsolatosan. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Bár Petrovácz képviselő úr megjegyzését igen alapos indokolással terjesz­tette a Ház elé, amit én a magam részéről tel­jesen méltánylok, de ez a kérdés nem tartozik ehhez a törvényjavaslathoz, mert a középisko­lai szaktanárok képzéséről szóló törvényhez, tehát az 1934 : X. tc.-hez és a most készülő felső­oktatási reform törvényjavaslatához tartozik, ott pedig ebben a tekintetben részint megtör­tónt a megfelelő gondoskodás, részint pedig meg fog történni, ennélfogva ez a kérdés en­nél a javaslatnál tárgytalan. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. A 36. § meg nem támadtatván, azt elfoga­dottnak jelentem ki. Következük a 37. §. Kérem annak felolva­Vásárhelyi Sándor jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat B7- §-át): Petrovácz Gyula. Elnök: Petrovácz Gyula képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! A 37. §-nál a tanárok magángyakorlatának megenge­déséiről vagy meg nem engedéséről van szó, il­letve e szakasz szerint azt, hogy egy gazdasági középiskolai szaktanár mennyiben vállalhat magángyakorlatot s mennyiben folytathat dí­jazással járó mellékfoglalkozást, a miniszter úr külön rendeletben állapítja meg. En alá kívá­nom húzni, hogy a mellékfoglalkozás kétféle lehet. Az egyik mellékfoglalkozás elvonja a ta­nárt a tulajdonképpeni tanári munkától, ha tehát a miniszter úr ezt a mellékfoglalkozást lehetőleg korlátozza, azt a magam részéről he­lyeslem; van azonban egy . mellékfoglalkozás, amely a szaktanárt elősegíti tanári működésé­ben, elősegíti azáltal, hogy az ipari gyakorlat­ban résztvéve az a tanár a gyakorlati taní­tásra sokkal alkalmasabb lesz. Ezt a gyakor­latot nem lehet a tanári mellékfoglalkozások rovására írni, mert ez közérdekű működés, olyan működés, amelynek kamatait az ipari oktatás eredményességében fogja a köz élvezni. Amennyire tehát hozzá tudok járulni ahhoz, hogy minden olyan mellékfoglalkozás, amely a tanárt elvonja tulajdonképpeni hivatásától, lehetőleg korlátoztassék, annyira szükségesnek tartom megjegyezni, hogy viszont minden olyan mellékfoglalkozást, minden olyan ma­gángyakorlatot, amely azt a tanári működést elősegíti, — ez lehet a gazdasági, lehet a ke­reskedelmi középiskoláknál, de főként az ipari középiskoláknál — nem lehet olyan mellék­foglalkozásnak tekinteni, amelytől a tanárt el lehetne tiltani, vagy amelyet korlátozni le­hetne, mert örülnie kell az oktatásügyi főható­ságnak, ha olyan tanárokat sikerül szereznie ezekhez a gyakorlati iskolákhoz, akik a gya­korlat követelményeinek mindenben eleget tud­nak tenni, akik a gyakorlattal lépést tartanak és akik az iskolát saját gyakorlati munkájuk által is csak elősegítik és előre vezetik. Ezért én a magam részéről, 'bár nem ter­jesztek be módosító indítványt, kérem a mi­niszter urat, méltóztassék r olyan kijelentéssel alátámasztani ezt az én érvelésemet, amely szerint az ilyen irányú tanári magángyakor­latot a miniszter úr szintén oktatásügyig ér­dekből szükségesnek és közérdekűnek tartja. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a/vitát (bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közo>ktatásügyi miniszter: T. Ház! Erre vonatkozó kijelenté­semet beszédem folyamán már (megtettem és azt most megismételni nem kívánom-. Azt hi­szem, hogy ha a képviselő úr alaposan végig­gondolja beszédemnek azt a szakaszát, akkor abból megnyugvást fog találni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. A 37. § wieg nem támadtatván, azt elfoga­dottnak jelentem' ki. Következik a 38. % Kérem annak felolvasását. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 38. §-át). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Törs Tibor előadó: T. Ház! A 38. % (2.) bekezdésének első sorában »Az ipari« szavak »A gazdasági« szavakra változtatandók. Ez a módosító javaslatom egyébként összefügg majd a 42. §-nál előterjesztendő hasonló ter­mészetű módosításommal és azt célozza, hogy a gazdasági középiskoláknál felnőttek számára felállítandó külön osztályok necsak az- jpari középiskolákra szorítkozzanak, vagyis necsak ipari középiskolákban lehessen ilyen külön osztályokat felállítani, hanem a gazdasági középiskolák bármelyikében, így te-hát a mező­gazdasági vagy kereskedelmi középiskolában is és ezzel a felnőttek számára^ való 'esetleges továbbképzés az összes gazdasági iskolatípu­sokban lehetővé tétessék. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem,!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e a 38. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosító indítványával! (Nem!) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom