Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-271

Az országgyűlés képviselőházának 2¥t. megvannak, behegednek, vagy nem. hegednek be, nem lügg mitoiünk, hanem lügg az egész európai és az egész világ-konstellációtól. De nagyon fontos a valuta kérdése is, mert köny­nyen megtörténhetik, hogy vannak külföldi vevőink, ezek a vevők fizetnek is, de nem ér semmit a valutájuk. Tisztelt Ház! Nelkem mindenekelőtt fel­tűnik — és ezt kívánom konsziderálni — hogy milyen körülmények között született meg ez a javaslat. A gazdasági életben kétségtelenül van egy kis enyhülés; nem nagy enyhülés, de mégis van. A mai körülményeili: iközött tehát, amikor nem lehet egész bizonysággal tudni, hogy miiképpen fog állni a gazdasági helyzet nálunk egy-két esztendő múlva, a miniszter­elnök úr felhasználta az alkalmat arra, hogy a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot benyújtsa. Jbíendkivül helyeslem, hogy benyúj­totta. Ami a munkások biztosításának kérdését magát illeti, rá kell mutatnom arra, hogy a biztosítást legelőször a munkások saját maguk kezdték a saját magúik körében, (Ügy van a szélsőbaloldalon.) és a biztosítási intézetek elő­ször a^ munkásság körében létesültek. Később belenyúlt a biztosítás -kérdésébe Baross Gábor 'miniszter és egy lépést tett előre. Ne csodál­kozzék rajta senki, hogy osiak lépésről lépésre mentek előre a dogok; ez nem is lehet más­képpen, mert nagy tapasztalatokra van szük­ség ahhoz, hogy a biztosítás terén előbbre le­hessen menni. Az ipari munkások biztosítása terén Kossuth Ferenc minisztersége alatt Szte­rényi József nagyon nagy lépést tett előre és ezzel majdnem egy időben Darányi Ignác tett nagy lépést előre a mezőgazdasági munkásság biztosítása érdekében. A mai nemzedékben talán már nincsen senki, aki annakidején vetem együtt részt vett a Darányi ígnác-féle törvényjavaslat bizott­sági és parlamenti tárgyalásaiban. Ha jól tu­dom, egyedül Bernát István él még abból a nemzedékből, mely a Darányi-féle javaslat tár­gyalás ában a képviselőiházban részt vett. Ez a Darányi-féle lépés nagyon óvatos lépés volt. Ezt mindenki kell hogy konoedálja. Egyálta­lán Darányi Ignác jeliemének ez felelt meg. ö rendkívül körültekintő, szigorú ember volt, aki borzasztóan reális vo t minden lépésében és akinél nagyobb földmívelési miniszter a múlt­ban nem volt. Szigorúsága ellenére tisztánlátása és realitása miatt sok mindent köszönhet neki az ország. A háború után Vasis József tett rendkívül nagy lépést előre a biztosítás terén, sőt a Vass József-féle lépés bizonyos tekintetben túlságo­san bátor veit ós merész. Még a szociáldemo­krata padokról s.:m kapott elisimerést a külföldi biztosítási rendszernek a magyar munkásbizto­sítási intézménnyel való összehasonlításában, annyira merésaen nyúlt bele ebbe a kérdésbe Vass József. Ami a tárgyalás alatt lévő javas­latot illeti, úgy tudom, éppen Vass József volt az, aki már akkor erről is beszélt. ^ Most itt van Darányi Kálmán, A többségi pártnak en­gedem ugyan át, hogy őt dicsérjék, mégis mi­vel ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásá­nál is a legnagyobb mértékben objektív aka­rok lenni, sok tekintetben el kell ismernem érdemeit. Az előttem felszólalt t. képviselő úr szá­mokat hasonlított Összeg arra vonatkozólag, hogy miképpen vannak és lesznek dotálva a illésé 1938 február 18-án, pénteken. 531 mi biztosító intézeteink. Méltóztassanak számí­tásba venni, hogy Magyarország lakossága az adóterheken kívül több mint 1U0 millió pen­gőt fizet évente biztosításra,, szociális terhekre, amelyek nem szerepelnek a költségvetésben. Már pedig a mai körülménytlki között 100 millió pengő rendkívül magas összeg. Amikor annakidején minisztériumomban közelebbről megismerkedtem ezekkel a tételekkel és a 17 •millió pengőt kitevő deficittel, nem volt cse­kélység a deficitet eltüntetni. Emlékszem még olyan volt képviselőtársaimra, —• akik most már nem tagjai ennék a Háznak — akik azt gondolták, hogy Vass József rendkívül messze megy, amikor ilyen nagy terhet ró a termelő osztályokra. Amikor most is közteher vál­lalásáról van szó, nem lehet erről a kérdésről a képviselőházban beszélnünk, a nélkül, hogy ne legyünk tökéletesen tisztában azzal, hogy mi volt a helyzet tavaly és két év előtt, mi a helyzet az idén és mi lesz valószínűleg a jövő esztendőben.. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogyan áll grárbiztosítás? Gaal Gasz­iton beszélt ebben a Házban nagyon sokat ar­ról, hogy a iháború alatt és a háború után mik voltaik a mezőgazdaság jövedelmei s mennyi minden teher hárul:, az agrárlakos­ságra a háború alatt. A háború után óriási konjunktúra keletkezett, amellyel még a leg­eszesebb emberek is mint egy szfinksszel állot­tak szemben és még ezek az emberek sem tud­ták megmagyarázni azt, hogyan keletkezett hirtelen ez a nagy konjunktúra mezőgazdasági téren. Akkor a 'kisebb és a nagyobb gazdákat egyaránt megtévesztette ez az állapot. (Ügy van! Ügy van!) A nagyobb gazdák kezdtek berendezkedni, még 'hozzá sokszor hitelre ren­dezkedtek be, a kisebb gazdák pedig szórták a pénzt iés nem gondoltak airra, hogy az ilyen rendkívüli és érthetetlen állapot nem tarthat sokáig. Jöft is ezután a rettenetes krízis, amely­nek nem volt párja Magyarországom, A leg­utóbbi két esztendőben némileg enyhült ugyan a helyzet az Omge számításai szerint, én azonban nem adok nagyon sokat eziekre a tu­dós 1 számítgattásokrai. (Derültség.) Azt látom ugyanis, hogy egész sereg gazda — és a nagy gazdák sem kivételek ezalól — van a védett­ség állapotában s ezek az emberek mindi sze­retnének megszabadulni a védettség állapotá­tól. Itt volt a Darányi-féle első szociális vonat­kozású törvény, amely a gazdatisztek nyugdí­járól intézkedett. Darányi Kálmán 1937 május 31-én tartott beszédében már bejelentette az előttünk fekvő törvényt. A Darányi-féle politi­kát Farkas Elemér t. képviselőtársam igen éke­sen dicsérte, s azt az egyet nekünk is el kell ismernünk és le kell szegeznünk, hogy az, hogy Darányi 50.000 holdat juttatott a szegény em­berek számára, egy »monumentum aere peren­nius«. Egészen bizonyosan tudom, ahogy én Darányit ismerem, hogy tovább fog haladni ezen a téren. (Derültség.) Ö keveset beszél, de amit tesz, az kifogástalan, és különösen azok a dolgok, melyeket mint földmívelésügyi minisz­ter tesz, sok szeretetről és hozzáértésről tanús­kodnak. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Egy dologra külön felhívom a figyelmét, arra, hogy a bortermelők helyzetén javítson, mert ez az egyik legsúlyosabb kérdés Magyar­országon. (Ügy van! XJgy van!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom