Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-269
Az országgyűlés képviselőházának Erre az interpellációra a, miniszterelnök úr helyett adott végleges válaszom a következő: A vitéz nagybányai Horthy Miklós Ur Magyarország Kormányzójává választása tizedik évfordulójának megörökítéséről szóló 1930, évi XI. törvénycikk értelmében az állam Budapesten, X. kerületben, az, ú. o. óhegyen levő területet tisztviselőik és munkások lakás céljaira szolgáló 1000 házas kertes családiháztelep létesítésére az Országos Társadalombiztosító Intézet öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járuléktartalékalapjának tulajdonába bocsátotta. . > A népjóléti és munkaügyi miniszter még az 1930. évben felhívta az Intézetet, hogy a cél eléréséhez szükségesnek mutatkozó intézkedések megtételéről mielőbb gondoskodjék. Ugyanakkor felhívta a miniszter úr Budapest székesfőváros polgármesterét is, hogy a telep létesítésével kapcsolatos előkészítő tárgyalások és munkálatok elvégzésére bizottságot (küldjön ki. Megjegyzem, -hogy : a kőbánya-óhegyi telektömb nem alkot egységes területet, mert területébe különböző idegen telkek ékelődnek be. így egyes a székesfőváros tulajdonában levő te'ÍWk, a pénzügyőri altiszti iskola és lakótelep, az igazságügyminisztérium gyűjtőfogházának telepe, a Karmelita-rendnelk ideiglenes használatra átengedett terület és a pénzügyminisztérium által annakidején gazdasági művelésre bérbeadott telkek. Az Intézet a telekrendezés ügyében a, népjóléti és munkaügyi miniszteri leirat érkezése n+án a tárgyalásokat azonnal folyamatba tette. Elsősorban a székesfővárossal tárgyalt ölvani érteleimben, hogy az egységes telep létesítése erdőkében a iköziheékelődő fővárosi telkek más telkeikkel kicseréltessenek. Ebben ja kérdésben az elvi megállapodás meg is történt. A pénzügyőri telep kérdésében az Intézet felterjesztéssel élt a pénzügyminiszter úrhoz és a penzüo-v-miri'szter úr arról értesítette hivatali élődö^et. hogy AZ Intézetet nem illeti ímesr az egész •beépítetlen telektömb, hanem ebből legfeljebb rt<si<a;k i°0 000 né r r (7 S7no-öl s jg^ P pénzügyőri telep telke sem bocsáttatott az Országos Társadalombiztosító Intézet rendelkezésére. A székesfővárossal folytatott tárgyalások során az is megállapítást nyert, hogy a szóbanlevő telektömb az ú. n. bűzös övezetben fekszik. Ezért a,z Intézet kérte a Fővárosi Közmunkái Tanácsát hogy a bűzterjesztő üzemek létesítésére más helyet jelöljön !ká. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának időközben hozott és hivatali elődöm által tudomásul vett határozata következtében ez a kérdés elintézést nyert ugyan, amennyiben a kérdéses terület az úgynevezett bűzös övezetből az elmu'lt évben kikerült, a kérdéses telkek levegőjét .azonban a kőbányai sertésszállásoik még f most is erősen fertőzilk és ezeknek a kitelepítése csak az 1937: VI. te. 13. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján e törvény hatálybalépésétől számított 5 év múlva fog megtörténhetni. A szóbainlevő telektömbre kiterjedőleg egyébként új város szabályozási terv is készülta terület azonban közműveikkel ellátva nincsen. Figyelemmel arra is, hogy a szóban levő terület a villamosközlekedés szempontjából meglehetősen kedvezőtlen 'helyen fekszik, a» Intézet kérdést intézett a székesfőváros polgármesteréihez, vájjon a székesfőváros nem vclna-e hailandó az Intézet kőbánya-óhegyi telkeit családi házaik létesítésére alkalmas, a város középpiantjához közelebb eső -székesfővárosi tel269, ülése 1938 február 16-án, szerdán. 447 kekkel kicserélni. Ezek a tárgyalások azonban, — bár a cserére a székesfőváros részéről az elvi készség — úgy látszik — megvan, megakadtak, mert a széikesfővárcs nem jelölte meg azofkat a telkeket, amelyeket az úhegyi telkekkel kioserálni hajlandó lenne. Az Intézet a telekcsere gondolatának elejtésével az 1937. évi április hó 1-én újból felkérte a székesfőváros polgármesterét, hogy a felmerült nehézségek kiküszöbölése végett a székesfőváros illetékes tényezőjével helyszíni tárgyalás tartássék. A székesfőváros polgármesterétől erre a megkeresésre az Országos Társadalombiztosító Intézethez válasz még nem érkezett. Az Intézet elnöksége újabban ismét elhatározta, hogy a belügy-, pénzügy- és iparügyi minisztérium kiküldötteit, továbbá a Fővárosi Közmunkák Tanácsának és a székesfővárosnak képvise^it értekezletre és helyszíni szemle megtartására, kéri fel. Az idevonatkozó intézkedés folyamatban vau. A magam részéről mindenesetre teljes erőmmel rajta leszek, hogy a szóban lévő családi háztelep létesítésének útjában álló akadályok mielőbb elháríttassanak és az 1930 :X. te. által kitűzött ós szociális szempontból is nagyjelentőségű cél most már sürgősen megvaló•s ittas sék. Kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1938 január 26-án. Széll József 8. k.« Elnök: Bródy Ernő képviselő urat a viszonvá-usz joga illeti meg. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Régi emlékeket (kell felelevenítenem. Wekerle Sándor, Magyarország egykori nagy miniszterelnöke... (vitéz Várady László: Meghalt!) De emléke él s én ezt felelevenítem és a t. képviselő uraknak figyelmébe ajánlom. (Zaj.) Azért beszélek róla, mert Wekerle Sándor nemcsak gazdasági és pénzügyi, hanem szociális térem is úttörő volt. Itt van a kezemben az 1908:XXIX. te, amely a Budapest és környékén állaamköltségen létesítendő munkásházaikról szól. Ebben a törivényben a miniszterelnök felhatalmazást kért arra, hogy megépíthesse Kispesten az úgynevezett We'kerle-telepet és azután Kőbányán egy 210.000 négyszögölből álló teliket vettek munkásházak, tisztviselőházak felépítésének céljára. Ennek: a törvénynek 3. §-a azt mondotta (olvassa): »Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy ezeken az ingatlanokon legfeljebb 12 millió korona erejéig egyszerű kivitelben munkásházakat építtessen s azokat á'lami és más üzemek munkásai, esetleg^ alkalmazottai, részére bérbeadhassa«. Ez történt 30 évvel ezelőtt. Most ugorjunk egyet és menjünk tovább. Nyolc évvel ezelőtt a magyar képviselőház hozott egy törvényt, az 1930 : XI. tcikket. amely vitéz nagybányai Horthy Miklós Ür Magyarország Kormányzójává vá^sztásának 10 éves évfordulója megörökítése alkalmából különböző intézmények létesítését határozta el. Engem a 2. § g) pontja érdekel, amelyben kertes családibáztelpp létesítéséről van szó, ezer házzal tisztviselők és munkások részére. Az előbb felolvasott 1908 : XXIX. te. végrehajtásaképpen Budapest X. kerületében az úgynevezett Óhegy az állam tulajdonába vétetett. De .iiiv.n^.h. -ozt liánjaim az l^iíU-as törvény, nem•sak azt mondotta, hogy mit kell építeni, hanem meg is jelölte a fedezetet. A törvény 2. §-ában azt mondja: a 2. § g) pontja alatt említett családiháztelep felépítéséhez szükséges telket az állam az Országos TársadalomhiztQ-