Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-255

Az országgyűlés képviselőházának 255. vatali jogcímen és kinevezés címén a felsőház tagjai közt, akkor szerintem ezt a megoldást is közelebb kellene hozni magához a nemzet egészéhez. A kinevezési jogot perliorreszkálom. A méltóság címén helyetfoglalóknál az az érzésem, hogy azok valóban nagy erkölcsi értékeket képviselnek, — és itt gondolok az egyházak képviselőire — de meggyőződésem szerint ezen az úton is arra felé halad a fejlődés, amely a Brice-féle javaslatban van, hogy tudniillik nem pusztán méltóság alapján foglal helyet valaki a törvényhozás termében, hanem a törvényhozás, mégpedig a két Ház együttes választása alapján. (Zaj jobbfelől) Bocsánatot kérek, a Brice-féle javaslat úgy az egyházi, mint a világi főurakra nézve azt proponálta, hogy a két Ház által kiküldött bizottság válassza meg őket és lassanként lefokozva odáig, hogy 30-ban szabta meg a minimális számot, amely korlátozza, hány tagot lehet megválasztania a két Háznak együttesen méltóság, hivatal és születés alapján a törvényhozó testületbe. ('Egy hang jobbfelől: A maximális számot!) 'Lehet azt mondani, hogy maximális, de nem tehetek arról, ha a Bryceféle javaslatban ez mint minimális szám szerepel. {Derültség a baloldalon.) En meg vagyok arról győződve, hogy azok az elvek, amelyeket a túlsó oldalon hangsúlyoztak, mint amelyek a felsőház összeállításánál és működésénél elkerülhetetlenek a tulsóoldali megállapítás szerint, nevezetesen, hogy a felsőháznak összeállításánál fogva olyannak kell lennie, hogy hatalom felé a függetlenséget, lefelé pedig a nemzettel való összefüggést reprezntálja, a mi mai felsőházunkban nem szerepelnek. Érezte ezt maga a bizottság is, amikor ezt a javaslatot tárgyalta, mert egyszerre előugrott az összeütközés problémája és ezen törte a fejét a bizottságban mindenki, mert mindenki érezte, hogy e mellett a szervezet mellett összeütközés esetére gondoskodni kell valami remédiumról. Sajnos, mess kell mondanom őszintén, amiért én ezt a javaslatot általánosságban sem tudom elfogadni, az az a megoldás, amely a két ház összeütközése esetére kontempláltatott a törvényjavaslatban. (Rupert Rezső: Az a legszörnyűbb!) Ez a törvényjavaslat a két ház együttes titkos szavazását állította be instrumentumnak arra az esetre, ha érdemi ügyben a két ház között összeütközés történik. Kétségtelen, az összeütközés permanens létét ezzel az eszközzel meg lehet szűntetni, ez azonban formai elintézés, amelyet érdemi elintézésül el nem fogadhatok, mert ez az együttes szavazás semmi garanciát sem ad arra, hogy a nemzeti akarat, a nemzeti közvélemény tudjon érvényesülni. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Megállapítom, hogy ilyen megoldás a külföldi törvényhozásokban csak egynél létezik éspedig a norvég alkotmányban, amelyről t. képviselőtársam tegnap bölcsen kifejtette, hogy ott a felsőház tulajdonképpen nem is felsőház, hanem az alsóháznak egy egyszerű bizottsága. Ezen tűlmenőleg nincs egyetlenegy alkotmányban sem olyan megoldás, hogy a kétkamarás rendszer elvével ellentétben összehívják a két kamarát és azok együttesen szavaznak. (Rajnis Ferenc: Ez legalább nem idegen eszme akkor!) Ha nincs erre az élő alkotmányokban megnyugtató példa, azt kell mondanom, hogy a magyar történeti fejlődés sem tud ilyen precedenst felmutatni. (Bródy Ernő: Ügy van!) Voltak együttes ülések, elegyes ülések, sessio ülése 1937 november 18-án, csütörtökön. 73 mixta-k, ezkben azonban sohasem érdemi kérdésekben döntöttek, hanem mindig csak formai dolgokban, nádorválasztás, ünnepélyes törvénykihirdetés, megpecsételés, stb. volt ezeken az üléseken és akkor is, amikor egy időben megpróbálták ezt az elegyes ülést, mint (kisegítő expedienst alkalmazni, ez a törekvés meghiúsult. Itt van ©lőttem Vaszary Kolosnak az 1825— 30-i országgyűlések történetéről szóló munkája. Ez közli az országgyűlési naplókat és ezekből kiderül, hogy 1825 decemberében egy indítvány hangzott ©1, amely a, tárgyalás alattt lévő törvény javaslatba be akarta vétetni a jogtalanul beszedett adók elleni tiltakozást ós egyben annak kimondását, hogy az utolsó országgyűlés alatt jogtalanul beszedett adók a következő háromévi időre beszámíttassanak. A máslik kívánság, amelyet artikulusba akartak venni, az volt. hogy az országgyűlés iszétmenése ^alkalmával a legközelebbi diétáinak a, napját ós idejét megszánják. Ez ellen a két prepozíció ellen a végletekig harcoltak a főrendek. A felső tábla négy héten kereszttül küldte vüissza -ezekéit a prepozícióikat és nem fogadta el. Amikor már fciiegyenlíthetetlenneik! látszott ez & helyzet, akkor, felvetődött a kerületi ülésen az 'az elgondolás, hogy elegyes ülésben döntsön a felsőház a státusok, a karok ós rendek. Rendkívül érdekes volna felolvasni az elhangzott felszólalásokat. {Halljuk! Halljuk! — Br. Berg Miksa: Van időnk!) Érdekes volna felolvasni a felszólalásokat az érdemi kérdésre nézve üis, (Halljuk! Halljuk!) mert én meg vagyolk győződve róla. hogy az akkori karoknak és rendeknek népellenes beállítása más színben állana előttünk. Tisztelettel kérem beszédidőmnek fél órával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak íhozzájárulni a képviselő úr beszédidejének fél órával való meghosszabbításiáhozl (Igen!) A Ház a meghosz- • szabbíitástt magadja. Rassay Károly: Ha ezeket a felszólalásokat felolvasnám, más színben állanának a t. Ház és a közvélemény előtt az akkori kanok és rendek, mert ott a felsőház tiltakozásával síziemben elhangzottak olyan felszólalások, hogy nekünk, akik adót nem fizetünk és katonát nem állítunk, nincs jogunk elállni attól a követeléstől, hogy ez artikulusba tótessék, mert már úgyis egész Európa előtt úgy vagyunk beállítva, mint aüriíb érzéketlenek vagyunk a szegény nép Airánt, pedig ez kötelességünk a szegény nép iránt, amely adót fizet és (a rekrutákait kiállítja. Elhagyva azonban az érdemi részt, talán érdekes lenne és ha t. képviselőtársaim óhajtják, néhány megjegyzést és néhány részletet idéznék is magából a vegyes ülésen való tárgyalásból. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): »Baloigh úr azt proponálta, hogy a mostani rendkívül való környülállásunkban legjobb lesz mixta sessiót kérni Ö Herczegségétől, hogy azután együtt lévén a Statusok a mágnásokkal, votumaikat az egész diaeta praesese, a Palatínus szedje be.« Földváry azt mondta (olvassa): »Én nagyon félek a mixta sessio következésétől, mert ott olyan valami adhatja magát elő igen könnyen, ami miatt mi veszteni fogunk. Van ugyan ennek már nyoma 1428. esztendőben tartott diaeta írásaiban levő diáriuxnban^ midőn július 19-ik napján arról lévén kérdés, hogy a nemességet lehet-e con1 seribáini s a Statusok tagadván ezt, arra kény11*