Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-254
Az országgyűlés képviselőházának 254. azonban kijelenteni, hogy amint ezeknek a rendeleteknek 1922-ben még mintegy 600-ra rúgó száma, időközben valamivel több, mint 10%-ra csökkent, — mert a kormány időközben ezt a rendeleti joganyagot törvényekben és más jogszabályokban feldolgozta, — éppenúgy ebben a vonatkozásban is a rendeletileg szabályozott joganyagot törvényi szabályozás céljából előkészíteni igenis a kormány elhatározása, szándéka és azzal, ha majd eljön az ideje, szintén elő fogunk állani. Remélem, hogy igen t. képviselőtársam, aki a tisztességes sajtónak egydik illusztris munkása, be fogja látni annak a most előterjesztendő javaslatnak helyes céljait és azt támogatni fogja. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés és taps a ,jobö- és a baloldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával élni nem kíván. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az igazságügyminiszter úrnak a minisztere'nök úr nevében adott válaszát tudomásulvenni? (Igen!) A Ház a választ tudomásulvette. Következik Farkas Elemér képviselő xír interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat az interpelláció szövegének felolvasására. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a fővárosi háztulajdonosok egy része az utóbbi időben különösen a kevésbbé vagyonos vagy szegényebb társadalmi réteggel szemben olyan magatartást tanúsít, amely ellen szót kell emelni mindazoknak, akik a szociális és nemzeti szempontok követelményeit nem hajlandók szem elől téveszteni. Nevezetesen: a háztulajdonosok egy része a kétes ennél többgyermekes családok lakását feltűnő mértékben mondja fel, igyekszik a többgyermekes családoktól szabadulni s amint ezek lakást keresnek, nem hajlandók a többgyermekes családok részére a lakásokat bérletbe kiadni. 2. Hajlandó-e a miniszter úr és a kormány ezen lelketlen és tűrhetetlen állapot megszüntetése iránt fe 1 lépni és ha kell, törvényes intézkedések révén kényszeríteni ezeket a háztulajdonosokat ezen állapotok azonnali •megszüntetésére? Farkas Elemér, s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas Elemér: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Interpellációm rendkívül rövid és igen rövid indokolással is szolgálok. Esztendők óta abban merül ki ennek a törvényhozásnak úgyszólván minden tevékenysége és abban az irányban sarkallja a kormányt, hogy a szociális és az emberi s nemzeti szempontok minél nagyobb erővel érvényesüljenek. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) A szociális és nemzeti szempontoknak minél fokozottabb mértékben való érvényesülése uralia ezt a törvényhozást, ennek érdekében hajlandók vagyunk még a mainál is fokozottabb adóterheket magunkra váUalni és minden intézkedésünkben, minden megnyilvánulásunkban, minden törvény elbírálásánál ennek ad hangot ez a törvényhozás, pártkülönbségre való tekintet né 1 kül. Tesszük ezt azért, mert valamennyien nól tudjuk, hogy mivel tartozunk a keresztényi szeretet és -a szociális igazság szempontjainak. Jól tudjuk, mit követel tőlünk a nemzeti szempont és nem feledkezünk meg végül arról sem, hogy mit vár tőlünk a ülése 1937 novembet 17-én, Szerdán. 45 magyarság fennmaradásának mindennél parancsolóhb gondolata. Ha e működésünk közben olyan jelenségekkel kell találkoznunk, amelyek ezeket az ideális és a nemzet szempontjából nélkülözhetetlen célkitűzéseket cinikus vállvonogatással negligálják, vagy egyenesen szabotálják, én nem habozom kijelenteni, mélyen t. Ház, hogy nem fogunk késni egy pillanatig sem minden alkalommal nyilvánosságra hozni ezeket a jelenségeket és nem fogunk késni követelni a kormánytól, vagy az arra illetékes közegektől, hogy ezek a jelenségek azonnal megszüntethessenek. (Ügy van! Ugy van! — Helyeslés a jobboldalon é& a középen.) Miről van szó, mélyen t. Képviselőház? Sízóvá kell tenni azt a lelketlen, azt a kegyetlen, azt a minden emberi igazságot megcsúfoló, sőt egyenesen kigúnyoló jelenséget, amelyet a fővárosi háztulajdonosok egy részénél napról-napra mindjobban tapasztalunk. (Haám Artúr: Honnan jöttek? — Egy hang a középen: A vidéken is!) Tgen t. Képviselőház! Napról-napra szaporodnak a panaszok, mind a fővárosban, mind a főváros környékén a tekintetben, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen ) hogy egyes háztulajdonosok, a többgyermekes családok lakását, felmondják, nyiltan és egyenesen a gyermekek számára való hivatkozással. (Haám Artúr: Pláne, ha keresztények! — Kéthly Anna: Már ebből is zsidókérdést csinálnak?) Napról-napra szaporodnak a panaszok a tekintetben, hogy a két- vagy többgyermekes családok nem tudnak lakást kapni, még akkor sem, ha a háziurak bérfeltételeit mindenben teljesítik. A laká^fel mondás, illetve lakásnyujtás előli elzárkózás indokát pedig minden takareratás nélkül nviltau és egyenesen megmondják a háziurak: többgyermekes családot a házukba nem engednek be. (Haám Artúr: Kutyát szabad, gyermeket nem!) Mélyen t. Képviselőház! Ezek a jelenségek még a belvárosban is mutatkoznak. Méltóztassék elgondolni, mi lehet akkor a perifériákon, mi lehet Budapest környékén ebben a tekintetben. Esztendők óta beszélünk a családvédelem kérdéséről. Igyekszünk ezt a rettenetesen ne; néz problémát a mi viszonyaink között többé vagy kevésbbé jól, vagy rosszul megoldani s ezzel szemben itt áll egy társadalmi réteg, itt áll egy foglalkozási ág, vagy nem tudom minek nevezzem, amely egyenesen fittyet_ hány mindennek, ami keresztényi, ami emberi, ami szoeális, ami nemzeti szempont. (Ügy van! Űnv van! a jobboldalon és a középen. — Haám Artúr: Láthatatlan hatalom!) Mélyen t. Képviselőház! Ennek a gesztusnak, ennelk a gyakorlatnak a legerélyesebben állj-t kell kiáltanunk. Kérdem, hol van a családvédelem gondolata, hol van a szociális igazság, hol van a nemzeti szempont, ha ilyen kegyetlenül büntetünk azért, mert az a magyar anya gyermeket mert szülni, ha ilyen kegyetlenül büntetünk azért, mert az az anya — bocsánatot kérek — nem akart a büntető törvénykönyv paragrafusaival összeütközésbe kerülni. Kérdem, van-e kegyetlenebb, lelketlenebb büntetés annál: megfosztani a lakástól azt, aki családot mert alapítani, vagy: nem j juttatni lakáshoz, illetve kitenni a lakásából 1 azt, aki a családalapításban, gyermekei szapo-