Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-273

Az országgyűlés képviselőházának 273. ban én azt tartom helyesebbnek, hogy ne csináljunk ilyen évtizedékre, vagy — mint a javaslat mondja — örök időkre megrögzített mezőgazdasági biztosítási törvényt. Arról szerintem lehetne szó, hogy ezt a törvényt átmeneti időre — mondjuk öt esztendőre — valahogyan életbeléptessük. Mert miről van most szó? Arról, hogy a 65 évet betöltöttek és azok, akik néhány esztendőn belül 65 évesek lesznek, megkapják a 60—90—120 pengő évjáradékot — amelynek összegét pontosan meg tudjuk állapítani — és ennek a fedezetét elő tudjuk teremteni akár az állami hozzájárulásból, akár a földbirtokosokra kirovandó pótlékokból. Ez alatt az öt esztendő alatt azután a kötelező biztosítás elrendelése folytán jelentkezők alapján pontos statisztikai adatfelvételéket lehet majd csinálni, az összes kockázati elemekre vonatkozólag, mégpedig nem csupán azon kockázati elemekre vonatkozólag, amelyek a javaslatban vannak, vagyis a halandóságra és az öreg kor elérésére, hanem az összetett szolgáltatásokra nézve is, mert hiszen el kell következnie a rokkantság esetére szóló biztosításon kívül az idő; előtti elhalálozásra, az özvegységre vonatkozó biztosításnak és ezzel kapcso±atban egyéb biztosítási nemeknek is. Mindezen adatokat az elkövetkező négy-öt esztendő alatt pontosán meg kellene vizsgálni, éé ha azután ezek az adatok együtt lesznek, módjaiban fog állani,, sőt kötelessége lesz a kormánynak olyain mezőgazdasági ^biztosítási törvényjavaslatot terjeszteni elő, lamiely az adatfel vételekkel! és a statisztikai számításokkal minden tekintetben meg lesz alapozva. Én nagyon kérem a t. miniszterelnök urat, hogy ezt vegye gondoskodásába — hiszen kétségtelen, hogy ezt a javaslatot a többség ínég fogja szavazni — és ezt a statisztikai kidolgozást ia legsürgősebbén készíttesse úgy, hogy legkésőbb az első öt esztendő elteltével már tényleg rendelkezésünkre álljon minden olyan adat, amely szükséges egy konkrétumokra és pontos számításokra felépített biztosítási . javasJiatnialk az előtérj esetéséhez, esetleg ennek a törvénynek módosításához, mert ez a valószínűségeken, ezeken a bizonytalan alapokon felépített javaslat olyan labilis és annyira a levegőben lóg, hogy a gazdasági életet nem tudnám megterhelni olyan magas szolgáltatásokkal, mint amilyenek ebben a javaslatban foglaltatnak. Czirják képviselőtársam utalt arra, hogy itti 360 millió pengő tőke gyülemlik fel. Nem ennyire, hanem 400 milliónál nagyobb összegre gyülemlik fel az a tőke, amely a földadóhozzájárulás, a felemelt állami hozzájárulás s a. biztosított befizetései alapján _ befolyik. Mi szükség van arra, hogy ilyen bizonytalan alapon ilyen őrült és óriási összegeket elvonjanak a gazdasági életből és ne tudjuk megteremteni azokat a szolgáltatásokat, amelyek ebből j az összegből fedezendők volnának? Mindnyájan hangoztatták itt az özvegyi járadékot. Magam is indítványoztam a családi pótlékot és különféle szociális intézkedéseket. Mindezekre nincs kellő számítási alapunk, csak előttiünik áll egy óriási összeg, amelyet össze fognak gyűjteni és ki fognak szívni a gazdasági életből és előttünk áll a másik oldalon a teljesen határozatlan. és számszerűség nélkül összeállított biztosítási tömeg és nem tudjuk, hogy milyen arányban állanak egymással ezek a kötelezettségek és fedezetek. Helyes, hogy ezt a javaslatot ide méltóztatott '• Mese 1938 február 23-án, szerdán. 573 hozni, sőt már régen kellett volna, hogy itt legyen, helyes az is, hogy mindnyájan pártolják és elfogadják azt, de ezt megrögzíteni egy hosszú időre, 1990-ig vagy 2000-ig nem célszerű. Méltóztatnak tudni, hogy az Oti.-nál a statisztikai felvétel alapján mindjárt megtörtént az Oti. törvénybeiktatása. Ennek dacára az évek során át mennyi változtatást kellett eszközölni, mert úgy tudom, hogy még a pontos statisztikai adatok alapján is lehetetlen volt kiszámítani előre azokat az adatokat, amelyek az intézetnek rentábilis működéséhez szükségesek. Két év múlva egy új statisztikai módosítást kell majd az Otd.-nál végrehajtani, mert jóformán nem állanak rendelkezésre a szükséges adatok. Ne menjünk tehát bele olyan nagy vállalkozásba, amelynek nincs meg a kellő alapja. Én azt indítványoznám és kérném, — és erre vonatkozólag javaslatot is terjesztettem elő — hogy a mélyen t. kormány öt esztendőn belül pontos statisztikai adatfelvétel alapján ennek a javaslatnak módosítására már terjesszen elő egy másik törvényjavaslatot. Ha ezt a javaslatomat elfogadnák, akkor részemről ez a javaslat elfogadható volna. Ezenkívül azonban vannak más súlyos észrevételeim is a törvényjavaslattal kapcsolatiban. Rendkívül igazságtalannak tartóim azt, — aimií imár itt a legtöbben szó váltották és ami az indítványokból is kiderül — hogy a f öldbirtoik megterhelése nem áll arányiban azzal a szolgálattal, amelyet a mezőgazdasági munkavállalók az egyes földbirtok-kaíteigóriáknak tesznek. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a 10—20 holdon' aluli kisbirtokosok nemigen alkalmaznak idegen munkaerőt, elleniben a nagyobb birtokosok, az 500-tól 1000 holdig terjedő és még nagyobb birtokosok kizárólag idegen munkaerőik, (munkavállalóik munkája réivén szerzik meg jövedelmeiket. Ha már arra az elvre megyünk át, hogy a földbirtok hozzájáruljon a mezőgazdasági biztosítás költségeinek fedezéséhez,, azt hiszem,, a legészszerűbb az, hogy minden földbirtok ugyanolyan arányban járuljon hozzá a mezőgazdasági biztosítás költségeinek fedezéséihez, amilyen arányiban ő ezeket a munkavállalóikat alkalmazza. Ez eddig is megtörtént, mert a legtöbb földbirtokom ibiztosították annak az öreg gazdalsági cselédnek a haláláig azt az egészen minimális létfenntartást, megtűrték a lakásban és mértek nekii egy jkis konvenciót, vagy esetleg adtak neki kegydíjat, nyugdíjat. Mondom, ez eddig is ímeg volt már a legtöbb szociálisan gondolkozó birtokosnál s amelyüknél pedig nem volt meg, azt rá kell kényszeríteni. Ebből az iküvetkezik, hogy a birtok nagyságával arányban növekedni kellene a birtokok hozzájárulásiának is a fedezet előteremtéséihez, annál is inkább, mert a javaslat szerint egyáltalában nincs meg ez a progreszszivitás. Igaz, hogy a kisbirtokosokra 10%, a nagybirtokosokra pedig 17*75% földaadópótlék van kivetve, csakhogy ezt egybe kell vetni a földibirtok kataszteri tiszta jövedelmiével és akkor megállapítható, hogy a 150 koronán aluli birtokosok — 4*3 millió hold — 11,500.000 pengő adóalap után 1,200.000 pengő hozzájárulást fognak fizetni, ezzel szemben a 150 koronán felüliek, ^amelyek 8;500.0O0 holdat tesznek ká, 14 milliói pengő földadóalap után 17*75%-os hozzájárulás mellett 2*4 millió pengő hozzájárulást fognak fizetni, vagyis 4 millió hold kisbirtok fizet 1,200.000 pengő nozzáj árulást és 8 millió