Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-281

Az. országgyűlés képviselőházának 281. valóban .el akar -helyezkedni. Ez a 800-as. szám korulbeiül nlegfelei az évente jelentkező szüksegjetnek- . ; A mai tanítói túltermelés csökkentésének szükségességét at. Ház előtt, azt hiszem, nem szükséges bővebben- indokolnom. Az indokolás elijesztő statisztikát tartalmazna, azonkívül gyakorlatilag" is a képviselőház maga tudhatja a legjobban, hogy a tanítói pályára való törekvés milyen isúlyos nehézségek elé állítja a kultnszkormányt, milyen súlyos helyzetet '&•[ remt azokban a családokban, ahol igen gyakran a tanítóképzésre bazírozták a család boldogulását és érvényesülését. —-Egyébként a javaslatnak minden rendelkezése azt az elgondolást idézi vissza, hogy a tanítóképző akadémiák a tanítói hivatásra törekvők számára épp úgy biztosítsák a szakszerű képzést, mint azt a nevelési szellemet, .amelyet egyébként közoktatásügyi törvényeink, rendeleteink és intézkedéseink általában biztosítani kívánnak. ~ .Ezt célozza az a fontos újítás, hogy a tanítóképző akadémia internál van egybe-. kötve, magánúton nem végezhető el, az internátusba való bentlakást a törvény kötelezően előírja. Ez a rendszer kétségtelenül ugyanazokat az előnyöket eredményezi, mint amelyek meg vannak a katonai és a papi hivatásra való nevelésnél, tehát ezt bővebben indokolnom a íHáznak nem szükséges. Felmerült a bizottsági tárgyalásokon az az óhaj, hogy az intern árusokban való bennlakás anyagi nehézségeinek ellensúlyozására legalább ugyanolyan elbírálásban részesítsék ezeket a tanítóképző akadémiai internátusokat, mint a katonai, illetőleg az úgynevezett fiúnevelő iskolákban lévő internátusokat, vagyis az az óhajtás merült fel, hoa-y ezekben a tanítóképző akadémiákban legalább ugyanannyi ingyenes, félingyenes alapítványi helyet létesítsenek, mint amennyi a katonai hivatásra előkészítő iskoláknál van a mostani pécsi, soproni és kőszegi fiúiskoláknál.. Az internátusban való bennlakás az együtttartózkodás folytán lehetővé teszi a kollektív munkálkodást. Ezt feltétlenül le kell szegezni Az együttlakás lehetővé teszi a tanulmányi tapasztalatok kicserélését, a közösség tudatának kifejlődését, az önzetlenség érzésének fokozását és ezzel az egyéni érdek háttérbe szorulását. Ha még hozzátesszük azt, hogy a törvény a tanítóképzés keretében a tanító sok; oldálúságát azzal is fokozni és fejleszteni akarja, hogy megfelelő gazdasági képzést biztosít számára, gazdasági kérdésekben szakértelmet ad, akkor megérthetjük azt az inten^ c.iót,, amely a magyar tanítót és főleg a falusi tanítót" minden . olyan tudással fel akarja vértezni, amely a tanító számára tekintélyt és megbecsülést biztosít környezete részéről, a falu életének, a falu társadalmának valóban elismert és hivatott vezetőjévé teszi. T. Házi A tanítóképzés eddigi rendszere mellett a tanító nem érettségizett ember, aminek a magasabb műveltségi foktól eltekintve jól tudjuk társadalmi hátrányait is. A ma; gyár tanítói kar, amely különösen a falusi életben sokszor a legnehezebb körülmények közt' teljesítette t hivatását^ megérdemli, liogy műveltségi szintjének emelése mellett elérje a társadalmi életben való emelkedést is. Ez biztosítva látszik" az érettségi bizonyítvány ki; szolgáltatásával és azzal az államvizsgálati oklevéllel, amelyet a kétesztendős akadémiai ülése 1938 mardüs lí^én, pénteken. - 1# tanfolyam elvégzésé után a tanítójelölt külön: vizsgán elnyerhet. Az akadémiai képzés tehát feltétlenül , emeli a tanító társadalmi helyzetét, különösen a perifériákon, . ahol ebben a tekintetben sokszor igen szomorú állapotok találhatók. A társadalmi helyzet biztosítása indokolt dolog, mert néptanítóinkat nem azért részesíti à társadalom mostohább elbírálásban, mintha ők kisebb értékűek volnának, hanem éppen ama •'• tanítóképzői rendszer folytán, amely^ ma még fennáll. Szükséges tehát,; hogy a tanítóság kiemeltessék mai helyzetéből és olyan társadalmi pozíciót foglaljon el, amely népművelői és faluvezetői hivatásának megfelel. - , : T. Ház! Midőn az előttünk fekvő második közoktatásügyi javaslatot is általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlom a t. Háznak, nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy a két törvényjavaslat tételes, rendelkezései éppen úgy, mint a javaslatokhoz fűzött indokolások külső formájukban és a . belőlük kiáradó szellem következtében elismerést érdemlő munkát tárnak elő- A kultuszminiszter úr nagyvonalú kultúrpolitikai elgondolásai és kitűnő munkatársainak, kodifik át órainak lelkiismeretes részletteljesítményei mindenben' megfelelnek annak a keresztény valláserkölcsi alapon nyugvó, nemzeti szellemű népi és szociálpolitikának, melyeiknek ma a törvényalkotások terén át kell hatnia a nemzet felelős vezetőit. A kultuszminiszter úrnak ebben a jelentős munkájában^ munkatársai odaadó tevékenységet tanúsítanak, éppen ezért nem mulaszthatom el, hogy itt a Ház színe előtt, is meg ne említsem dr. Kosa Kálmán miniszteri osztályfőnök urat, (Éljenzés.) a neveléspolitikai osztály kitűnő vezetőjét, továbbá dr. Huszti József egyetemi tanár urat, az Országos Közoktatási Tanács alelnökét, dr. Loczka Alajos tanügyi tanácsos urat, az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető igazgatóját és végül dr. Huszka János miniszteri osztálytanácsos urat, mint akik az előkészítő és kodifikációs munkálatok, oroszlánrészét, vették ,ífci. Mivel a most előttünk fekvő törvényjavaslat, éppenúgy mint az előző, meggyőződésem szerint helyes célokat szolgál és e célok elérésére a legmegfelelőbb és leghelyesebb ufet jelöli meg, a t. Háznak a javaslatot ismételten elfogadásra ajánlom. (Éljenzés jobbfélől és a középen.) Elnök: Szólásra következik vitéz CsehSzombathy László képviselő úr. vitéz Cseh-Szombathy László: T. Ház! A gyakorlati irányú középiskolákról és a népiskolai tanítóképzésről beterjesztett és most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatok Törs, Tibor előadó úr elismerést érdemlő.és mélyen járó fejtegetései szerint is elsősorban szerves kiegészítői, illetve befejezői kívánnak lenni annak a nagyvonalú törvényalkotási tevékenységnek, amellyel a kultuszminiszter úr. egész középiskolai oktatási rendszerünket à mai kor színvonalának megfelelő nívóra kívánja felemelni. Kétségtelen, hogy a múltban talán jó és célszerű közoktatásunk is a gyakorlati élet követelményeitől eltávolodott, bizonyos mértékben elavult, egyoldalúvá vált az idők folyamán és elégtelennek bizonyult külö; nősen az újabban szükségesnek mutatkozó gyakorlati irányú ismeretek átadására. • Ha valamikor igaz volt az a mondás, hogy non scolae, sed vitae discimus, akkor százszor inkább kell hogy ma igaz legyen, de viszpnt