Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-255
Az országgyűlés képviselőházának 255. ülése 1937. évi november hó 18-án, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések., — Az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Buehinger Manó, Antal István, Rassay Károly, Lakatos Gyula. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van: Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 vérekor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az- ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Kenyeres János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Rakovszky Tibor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig BrandtCVllmos jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról szóló törvény javaslat (Iroirm 471, 511.) vitájának 1 folytatása. Szólásra következik Buehinger Manó képviselő úr. v Buehinger Manó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha a napirenden levő javaslat lényegét röviden meg akarnám formulázni, akkor azt mondhatnám, Ihiogy a magyar parlament lemond jogainak egy részéről egy olyan társadalmi réteg javára, amely osztályérdekei alapján'á magyar nép nagy többségével szembenáíl. Mindjárt mondok egy konkrét példát. Az érvényben levő felsőházi törvény 31. §-ának 4. bekezdése szerint abban az esetben, ha az országgyűlés két háza között valamely törvény javaslatra nézve ellentét áll fenn és ezt nem sikerül kiegyenlíteni, akkor — mint ez köztudomású — bizonyos egyeztetési próbálkozások után a képviselőháznak megvan az a joga, hogy a maga részéről a felsőház véleménynyilvánításának elkerülésével a maga törvényjavaslatát kihirdetésre előterjesztheti. Ezt mondja a most fennálló törvény. A napirenden levő törvényjavaslatból kimaradt ez a bizonyos törvényszakasz és a képviselőház, a tulajdonképpeni parlament a maga jogkörét, a maga véleményének fenntartását az egyetlen költségvetési javaslatra redukálja. Ez a leghatározottabban jogfeladást jelent, jelenti a népképviselet érvényesítésének csökkentését. Ez éles ellentétben áll a modern parlamentarizmusai és annak lényegével, de — sajKÉPV^SELÖHÁZI NAPLÓ XVI. nos — megfelel a mai kormányzat retrográd és reakciós szellemének, megfelel annak a gyakorlatnak, amelyet már évtizedek óta, de különösen az utóbbi esztendőkben tapasztalunk. Ez a törvényjavaslat is egy újabb lépést, újabb cselekedetet jelent ebben a retrográd, ebben a reakciós, ebben a káros irányban. Egy másik jellemző és lényeges pontja ennek a törvényj avas latnaik az, hogy a képviselőház önként lemond valamiről egy olyan politikai intézmény, olyan fórum javára, amely a mai felfogás szerint a társadalmi ranglétrán — hogy úgy mondjam — egy magasabb fokot, az alkotmány épületében egy magasabb fokozatot jelent, mint amilyen a képviselőház. A dolgok érdeme szerint tehát ennél a törvényjavaslatnál is megállapíthatjuk, hogy a kormány úgy, mint már eddig is nem egy javaslatával tette, folyton az ország alkotmányos épületének úgynevezett csúcsait díszíti, a cirádákra fordít gondot, holott az alkotmányos épület alapjai sincsenek még megerősítve, ez az alap is ingatag, s ennek cölöpjei is vagy gyengék, vagy repedtek, vagy korhadtak. Ezeknek felfrissítése és megerősítése érdekében a megfelelő intézkedések eddig még nem történtek meg. (Horváth Zoltán: Ez igaz!) Hallottuk az előadó úr referátumát és abban egy nagyon érdekes kifejezés ütötte meg fülemet, amikor tudniillik az előadó úr azt mondotta, hogy ennek a törvényjavaslatnak többek között az a célja, hogy helyreállítsa azt á visszaesést, amely a forradalom után bekövetkezett. Ez a »visszaesés« nagyon érdekes kifejezés ebben a vonatkozásban. Igenis, visszaestünk, olyan értelemben, hogy a közszabadságoknak még a háború előtt is több és nagyobb biztosítékuk volt, mint ma: visszaestünk a jogok, az alkotmányos garanciák tekintetében. Ha azonban most visszaesésről beszél az előadó úr, akkor legfeljebb olyan vonatkozásban beszélhetne erről, hogy ez a viszszaesés a napirenden lévő javaslat révén, a
