Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-254
44 Az országgyűlés képviselőházának 254. ülése 1937 november 17-én, szerdán. sága mtiatt egészen rövidem é^ vázlatosan leiszek bátor előadni interpellációm anyaigát. Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy a k'oranányzat foglalkozik egy úgynevezett sajtónovella beterjesztésével, (amelyben (kétirányú intézkedést tervez. Az egyik irányú intézkedés meggyorsítja / és valóban hatásossá kívánja teni a sajtóbíráskodást. A kormányzat célja az, hogy a bűnt, mely állítólag megtörtént, nyomon kövesse a büntetés. A novella másik intenciója pedig az, hosry az olyan termékek megjelenése, amelyek közérdekellenesek, vagy amelyek nem felelnek mea- a sajtószabadság elvének, hanem inkább a sajtószabadosság keretébe tartoznak, megakadályoztassák. Én is azt hiszem, az egész magyar közélet csak üdvözölhet egy olyan törekvést, amely a bíráskodás, de különösen a sajtóbíráskodás terén a gyorsabb eljárást vezeti be. A közönség körében úgyis elterjedt az a felfogás, hogy a mi munkánk, az újságírói munka felelőtlen, rágalmazó munka, amelyet hamis lobogó, vagy hamis köpönyeg alá bújva folytatunk anélkül, hogy azért megtorlást kapnánk. Ennek az a magyarázata, hogy sokszor, sajnos, a sajtóbíráskodási ügyek elhúzódnak egy-két esztendeig, s a közönség nem értesül kellőképpen a megtorlásról, tehát egy olyan rendelkezés, amely meggyorsítja a sajtóbíráskodást, igenis kívánatos és helyes. Sőt helyes lenne olyan rendelkezés is, amely megszigorítja ezeket a büntetéseket, mert meggyőződésem az. hogy az újságíró viseli a közéletben a legnagyobb felelősséget, hiszen, amit leír. annak nyoma marad, annak hatása van. sokkal nagyobb hatása, mint bármilyen szónoklatnak, prédikációnak, vagy más dolognak. Akinek pedig a felelősséget kell viselnie, az tényleg viselje is, s amit leírt, az£rt álljon mindig helyet. Én 25 év óta újságíró vagyok, de elfogadok egy ii'yen szigorú szabályt és szigorú mértéket. Elfogadom azt, hogy ítélkezhessen felettem a független bíróság, ítélkezhessen felettem az, akire a sajtószabadság elve rábízta megbírálásomat, a felettem való ítélkezést. Ha azonban ezt elfogadjuk és fennáll egy bírósági megtorlás lehetősége, akkor abszolút helytelen az. hogy ugyanakkor fennáll egy közigazgatási megtorlás lehetősége is, pedig a jelen helyzetben ez megvan. Egészen röviden kívánom előadni inter pellációmat és egyedüli indokom az, hogy akkor, amikor a kormányzat — igen helyesen — törvény útján, bíróság útján akarja megtoroltatni a sajtó útján elkövetett bűncselekményeket, gondoskodjék arról, hogy ne a kivételes hatalom útján, közigazgatási eljárás során, megfellebbezhetetlenül toroltassanak meg a sajtó útján állítólag elkövetett bűncselekmények. Szükségesnek tartom ezt annál is inkább, mert mindnyájan nagyon jól ismerjük azt az esetet, amelyben a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a kormányzatnak e kivé teles hatalmon alapuló közigazgatási eljárása a saitó ellen törvényellenes, illetőleg jogalap nélkül való. A jelenlévő 'mólyen t. ágazságügymin'szter űr egyik felszólalásában azt mondotta, hogy nem szabad a_ kettős jogrendszer ingoványos talaján jári; jelenleg azonban az a helyzet, hogy mégis a kettős jogrendszer ingoványos talaján járunk, mert van sajtótörvényünk — és lesz egv még tszigorúbb sajtótörvényünk — s ugyanakkor megmarad a kormányzatnak állítólag törvényes alapon nyugvó, kivételes hatalma a sajtójog terén. Nem akarom a jogi szempontokat, az ide vonatkozó rendeleteket és törvényes intézkedéseket ismételni. A méiyen t. igazságügy miniszter úr és a kormányzat jogi szakértői éppúgy tudják, mint én, vagy még jobban tudják ezeket. Az én meggyőződésem itt egyezik a magyar közigazgatási bíróság felfogásával: ma már ezeknek a kivételes törvényen alapuló rendelkezéseknek, különösen a sajtójog terén, törvényes jogalapjuk nincs. Igaz, hogy a kormányzat azon az állásponton van, hogy a királyi Kúriának más a felfogása, de éppen ez mutatja azt a kettős jogrendszert, amely ellen felszólalok, mert lehetetlen álláspont volna az, hogy a két lee-felsőbb bíróság két ellentétes joggyakorlatot képviseljen. Ennek a kérdésnek aktualitását az hozta meg hogy a kormányzat most készíti elő az új sajtójavaslatot. Nincs módomban ennek a javaslatnak előkészítésébe beleszólni, éppen ezért választottam az interpelláció formáját, hogy a kormányzat fgyelmét erre a kérdésre felhívjam és ismételten figyelmeztessem arra, hogy itt van az alkalom, hogy ennek a törvényjavaslatnak keretében gondoskodjék olyan rendelkezésekről, amelyek a sajtó terén a kivételes rendelkezések jogát — lapbetiltás, kolportázs jog megvonása, oldal terjedelem szabályozása — a kormány kezéből kiveszik és a sajtó feletti bíráskodásra kizárólag a bíróságoknak adnak jogot. Intepellácíómat a miniszterelnök úrhoz intéztem, minthogy az ő resszortjáha tartozik a sajtóügyek intézése. Bár a miniszterelnök űr nincs jelen, remélem, hogy felszólalásomnak annyi eredménye lesz, hogy a kormány ezen valamiképpen gondolkozni fog. Elnök: Az igazságügvminiszter úr kíván a ipi Ti i , izte T, el'~ök űr nevében válaszolni. Lázár Andor igazságü^ymiTiiszter: T. Képviselőház! (Halljuk.^ Halljvk!) Osoór La^os ifiéin t. képviselőtársam interpellációjának jogi részere nem óhajtok most részletes fejtegetéssel válrisrnlni. Ebh^^ a kérdéisKen a képvie.°lnház folyó év január 27-en tartott ülésen Meizler KároV képviselőtársam internellációiára adott válaszomban^ részletesen kifejtettem a kormányzat álláspontját és hangsúlyoztam azt, hogy a kormány álláspontja és a Kúriának ebben a kérdésben állandóan követett gyakorlata teljesen fedik egymást. Hangsúlyoztam akkor azt, hogy teljesen lehetetlen volna az állami és társadalmi rend alapját r képező bizonyosfajta rendelkezések aló] kirántani egyszerre a jogi alap gyékényét s ezért nagyon bölcsen ezeknek a rendeleteknek érvénybenléte tekintetében a kormány a Kúriának, mint legmagasabb bíróságnak véleményével van egy állásponton. Ami már most a konkrét kérdést illeti, nem szándék'0>zom a képviselőház elé a sajtójog csészére vonatkozó javaslatot terjeszteni. Arról van csupán szó v hogy egyes nemzet- és államellenes cselekmények gyorsabb megtorolhatása, továbbá az ú^vn evezett znffsa^tő visszaéléseinek megakadályozbatása érdekében bizonyos törvényes intézkedéseket alkossvnk meg. Ez az, ami — remé'em — rövidesen a Qáz elé fog kerülni és akkor igen t. képviselőtársamnak módjában lesz az ott felvett rendelkezésekkel foglalkozni. E törvényiavaslatban nem óhait a kormány olyan sajtórendészeti intézkedésekkel foglalkozni, ame yek Jelenleg még a rendkívüli hatalom alapján kiadott rendelkezésekkel vannak szabályozva. Ismételten is bátor vagyok
