Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-254

44 Az országgyűlés képviselőházának 254. ülése 1937 november 17-én, szerdán. sága mtiatt egészen rövidem é^ vázlatosan le­iszek bátor előadni interpellációm anyaigát. Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy a k'oranányzat foglalkozik egy úgynevezett sajtó­novella beterjesztésével, (amelyben (kétirányú intézkedést tervez. Az egyik irányú intézkedés meggyorsítja / és valóban hatásossá kívánja teni a sajtóbíráskodást. A kormányzat célja az, hogy a bűnt, mely állítólag megtörtént, nyomon kövesse a büntetés. A novella másik intenciója pedig az, hosry az olyan termékek megjelenése, amelyek közérdekellenesek, vagy amelyek nem felelnek mea- a sajtószabadság elvének, hanem inkább a sajtószabadosság ke­retébe tartoznak, megakadályoztassák. Én is azt hiszem, az egész magyar közélet csak üd­vözölhet egy olyan törekvést, amely a bírás­kodás, de különösen a sajtóbíráskodás terén a gyorsabb eljárást vezeti be. A közönség köré­ben úgyis elterjedt az a felfogás, hogy a mi munkánk, az újságírói munka felelőtlen, rá­galmazó munka, amelyet hamis lobogó, vagy hamis köpönyeg alá bújva folytatunk anélkül, hogy azért megtorlást kapnánk. Ennek az a magyarázata, hogy sokszor, sajnos, a sajtóbí­ráskodási ügyek elhúzódnak egy-két eszten­deig, s a közönség nem értesül kellőképpen a megtorlásról, tehát egy olyan rendelkezés, amely meggyorsítja a sajtóbíráskodást, igenis kívánatos és helyes. Sőt helyes lenne olyan rendelkezés is, amely megszigorítja ezeket a büntetéseket, mert meggyőződésem az. hogy az újságíró viseli a közéletben a legnagyobb felelősséget, hiszen, amit leír. annak nyoma marad, annak hatása van. sokkal nagyobb ha­tása, mint bármilyen szónoklatnak, prédiká­ciónak, vagy más dolognak. Akinek pedig a felelősséget kell viselnie, az tényleg viselje is, s amit leírt, az£rt álljon mindig helyet. Én 25 év óta újságíró vagyok, de elfogadok egy ii'yen szigorú szabályt és szigorú mértéket. Elfoga­dom azt, hogy ítélkezhessen felettem a függet­len bíróság, ítélkezhessen felettem az, akire a sajtószabadság elve rábízta megbírálásomat, a felettem való ítélkezést. Ha azonban ezt elfo­gadjuk és fennáll egy bírósági megtorlás lehe­tősége, akkor abszolút helytelen az. hogy ugyanakkor fennáll egy közigazgatási meg­torlás lehetősége is, pedig a jelen helyzetben ez megvan. Egészen röviden kívánom előadni inter pellációmat és egyedüli indokom az, hogy ak­kor, amikor a kormányzat — igen helyesen — törvény útján, bíróság útján akarja megtorol­tatni a sajtó útján elkövetett bűncselekménye­ket, gondoskodjék arról, hogy ne a kivételes hatalom útján, közigazgatási eljárás során, megfellebbezhetetlenül toroltassanak meg a sajtó útján állítólag elkövetett bűncselekmé­nyek. Szükségesnek tartom ezt annál is in­kább, mert mindnyájan nagyon jól ismerjük azt az esetet, amelyben a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a kormányzatnak e kivé teles hatalmon alapuló közigazgatási eljárása a saitó ellen törvényellenes, illetőleg jogalap nélkül való. A jelenlévő 'mólyen t. ágazságügymin'szter űr egyik felszólalásában azt mondotta, hogy nem szabad a_ kettős jogrendszer ingoványos talaján jári; jelenleg azonban az a helyzet, hogy mégis a kettős jogrendszer ingoványos talaján járunk, mert van sajtótörvényünk — és lesz egv még tszigorúbb sajtótörvényünk — s ugyanakkor megmarad a kormányzatnak ál­lítólag törvényes alapon nyugvó, kivételes ha­talma a sajtójog terén. Nem akarom a jogi szempontokat, az ide vonatkozó rendeleteket és törvényes intézkedéseket ismételni. A mé­iyen t. igazságügy miniszter úr és a kormány­zat jogi szakértői éppúgy tudják, mint én, vagy még jobban tudják ezeket. Az én meg­győződésem itt egyezik a magyar közigazga­tási bíróság felfogásával: ma már ezeknek a kivételes törvényen alapuló rendelkezéseknek, különösen a sajtójog terén, törvényes jogalap­juk nincs. Igaz, hogy a kormányzat azon az állásponton van, hogy a királyi Kúriának más a felfogása, de éppen ez mutatja azt a kettős jogrendszert, amely ellen felszólalok, mert le­hetetlen álláspont volna az, hogy a két lee-fel­sőbb bíróság két ellentétes joggyakorlatot kép­viseljen. Ennek a kérdésnek aktualitását az hozta meg hogy a kormányzat most készíti elő az új sajtójavaslatot. Nincs módomban ennek a ja­vaslatnak előkészítésébe beleszólni, éppen ezért választottam az interpelláció formáját, hogy a kormányzat fgyelmét erre a kérdésre felhív­jam és ismételten figyelmeztessem arra, hogy itt van az alkalom, hogy ennek a törvényja­vaslatnak keretében gondoskodjék olyan ren­delkezésekről, amelyek a sajtó terén a kivéte­les rendelkezések jogát — lapbetiltás, kolpor­tázs jog megvonása, oldal terjedelem szabályo­zása — a kormány kezéből kiveszik és a sajtó feletti bíráskodásra kizárólag a bíróságoknak adnak jogot. Intepellácíómat a miniszterelnök úrhoz in­téztem, minthogy az ő resszortjáha tartozik a sajtóügyek intézése. Bár a miniszterelnök űr nincs jelen, remélem, hogy felszólalásomnak annyi eredménye lesz, hogy a kormány ezen valamiképpen gondolkozni fog. Elnök: Az igazságügvminiszter úr kíván a ipi Ti i , izte T, el'~ök űr nevében válaszolni. Lázár Andor igazságü^ymiTiiszter: T. Kép­viselőház! (Halljuk.^ Halljvk!) Osoór La^os ifiéin t. képviselőtársam interpellációjának jogi ré­szere nem óhajtok most részletes fejtegetéssel válrisrnlni. Ebh^^ a kérdéisKen a képvie.°lnház folyó év január 27-en tartott ülésen Meizler KároV képviselőtársam internellációiára adott válaszomban^ részletesen kifejtettem a kor­mányzat álláspontját és hangsúlyoztam azt, hogy a kormány álláspontja és a Kúriának eb­ben a kérdésben állandóan követett gyakorlata teljesen fedik egymást. Hangsúlyoztam akkor azt, hogy teljesen lehetetlen volna az állami és társadalmi rend alapját r képező bizonyosfajta rendelkezések aló] kirántani egyszerre a jogi alap gyéké­nyét s ezért nagyon bölcsen ezeknek a rende­leteknek érvénybenléte tekintetében a kor­mány a Kúriának, mint legmagasabb bíróság­nak véleményével van egy állásponton. Ami már most a konkrét kérdést illeti, nem szándék'0>zom a képviselőház elé a sajtójog csé­szére vonatkozó javaslatot terjeszteni. Arról van csupán szó v hogy egyes nemzet- és állam­ellenes cselekmények gyorsabb megtorolhatása, továbbá az ú^vn evezett znffsa^tő visszaélései­nek megakadályozbatása érdekében bizonyos törvényes intézkedéseket alkossvnk meg. Ez az, ami — remé'em — rövidesen a Qáz elé fog ke­rülni és akkor igen t. képviselőtársamnak mód­jában lesz az ott felvett rendelkezésekkel fog­lalkozni. E törvényiavaslatban nem óhait a kormány olyan sajtórendészeti intézkedésekkel foglalkozni, ame yek Jelenleg még a rendkívüli hatalom alapján kiadott rendelkezésekkel van­nak szabályozva. Ismételten is bátor vagyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom