Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-281
158 Az országgyűlés képvis előhozzanak 281. Maga az akadémia adja meg két évfolyamában azt a szakszerű pedagógiai tudást, amely nítói hivatás gyakorlásához szükséges. Ennél a kiképzésnél is érvényesülnek azok a modern elvek, amelyeknek ma mindenütt érvényesülniük kell és amelyek a neveléstudomány fejlődésével jelentkeznek. Itt elsősorban arra kell gondolni, hogy a mai kor pedagógusainak nemcsak az ismeretek közlésére kell szorítkozniuk, hanem a gyermekek egyéni kezelésével, a gyermeklélek tanulmányozásával és a gyermekekkel való együttes munkával kell végezniük a nevelést — vagy ahogyan a pedagógusok mondják: a gyermekek öntevékenységének biztosításával kell nevelniök a magasabb mértékkel megszabott pedagógiai célok felé a gyermekeket. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Az 1868: XXXVIII. te. az Eötvös-féle törvény óta, amely az eleiniiskolai oktatást és a tanítóképzést szabályozta, ehhez hasonló nagyfontosságú törvényjavaslat nem foglalkoztatta a törvényhozást. Ha most azt vizsgáljuk, hogy ezt a reformot mi indokolja, akkor azti látjuk, hogy indokolja a neveléstudomány haladása, az általános művelődési szintvonal emelkedése, tovább M cl tanítói feladatok körének jelentékeny kibővülése — különösen fain«! vonatkozásban — és indokolja a tanítónak a mai időkben különösen fontos tevékenysége a nemzetnevelés terén. Szinte kimondhatatlan ennek a kérdésnek fontossága és korszerűsége ezeknél az okoknál fogva, hiszen a tanító kezében van a tömegek alapvető szellemi színvonalának biztosítása és a tömegek óriási, többségét kitevő legalsó rétegek oktatása. A néptanító munkája joggal tart igényt a teljes értékelésre, mert amilyen jelentős az egyetem a tudósképzés és a magasabb intellektuális pályára törekvők képzése _ szempontjából, vagy amilyen fontos a középiskola a középosztály kiművelése szempontjából, legalább ugyanolyan fontos a népiskolai képzés, amely minden vonatkozásban fundamentuma a nemzeti élet kialakulásának. Az elemi iskola az a hely. ahonnan az apró emberpalánták megindulnak az élet útján és ha ott nem kapnak megfelelő szellemi és lelki felszerelést, akkor ebben a marsolásban a tempót nem fogiák tudni tartani, nem fogják megállni helyüket az egvéni, egymásközti küzdelemben és nem lesznek értékes részei a nemzet ee-észének, öszszességének sem. Ezért tehát szükséges, hogy az elemiiskolai képzés igen magas fokon álljon és pzért szüksége«, hogy ennek a kénzésnek biztosítására a tanítóképzést is a lehető legmagasabb szintre emeljük. Ennek a javaslatnak külön jelentősé 0 "« van, mint ahoq-van minden oktatásügyi, de kü'önösen alsófokú oktatásüsrvi javaslatnak külön jelentősége van a mai időkben, amikor itt állunk a titkos választójog küszöbén és heteken, hónapokon keresztül való tárgyalással kívánunk megkonstruálni egy olyan választói jogot, amely a nemzet érdekeinek megfelel. Annakidején, a kultusztárca egyik költségvetési tárgyalásánál már bátor voltam rámutatni arra, hogy ebben a tekintetben a legnagyobb biztosítékot nyújtja, vagy nyújtotta volna már annakidején, ha az elemiiskolai oktatás, az alsófokú oktatás a kor színvonalának és követelményeinek megfelelő lett volna és az alsóbb rétegek oktatásánál a nagy nemzeti ülése 1938 március 11-én, pénteken. szempontok kellőképpen kidomborodtak és biztosíttattak volua. Szükséges tehát, hogy a kultuszkormány figyelme ezzel a törvényjavaslattal a tanítói réteggel szemben, megfelelően megnyilatkozott légyen és biztosítsa számára egyrészt a magasabb képzést és az ezzel járó nagyobb megbecsülést, másrészt pedig szigorú szelekcióval csak azokat engedje a tanítói hivatás gyakorlásához, akik arra valóban teljejesen alkalmasaknak bizonyulnak. A javaslat szerint létesítendő laíkadémia jelentékenyen magasabb képzésben részesíti a tanítói pályára törekvőket, mint az eddigi tanítóképző és ugyanakkor magasabb képzettség nyújtásával, a középiskolai érettségi bizonyítvány megkövetelésével és a tanítóképzés akadémiai színvonalra való emelésével a magyar tanítói kairégi és valóban jogosnak mondható óhajtásának tesz eleget. Mi indokolja azt, hogy a tanítóképzőkben az általános műveltségi elemeket elválasszuk a szakszerű pedagógiai ismeretek megszerzésétől? Vájjon mi indokolja azt, hogy a tanítóképzésben a líceumi alsó tagozatot és az akadémiai felső tagozatot létesítsük? Ezt a szétválasztást indokolja — ahogyan az előbb is jeleztem — a tanítói karnak az általános műveltség alaposabb elsajátítására vonatkozó óhajtása, másodszor az, hogy ennekfolytán a szakszerű pedagógiai ismereteket érettebb korban szerzi meg a tanítójelölt, illetve már ezt megelőzően érettebb ikorban határozza el magát véglegesen arra, hogy a tanítói pályára menjen-e, vagy sem, de végül indokolja a tanítóképzés, akadémiai színvonalra emelését és az érettségi bizonyítványon alapuló kénzés szükségességét a tanítóknak az az óhaja, hogy ilyen szétválasztással számukra az érettségi bizonyítvány megszerzése lehetővé válik. Az érettségi bizrmvítványon alapuló akadémiai kénzés és az állam vizsgálati oklevél kétségtelenül jóval magasabb kénzést biztosít az eddiginél és semmiesetre sem jelent középiskolai képzést. Ez a rendszer egvúttal ugyanakkor biztosítja a feltétlenül szüksiésres szelekciót, mert a javaslat a megfelelő jó bizónyítvpnyok , felmutatásán kívül még egv felvételi vizserát ír elő, amit a javaslat is felvételi vizsgának nevez, a vizsga lényegének megfelelően aznmban ezt helyesen alkalmassági ví7s.qrának kell nevezni, úgyhogv csak azok kerülhetnek a tanítóképző aikad érni ára. akik a megfelelő bizonyítvá-nvnn kívül ezt az alkalmassági vizsgát is kiállották. A javaslat ezenfelül zárt számhoz köti a tanítóképző akadémiákat, nevezetesen 40-ben szabja meg a tanítókéDző akadémiák számát. A mai 55 tanítókénző intézetből tehát 40 átszervezhető olyan líceummá, amelvből egyúttal kétévfolyamos tanítóképző akadémiát s ezzel eo-yütt internátust és gyakorlati, elemi iskolát is létesítenek. A fennmaradó 15 tanítóképző intézet, vagy átalakul liceummá, vas-v ha az iskolafenntartó hatóságok nem kívánják fenntartani, megszűnhetik. A javaslat ezenfelől zártszámhoz köti a felvehető tanulók számát, ugyanis évfolyamonként 25 tanítójelöltet lehet felvenni az akadémiára,, ami azt jelenti, hogy évente ezer tanító nyerhet oklevelet. Ebből az ezer tanítóból 20—25% leesik azon a réven, hogy a nők kimaradnak ezen élethivatásra való törekvésből, úgyhogy marad körülbelül 800 olyan, aki a megszerzett diplomával valóban élni akar,
