Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-269
446 Az országgyűlés képviselőházának Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem! — Felkiáltások bálfelől: Hol a miniszteri) A belügyminiszter úr írásban válaszolt. (Horváth Zoltán: De most elhangzott a szóbeli viszonválasz! — Zaj balfelől.) A Ház többsége a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Béldi Béla képviselő úr interpellációjára. Kérem annak felolvasását. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Béldi Béla országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1937. évi december hó 1-én tartott ülésében az ingyenes orvosi rendelések tárgyában interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő: Az ingyenes, orvosi rendelés kérdése még az orvosi kamarák keletkezése előtt csaknem négy évtizedre visszanyúlóan élénken foglalkoztatta az orvosi közvéleményt s az orvosi kar társadalmi egyesülései is többízben indokoltnak látták, hogy ebben a kérdésben állást foglaljanak s részint erkölcsi befolyásukkal, részint az egyesületi szervezetben rendelkezésükre álló eszközökkel igyekezzenek ebben a vonatkozásban a kari érdekeknek, bizonyos orvosetikai szempontoknak védelmét érvényre juttatni s az egyes rendelőintézetekben sérelmesnek és visszásnak tekintett állapotokat megszüntetni. Mindenki előtt ismert, hogy a kérdést orvoskari szempontból az a súlyos gazdasági helyzet állította homloktérbe, amelybe az orvostársadalomnak magángyakorlatból élő része került, inert ennek érdekeit és kereseti lehetőségeit érintette elsősorban az a visszás és joggal sérelmezhető állapot, hogy egyes rendelőintézetekben nemcsak szegény, tehát az ingyenes szolgáltatásra szoruló, hanem fizetőképes betegek is díjtalanul orvosi kezeléshez juthatnak. Az ingyenrendelőik ügyéiben az orvostársadalom^ részéről kifejtett törekvések azonban érthető okokból csak csekély .részben jártak eredménnyel, úgyhogy az orvosi kamarák szervezésével kamarai közóhajként nyilvánult meg, hogy a kédés az orvosi kar gazdasági és erkölcsi érdekei védelme szempontjából megfelelően szabályoztassék. Ennek szem előtt tartásával hozta meg a Budapesti Orvosi Kamara képviseleti közgyűlése a már ismert határozatokat s állásfoglalása mellett helyeslőleg nyilatkozott meg az Országos Kamara, választmánya is. Sem az Országos Orvosi Kamara vá- . lasztmánya, sem az országos közgyűlés konkrété azonban még nem foglalkozott az Üggyel. hanem az 1937. évi december hó 8-án tartott országos kamarai közgyűlés a választmány javaslatához képest akként határozott, hogy a választmány az ingyenrendelesek szabályozása kérdésében az érdekeltségek bevonásával ankétot hívjon össze s a kérdés minden vonatkozásában való tisztázása után tegyen előterjesztést az országos közgyűléshez. A kérdés mélyreható vonatkozásaira s annak az orvosi kar egyetemét érdeklő jelentőségére tekintettel indokolt és szükséges, hogy a rendezésnél és álláspontom végleges kialakításánál ismert legyen előttem az országos kamara részéről lefolytatandó tárgyalások eredménye s az ország-os kamara állásfoglalása is, úgyhogy döntésemet a budapesti orvosi kamara felülbírálatom alá eső határozatai tekin269. ülése 1988 február 16-án, szerdán. tétében is ennek megtörténte után szándékozom meghozni. A kérdés rendezésénél mindenesetre szem előtt tartandónak tekintem, hogy az orvosi kar gazdasági és erkölcsi érdekeinek védelme érvényesülést találjon a nélkül, hogy ezáltal más nyomós közérdekű szempontok hátrányt szenvednének. Az igen t. interpelláló képviselő úr ilyen közérdekként jelöli meg már most azt a körülményt, hogy az ingyenrendeléshez megkívánt szegénységi bizonyítványok beszerzése hosszadalmas és számos akadályba ütközik, ami azután azzal a következménnyel járhat, hogy az illető betegek idejében orvosi kezelés alá nem kerülhetnek. Kétségtelen, hogy a szegénységi bizonyítványok kiállítása, melyre általában az ingyenes gyógykezelést igény elölnek is szükségük van, főként a székesfővárosban és nagyobb vidéki városokban kissé körülményes és hoszszabb időt vesz igénybe. Általánosságban nem állítható azonban, hogy e miatt a szegény betegek orvosi kezelése hátrányt szenvedne, egyrészt, mert sürgős esetekben a beteg gyógykezelésbevétele minden formaság nélkül amúgy is biztosítva van, (például első segély) más sürgős és fontos esetben (például kórházi felvétel szüksége esetén) pedig magának a szegénységi bizonyítványnak a megszerzéséről is utólag a közkórház gondoskodik. Olyan esetek, amilyenekre az igen t. interpelláló képviselő úr céloz, csupán szórványosan fordulhatnak elő, de ennek is a kiküszöbölése végett a szegénységi bizonyítványok kiállítása körüli eljárásnak meggyorsítása iránt — természetesen a visszaélések kizárását szolgáló feltételek biztosítása mellett — intézkedni szándékozom. Elismerem továbbá az .interpelláló t. képviselő úr azon .megállapításának helyességét, hogy a szegénységi bizonyítványra jogosultak körein kívül is van még olyan nehéz életviszonyok között lévő kategória, mely képtelen vagy csak létfenntartása veszélyeztetésével képes még az orvosi költségeket is megfizetni, amelyről tehát valamely módon szintén gondoskodni kell. •Eht a kívánalmat a magam részéről a kérdés 1 rendezésénél méltányolni szándékozom. Egyébként, amennyiben a képviselő úr által ismertetett káros jelenségek elharapóznának, avagy a jelenlegi helyzetben bárminő közérdelk sérelmét látnám fennforogni, módot fogok keresni a beavatkozásra, ennek hiánya-^ bari azonban végleges állásfoglalásomat a már előbb említett tárgyalások és országos kamarai határozat meghozatala utáni időre kell fenntartanom. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapest, 1937. évi december hó 28-án. Széll József s. k.« Elnök: Béldi Béla képviselő urat a viszonyai asz joga megilleti. A képviselő űr nincs jelen. Kérdem a t. Házat* méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Bródy Ernő képviselő úr interpellációjára. Kérem annak felolvasását vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olva$m); »Tisztelt Képviselőház! Bródy Ernő országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1937. évi december hó 92-én tartott ülé«ében az Óh egyen kertes családiháztelep létesítése ügyében a miniszterelnök úrhoz interpellációt intézett.
