Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-276

16 Az országgyűlés képviselőházának %ï kas István: Nagyon jól ismerem! Hány járásorvosi állás nincs betöltve

1

?) A szociális munka további kiépítését célozták az 1907. évi XIX. te. tárgyalása során elhangzottak, valamint az 1928 : XL. te. parlamenti tárgyalása során hozott országos határozat is. Ez a kérdés ismételten foglalkoztatta a magyar törvényhozást. 'A mezőgazdasági társadalombiztosítás kiépítését azonban megakadályozta egyrészt a közbejött világháború, másrészt pedig a hosszú ideig tartó és hatásaiban teljesen megszűntnek még ma sem mondható mezőgazdasági válság. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A múlt év tavaszán jelentettem be a t. Háznak, hogy oly törvényjavaslattal kívánok a törvényhozás elé jönni, amely javaslat a mezőgazdasági munkavállalók öregségi gondozását fogja célul kitűzni. Sokat kellett gondolkodni azon. minő keretekben valósíthatjuk meg ezt a törvényes gondoskodást. Rá kellett jönnünk arra, hogy ez, ésszerű keretek között megvalósítható, és még akkor sem omlik öszsze, ha valamelyes megrázkódtatás folytán a mezőgazdasági helyzet rosszabbodnék. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Óvatosan kellett tehát a kereteket megállapítanunk azért, mert nem akartunk olyan helyzetbe kerülni, amilyenbe néhány állam került, hogy nemcsak a mezőgazdasági munkásság, de még inkább az ipari munkásság biztosítása leromlott az idők folyamán. Mindezek szem előtt tartásával sikerült a megfelelő pénzügyi fedezetet megteremtenünk és így lehetővé vált, hogy a 20 korona kataszteri tiszta jövedelmet meg nem haladó ingatlanok és függetlenül a kataszteri jövedelemtől a két katasztrális hold föld tulajdonosai is részt kapnak az öregségi biztosítás szolgáltatásaiból. Ez a gyakorlatban többet jelent, mert itt olyan ingatlanról van szó, mely az illetőnek saját nevén áll. A legtöbb helyen és vidéken ugyanis az a szokás, hogy közös a tulajdon, abban az esetben tehát, ha a feleség és férj együttes tulajdonáról van szó, a biztosítás határa felmehet ennek kétszeresére. A törvényjavaslat tárgyalása folyamán elhangzott egyes kívánságoknak teljesítése szükségessé tette, hogy az áldozatokat, a terheket, melyekről e javaslat pénzügyi fedezeténél gondoskodnunk kellett, felemeljük. Az állam hozzájárulását az eredetileg tervezett 3,330-000 pengőről 4,425.000 pengőre emeltük fel. Viszont a törvényhatóságok együttes hozzájárulását az eredetileg tervezett 800-000 pengő helyett 950.000 pengőben állapítottuk meg. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Bejelentem azonban, hogy hajlandó vagyok a 100 koronától 150 koronáig terjedő kataszteri tiszta jövedelemmel bíró földbirtokok hozzájárulásának mértékét a földadó 10%-áról annak 5%-ára leszállítani (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) és ezzel kapcsolatban a 150 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelmű hírtokok hozzájárulásának mértéke a földadó 15%-áról annak 18.25%-ára fog felemelkedni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Annakidején nem láttam egészen biztosan, minő módon oldjuk meg az öregségi 'biztosítás kérdését, vájjon járulékmentes ellátás útján vagy pedig tulajdonképpeni biztosítás útján. Azt hiszem, helyesen jártunk el akkor, amikor a megoldásnak utóbbi módját választottuk. (Helyeslés a jobboldalon.) T- képviselőtársaim közül többen rámutattak arra, hogy nemcsak a magyar ember felfogásához áll közelebb, de h ülése 1938 március 3-án, csütörtökön* etikai szempontokból is sokkal helyesebb ez az általunk választott megoldás. Az öregségi járadéknak egységes összegű megállapítása a falusi ember természetével is nehezen egyeztethető össze. Igen fontos kérdésnek tartom azt, amelyre t. képviselőtársaimnak egész sora mutatott reá, hogy az öregségi 'biztosítási ágak ügyvitelének intézése a lehető legegyszerűbben,, tehát minden felesleges bürokratizmustól mentesen és lehetőleg kevés költséggel történjék. Ebben a tekintetben teljesen megnyugtatom a t. Házat, mert erre nézve mindent el fogunk követni. Természetes, hogy minden (költséget nem lehet mellőzni, cmert igen sok nyilván tartásra van szükség, de iparkodtunk és iparkodni fogunk a végrehajtás során olyan intézkedéseket tenni, amelyek minimálisra redukálják ezeket a költségeket. Szeder János t. képviselőtársam felvetette azt a gondolatot ugyancsak az egyszerűsítés szempontjából, hogy nem lenne-e helyes vagy célszerű, ha a biztosításra kötelezettek postabélyegekben rónák le fizetési kötelezettségüket. Ezt a kérdést mindenesetre meg fogjuk vizsgálni és annak alkalmazhatósága a végrehajtás során fog eldőlni. így első hallásra igen szimpatikusnak találtam ezt a gondolatot azért is, mert elsősorban postabélyeget mindenütt lehet kapni és így minden különösebb nehézség nélkül fel lehet használni. Többen szóvá tették it. képviselőtársaim közül azt is, hogy annakidején, bár nem határozott formában, bejelentettem, hogy körülbelül 120 pengőt gondoltam juttatni évente az egyes megöregedett gazdasági munkásoknak. Akikor azonban nem gondoltam arra, hogy ez legyen ia törzsjáradék, most pedig adunk minden előzetes szolgáltatás nélkül 60 pengő törzsjáradékot. Viszont nagyon örülök annak, hogy a biztosítás során 120 pengőn felül adhatunk azoknak, akiknek megfelelő számú munlkában eltöltött évük van.

( Ezeken kívül méltóztassék tekintetbe venni még azt is, hogy eredetileg a javaslat csupán az egy katasztrális holddal rendelkező 'birtokkategóriáig 49.000 járadékossal számolt. Az egy holdtól két holdig, illetőleg 20 aranykorona kataszteri tiszta jövédelemig történt kiterjesztéssel azonban újabb 18.000 járadékossal szaporodott a járadékosok száma,. A t. Ház minden oldaláról, de különösen vitéz Kenyeres János képviselőtársam részéről a bizottságban és a plénumban történt felszólalások következtében 7—8000-rel emelkedett a járadékosok száma annak következtében, hogy f a tűzharcosoknál a 65 éves korhatárt 63 évre szállítottuk -le. Mint méltóztatnak tudni, most már 75.000 kiöregedett munkás lép a jövő évben a járadék élvezetébe. Többen — ha jól emlékszem, különösen Ernszt Sándor képviselőtársam — méltóztattak szóvá tenni azt, hogy az önkéntes nyugdíjcsoportba való belépés lehetősége továbbra is változatlanul fennmaradjon. Az 1912:

VIII. te. által létesített módon és a legutóbbi változásokkal erre teljes mértékben megvan a lehetőség: önkéntes biztosítás útján további évi 144 pengős járulékra tehetnek szert azok, akik a ihavi 50 fillér járulékot megfizetik. Nyugodtan megállapíthatom tehát, hogy elmentünk a lehetőségeknek addig a határáig, ameddig az ország jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetében egyáltalán el lehetett menni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Antal István, Sehandl Károly, Tildy Zol-