Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-273

566 Az országgyűlés képviselőházának °i7o A kereskedők 470.000-es számát ugyancsak be lehet venni, mert ittl a segítésre rászoruló olyan kevés, hogy ez a segítség nagyrészt fedezetet talál ezekben az összegekben. De az iparosság kérdése is egészen egyszerűen megoldható, hiszen mindenkinek, aki 400 hétig Oti. tag volt, már 65 éves korától megvan a jogosultsága arra, hogy nyugdíjat élvezzen, baleseti tekintetben pedig már 20 hét után jelentkezik ez a lehetőség, hála a 3500/1935. M. E. rendeletnek. Hogy ez a megoldás eddig még nem történt meg, azt annál inkább csodálom, mert hiszen miniszterelnöki munka a mezőgazdasági biztosítás is és ennek a lebonyolítása még sokkal egyszerűbb, mint a mezőgazdasági munkásság biztosításáé. Az önkéntes biztosítást illetően én már minden minisztériumnak és a t. ik ép viselőtársaimnak is az összes közgazdasági és pénzügyi kérdésekkel törődő javaslatot adtam, igen jól kidolgozva, jeléül annak, hogy nem 8 pengővel ugyan, de 12 pengővel már 200 pengő és nem 30 pengő temetési segélyt tudok biztosítani, 55 éves korától pedig 50 pengő pótlékot tudok adni. 65 éves korától pedig ellátást, amennyiben pedig az illető Oti. tag, akkor 120 pengő járadéktörzs-többlet és a többi pótlás jár annak az iparosnak, akit illetően az állam a gondoskodást a kezébe veszi. Az iparosokról való ilyen gondoskodás megoldaná a kisipari hitel kérdését is. Ez egészen talpraesett dolog, szinte a Columbustojása kitűnőnek találja a belügyminiszter úr, a pénzügy, az Oti. nagyszerűnek tartja, az öszezes adatokat rendelkezésre bocsátja (Müiler Antal: Csináljuk meg!) az iparügyi miniszter azt mondja, hogy sürgősen meg kell valósítani; azt hiszem azonban, vagy álmosak az iparosság hivatott vezetői, vagy lefogják a kezüket, hogy az ilyen kétszerkettő sem kerül megvalósításra. T. Képviselőház! Biztos vagyok benne, hogy ezek a kérdések megoldhatók. Biztos vagyok abban, hogy ennek gyakorlati keresztülvitele nemcsak számos orvosnak adna még kenyeret, mert pénz van rá, hanem mintegy 100 Ádob.-os fiatalembernek is kenyeret adna, mert a gondoskodást bizonyos körzetekre osztanám, amely körzetekbe felvenném a tűzbiztosítás helyes propagálásának kérdését is, a jégbiztosítást is belevenném, belevenném az öszszes mezőgazdasági és iparoskérdések továbbfejlesztésének az ügyét (Vitéz Árpád: Államosítani keli a biztosítást!) és azt hiszem, hogy ennek a révén minden gondját elvetnénk a falunak. _ Befejezésül megállapítom azt, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök úr másféleves működése alatt 13 millió pengő értékű földet vásároltak, ebből 40.000 hold került felosztásra, 3.500 törpebirtokot kiegészítettek, 5000 holdat az elárverezetteknek visszavásároltak, 2000 hold új középbirtokra ment. Ha támadtam Fabinyi és Bornemisza miniszter urakat, mert nem láttam azt a gondoskodást, amelyet látok a miniszterelnök úrnál, akkor ezzel szemben meg kell állapítanom azt, hogy ezek olyan nagyszerű teljesítmények a múlttal szemben, amikor mást nem csináltunk, mint adósságot és parancsuralmat, olyan előbbrelendülése a magyar politikának, amelyet mindenkinek szeretettel és nagy tisztelettel kell üdvözölnie. En azt kívánom, hogy számos ilyen javaslat jöjjön és főleg azt kívánom, hogy ez a nagyszerű hangulat, ez az igazi alkotó hangulat, amely most a parlamenten úrrá lett, ez a nagyszerű légülése 1938 február 23-án, szerdán. kör, amely csak szeretetet ismer, sokáig éljen ós maradjon itt közöttünk. (Éljenzés a baloldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Megay Meissner Károly képviselő urat illeti a szó. Megay Meissner Károly: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalásához kezdenék, válaszoljak előttesm felszólalt Ozirják Antal igen t. képviselőtársamnak, abban a szeretetteljes és békés 'hangulatban, amely szeretetről és békéről ő itt előttem beszélt. Bizonyos^ ellenmondást Iáitok Cziirják igen t. képviselőtársaim megállapításai között és kezdem ezt miindjárt első megállapításával.^ O ugyanis a biztosító tár&asiágoikiat, a biztosító társaságok vezetőit, azoknak: gesztiéit — nagyon nelyesen — támadta. A magam résziéről ezeket a támadásait minden tekintetben helyénvalónak tartom és ia magam részéről is a biztosító társulatok államosítása mellett foglalnék állást. Ugyanakkor azonban, amikor Cairják képviselőtársam ezt kijelentette, bizonyos vonatkozásban megtámadta a tórvényjavaslau e^otójzítőit is, hugy annak idején, mikor a törvényjavaslatot előkészítetteik,, nem kérdezték meg ezeket a magánbiztosító-társaságokat, nem kérték ki ezeknek véleményét, mert ha kikérték volna, ha ehhez a törvényjavaslathoz még előkészítése alkalmával hozzászólhattak volna, az ő megítélése szerint ez a törvényjavaslat jobb, helyesebb lett volna. Attól eltekintve,, hogy Magyarországon, hála Istennek, vannak még biztosítása szakemberek a biztosító társulatokon kívül, az ott helyet foglaló tisztviselőkön kívül is, azt hiszem, hogy úgyis felesleges ésjhiábavaló lett volna ezeknek a biztosítási társaságoknak megkérdezése már azért is, mert ezek a társaságok ilyen biztosítással úgy sem foglalkoznak. (Czirják Antal: De igen!) Ezek a biztosító társaságok népjáradékbiztosítással nem foglalkoznak és teljesen más a struktúrája, teljesen más az összetétele az egyéni szerződésen alapuló biztosításnak teljesen más a rendszere, teljesen elüt attól a biztosítási rendszertől, amely ebbe a törvényjavaslatba van foglalva. A nélkül, hogy ezt a békés és szeretetteljes hangulatot megzavarnám, kénytelen vagyok megállapítani Czirják igen t. képviselőtársam egész beszédéből,, hogy ez igazán eklatáns példája annak, hogy a statisztikát hogyan nem lehet felhasználni. Czirják igen t. képviselőtársam igen szép példáját mutatta a célstatisztikának. Felállított magának több tételt és ezeknek a tételeknek bizonyítására hordta össze a statisztikai számokat. A helyes statisztika azonban az, ámenen a törvényjavaslat is nyugszik, amely a számok törvényszerűségéből vonja le a következtetéseket és nem a felállított tételekhez hozza össze a statisztikai számokat. De ha igazak is, helyesebben, helytállóak lennének is azok, amiket igen t. képviselőtársam megemlített, akkor is méltóztassanak megengedni: hiszen a törvényjavaslat nem 2000 évre való feltételeket tételezett fel. mert hiszen mód és lehetőség nyílik arra, hogy ezeket az intézkedéseket ötévenkint újra imiegvizsgáljuk és amennyiben szükséges és célirányos, megfelelően és meg is változtassuk. Czirják igen t- képviselőtársaim említette a kisiparosság biztosításával kapcsolatos kérdéseket is. Méltóztassanak megengedni, hogy én