Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-276

' Az országgyűlés képviselőházának Î76. a falura, (Ügy van! Ügy van! jobb felől!) biz­tatni a népet, hogy vásároljon, hanem méltóz­tassanak olyan intézkedéseket hozni, hogy a fÖldmívelésügyi kormánynak necsak felügye­lete, hanem intézkedési lehetősége iß legyen abban, a tekintetben, hogy ezek a kisembereik megfelelő kölesönöket kapjanak az önkéntes parcellázásra jutott nagybirtokok vételénél. Új gazdaporták, új parcellák és új baráz­dák létesítését szorgalmazom tehát, és azt, hogy ezeknek áz öregségi alapokból kihelye­zendő pénzeknek a falu lássa minél nagyobb hasznát. (Ügy van! Ügy van!- jobb/elől.) .Szá­molnunk kell azzal, hogy az elkövetkező évek­ben esetleg megtorpanás áll elő a gazdasági életben. Csak arra mutatok rá, hogy a múlt hónapban az államháztartás 6 milliós defi­citet mutat fel és számolnunk kell azzal, hogy előre nem látható, események a mezőgazdasá­got esetleg nehezebb helyzetbe hozzák. Kér­dem: hogyan fogják ezek az ügynökök által összeterelt kisemberek — akik ma nemcsak 1000, hanem 1500—2000 pengőket is ígérnek egy katasztrális hold földért és lefizetnek 500—600 pengőt --tartozásaikat kifizetni, ha az élet megint megnehezedik! Azt hiszem, nyitott ,ajtót döngetek, amikor a-fÖldmívelésügyi miniszter úr figyelmét fel­hívom ezekre a körülményekre és kérem, hogy ezeket a pénzeket elsősorban arra használjuk fel, hogy a falut erősítsük. Ha minél több fa­lusi embernek lesz virágos otthona és ha min­den falusi kisembernek meg lesz a Miatyánk­ban kért mindennapi kenyere, akkor a bolse­vista agitátorok nem találnak többé nyitott ajtókat a faluban, (Ügy van! Ügy van! jobb­felőli) még akkor sem, ha álarcban közelednek a népnez. (Élénk helyeslés és taps jobbfélől.) Ennek egyetlen útja a falu gazdasági, szociá­lis, és kulturális felemelése a cselekvő keresz­tény politika jegyében. (Élénk helyeslés-) Mi­vel, a fÖldmívelésügyi miniszter úr törvény­javaslata ezen az úton egy komoly lépést je­lént a nemzeti szolidaritás és a krisztusi sze­retet jegyében, .a törvényjavaslatot örömmel elfogadom. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps jobbfélől és-a középen. A szónokot számosan üdvözlikJ "•'. Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megen­gedni; hogy a vitának ebben az előrehaladott stádiumában, '-— bár a vita még nem fejeződött be — általánosságban néhány szót szóljak a törvényjavaslathoz, (Halljuk! Halljuk!) ; A keresztény, nemzeti alapokon álló jobb­oldali politikának természetes következménye, hogy a fÖldmívelésügyi kormány a Ház elé elsősorban olyan javaslatokkal kíván jönni, amelyek, mint Szeder János t. képviselőtásain kifejtette, a nemzeti szolidaritást alkalmasak dokumentálni.(Élénk helyeslés,).Először a me­zőgazdaság úgynevezett szellemi munkásai­nak, pionirjainak helyzetét akartam javítani azzal,, hogy a Ház elé hoztam a gazdatiszti nyugdíjtörvényt. Abból, hogy azt az egész tör­vényhozás annakidején megértéssel iméltózta­tott fogadni, láttam, hogy helyesen cseleked­tem, (Ugy van! Ügy van! jobbfelŐl.) Ugyan­csak hálás köszönettel veszem a t. Ház plénu­mában és a bizottságban lefolytatott vitához hozzászólóknak azokat a megállapításait, ame­lyeket ezzel az első kezdeményező -lépést je­lentő javaslattal szemben voltak szívesek.meg­tenni, atmely egy széles néprétegnek: ,a ímegöre­1938 március 8'ári, csütörtökön* íí> gedett mezőgazdasági munkásoknak a javát, előnyét kívánja szolgálni. (Ügy van! Ügy van!) A mai felszólalások közül igen nagy ha­tást tett rám. Antal István igen t. képviselő­társam felszólalása, aki a magyar nemzet és a magyar faj jövőjének centrális problémái közé illesztette be az agrárlakosság széles rétegei­ről való szociális gondoskodás feladatát, és Sehandi Károly t. képviselőtársam felszóla­lása, aki a gyakorlati mezőgazdasági szempon­tok szem előtt tartásával mutatta ki, hogy mi­lyen fontos ennek a javaslatnak különböző in­tézkedései az agrárlakosság szempontjából. Amikor ezt a javaslatot a, t. Ház elé hoz-. tuk, különböző szempontok irányítottak ; min­ket. E szempontok között nem csupán szociál­politikai, hane_m nemzetpolitikai és termelési ftzempontok is voltak. (Ugy van! Ügy van! a jobboldalon.) Tisztában vagyunk vele, hogy a szociális szempontok is bizonyos tekintetben a termelés jobban kimunkálható alapjait tá­masztják alá; azoknak figyelembe vétele biz­tossá teszi, vagy legalább is bizonyos fokig nyugvópontra hozza a termelést. Ezeket a szo­ciálpolitikai szempontokat bőven kifejtette Antal István t. képviselőtársam mai felszóla­lásában és így ezekre az ő felszólalása után külön rámutatni teljesen felesleges. Magyar­országon aránylag sok történt az ipari mun­kásságról való gondoskodás területén. (Prop­per Sándor: Annyi történt, amennyit a mun­kásság kivívott magának! — Zaj és ellenmon­dásaksok a jobboldalon. — Farkas István: En­gedték volna szervezkedni a mezőgazdasági munkásságát! — Elnök csenget.) Elérkezett az ideje annak .hogy a mezőgazdasági munkás­ság sorsáról való gondoskodás terén egy lépést tegyünk előre. (Élénk helyeslés a, jobboldalon j A magyar mezőgazdaság hosszú időn keresz­tül nem volt rentábilis, tehát számolni kellett azokkal a nehézségekkel, amelyek a pénzügyi fedezet szempontjából állnak elő akkor,- ami­kor a mezőgazdasági munkásság sorsáról kel­lett gondoskodni. De számolni kellett azzal a szemponttal is, hogy míg az ipari munkásság. aránylag csekély rétege a nemzetnek, addig a. mezőgazdasági munkásság igen nagy és széles rétegét teszi a lakosságnak, és így a róla való gondoskodás jelentékenyen nehezebb egy ag­rárállamban, mint ahogy megfordítva, az ipari államokban az agrárbiztosítás a köny­nyebben megoldható probléma. Az agráror­szágban rendszerint az ipari munkásság bizto­sítása volt korábban törvénybe iktatva, viszont az ipari államokban a'mezőgazdasági munkás­ságé. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.). Nálunk az 1900 : XVI. te. a gazda­sági cselédek kötelező balesetbiztosítását al­kotta meg, ami azért is igen fontos lépés volt, mert lehetővé tette a. mezőgazdasági' munka­vállalók önkéntes biztosítását is. (Farkas Ist­ván: Ebből nem lett semmi! — Ellenmondásök a jobboldalon.) Az öregségi és rokkantsági biztosítást, a kötelező balesetbiztosítást fokozatosan kiter­jeszették a gazdasági gépek mellett dolgozó munkásokra az 1902 : XIV. és az 1912 : VIII. tcikkek. A gazdasági cselédek betegségi ellátásáról nem kell külön gondoskodni, mert hiszen ez a kérdés általában elég jól megvan oldva. (Farkas István: Pemetefüvei oldották meg! Orvos nincs! "— Ellenmondásök a jobb­oldalon.) % képviselőtársamnak fogalma sincs erről a kérdésről, ha ezt állítja. (Ügy. ,p&%! '. Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Far-

Next

/
Oldalképek
Tartalom