Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-276
' Az országgyűlés képviselőházának Î76. a falura, (Ügy van! Ügy van! jobb felől!) biztatni a népet, hogy vásároljon, hanem méltóztassanak olyan intézkedéseket hozni, hogy a fÖldmívelésügyi kormánynak necsak felügyelete, hanem intézkedési lehetősége iß legyen abban, a tekintetben, hogy ezek a kisembereik megfelelő kölesönöket kapjanak az önkéntes parcellázásra jutott nagybirtokok vételénél. Új gazdaporták, új parcellák és új barázdák létesítését szorgalmazom tehát, és azt, hogy ezeknek áz öregségi alapokból kihelyezendő pénzeknek a falu lássa minél nagyobb hasznát. (Ügy van! Ügy van!- jobb/elől.) .Számolnunk kell azzal, hogy az elkövetkező években esetleg megtorpanás áll elő a gazdasági életben. Csak arra mutatok rá, hogy a múlt hónapban az államháztartás 6 milliós deficitet mutat fel és számolnunk kell azzal, hogy előre nem látható, események a mezőgazdaságot esetleg nehezebb helyzetbe hozzák. Kérdem: hogyan fogják ezek az ügynökök által összeterelt kisemberek — akik ma nemcsak 1000, hanem 1500—2000 pengőket is ígérnek egy katasztrális hold földért és lefizetnek 500—600 pengőt --tartozásaikat kifizetni, ha az élet megint megnehezedik! Azt hiszem, nyitott ,ajtót döngetek, amikor a-fÖldmívelésügyi miniszter úr figyelmét felhívom ezekre a körülményekre és kérem, hogy ezeket a pénzeket elsősorban arra használjuk fel, hogy a falut erősítsük. Ha minél több falusi embernek lesz virágos otthona és ha minden falusi kisembernek meg lesz a Miatyánkban kért mindennapi kenyere, akkor a bolsevista agitátorok nem találnak többé nyitott ajtókat a faluban, (Ügy van! Ügy van! jobbfelőli) még akkor sem, ha álarcban közelednek a népnez. (Élénk helyeslés és taps jobbfélől.) Ennek egyetlen útja a falu gazdasági, szociális, és kulturális felemelése a cselekvő keresztény politika jegyében. (Élénk helyeslés-) Mivel, a fÖldmívelésügyi miniszter úr törvényjavaslata ezen az úton egy komoly lépést jelént a nemzeti szolidaritás és a krisztusi szeretet jegyében, .a törvényjavaslatot örömmel elfogadom. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps jobbfélől és-a középen. A szónokot számosan üdvözlikJ "•'. Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni; hogy a vitának ebben az előrehaladott stádiumában, '-— bár a vita még nem fejeződött be — általánosságban néhány szót szóljak a törvényjavaslathoz, (Halljuk! Halljuk!) ; A keresztény, nemzeti alapokon álló jobboldali politikának természetes következménye, hogy a fÖldmívelésügyi kormány a Ház elé elsősorban olyan javaslatokkal kíván jönni, amelyek, mint Szeder János t. képviselőtásain kifejtette, a nemzeti szolidaritást alkalmasak dokumentálni.(Élénk helyeslés,).Először a mezőgazdaság úgynevezett szellemi munkásainak, pionirjainak helyzetét akartam javítani azzal,, hogy a Ház elé hoztam a gazdatiszti nyugdíjtörvényt. Abból, hogy azt az egész törvényhozás annakidején megértéssel iméltóztatott fogadni, láttam, hogy helyesen cselekedtem, (Ugy van! Ügy van! jobbfelŐl.) Ugyancsak hálás köszönettel veszem a t. Ház plénumában és a bizottságban lefolytatott vitához hozzászólóknak azokat a megállapításait, amelyeket ezzel az első kezdeményező -lépést jelentő javaslattal szemben voltak szívesek.megtenni, atmely egy széles néprétegnek: ,a ímegöre1938 március 8'ári, csütörtökön* íí> gedett mezőgazdasági munkásoknak a javát, előnyét kívánja szolgálni. (Ügy van! Ügy van!) A mai felszólalások közül igen nagy hatást tett rám. Antal István igen t. képviselőtársam felszólalása, aki a magyar nemzet és a magyar faj jövőjének centrális problémái közé illesztette be az agrárlakosság széles rétegeiről való szociális gondoskodás feladatát, és Sehandi Károly t. képviselőtársam felszólalása, aki a gyakorlati mezőgazdasági szempontok szem előtt tartásával mutatta ki, hogy milyen fontos ennek a javaslatnak különböző intézkedései az agrárlakosság szempontjából. Amikor ezt a javaslatot a, t. Ház elé hoz-. tuk, különböző szempontok irányítottak ; minket. E szempontok között nem csupán szociálpolitikai, hane_m nemzetpolitikai és termelési ftzempontok is voltak. (Ugy van! Ügy van! a jobboldalon.) Tisztában vagyunk vele, hogy a szociális szempontok is bizonyos tekintetben a termelés jobban kimunkálható alapjait támasztják alá; azoknak figyelembe vétele biztossá teszi, vagy legalább is bizonyos fokig nyugvópontra hozza a termelést. Ezeket a szociálpolitikai szempontokat bőven kifejtette Antal István t. képviselőtársam mai felszólalásában és így ezekre az ő felszólalása után külön rámutatni teljesen felesleges. Magyarországon aránylag sok történt az ipari munkásságról való gondoskodás területén. (Propper Sándor: Annyi történt, amennyit a munkásság kivívott magának! — Zaj és ellenmondásaksok a jobboldalon. — Farkas István: Engedték volna szervezkedni a mezőgazdasági munkásságát! — Elnök csenget.) Elérkezett az ideje annak .hogy a mezőgazdasági munkásság sorsáról való gondoskodás terén egy lépést tegyünk előre. (Élénk helyeslés a, jobboldalon j A magyar mezőgazdaság hosszú időn keresztül nem volt rentábilis, tehát számolni kellett azokkal a nehézségekkel, amelyek a pénzügyi fedezet szempontjából állnak elő akkor,- amikor a mezőgazdasági munkásság sorsáról kellett gondoskodni. De számolni kellett azzal a szemponttal is, hogy míg az ipari munkásság. aránylag csekély rétege a nemzetnek, addig a. mezőgazdasági munkásság igen nagy és széles rétegét teszi a lakosságnak, és így a róla való gondoskodás jelentékenyen nehezebb egy agrárállamban, mint ahogy megfordítva, az ipari államokban az agrárbiztosítás a könynyebben megoldható probléma. Az agrárországban rendszerint az ipari munkásság biztosítása volt korábban törvénybe iktatva, viszont az ipari államokban a'mezőgazdasági munkásságé. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.). Nálunk az 1900 : XVI. te. a gazdasági cselédek kötelező balesetbiztosítását alkotta meg, ami azért is igen fontos lépés volt, mert lehetővé tette a. mezőgazdasági' munkavállalók önkéntes biztosítását is. (Farkas István: Ebből nem lett semmi! — Ellenmondásök a jobboldalon.) Az öregségi és rokkantsági biztosítást, a kötelező balesetbiztosítást fokozatosan kiterjeszették a gazdasági gépek mellett dolgozó munkásokra az 1902 : XIV. és az 1912 : VIII. tcikkek. A gazdasági cselédek betegségi ellátásáról nem kell külön gondoskodni, mert hiszen ez a kérdés általában elég jól megvan oldva. (Farkas István: Pemetefüvei oldották meg! Orvos nincs! "— Ellenmondásök a jobboldalon.) % képviselőtársamnak fogalma sincs erről a kérdésről, ha ezt állítja. (Ügy. ,p&%! '. Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Far-