Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-271
Az országgyűlés képviselőházának 271. mondják a hozzájuk forduló "betegeknek, hogy milyen diétát kell tartani ok, elmondják a szegény anyának, hogy a -gyermeknek tejre és cukorra van szüksége, de mert a szegényioe-ú kezelésűéi nem lehet gondoskodni sem tejről, sem cukorról és nincsen táppénz sem, a szegény asszony nem iudia megvásárolni .gyermekeinek a szükséges táplálékot. A baleseti biztosítás is régebbi törvény alapján történik. Az alaptörvényt még 1900-ban hozták a 'gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról, azóta többször módosításon uient keresztül és rendeletekkel is többször megfejelték ezt a törvényt, a baleseti 'biztosítás azonban a munkásoknak csak: egy részére terjed ki s mintegy 280.000 munkás esik csak a biztosítás aló, tehát a munkásoknak: nem egészen 50%-a. Külön meg kell emlékeznem arról a huzavonáról, amelyen keresztül iutnak hozzá a balesetet szenvedett mezőgazdasági mmnlkások a baleseti díjakhoz. A munkaadó 3 hónapig előlegezni tartozik a munkásnak fizetését és a költségeket is, azontúl azonban egészen addig, amíg meg nem kapta a baleseti biztosítási díjat, a munkás várakozhat és nincs miből magát vagy családját eltarthassa. Fis milyen alacsonyaik azok az összegek, amelyeket ibiztosítanafk a munkások részére! A 100%-os' rokkant inává 24 pengőt kap, az 50-%os ennek felét, 144 pengőt évente, tehát 12 pengőt havonta, a 25-%os rokkant pedig 6 pengő havi járadékot kap. Hogy milyen jelentéktelen az a gondoskodás, akár a betegségi, akár a szegény jogú. akár pedig az, amit a gazda tartozik adni 45 napon keresztül, hogy milyen jelentéktelenek ezek a gondoskodásod, annak megítélésére elét, ha csak a magyar falvakon és a magyar mezőgazdasági lakosságú városokon néz végig az ember, ha megnézi, hogy a munkások hogyan ruházkodnak, milyen a lakásuk, milyen az élelmük és milyenek az egészségügyi viszonyaik. Elég. ha megnézzük a magyar temetőket, a temetőkben látjuk a sok apró feifát sorakozni. Amint a katonatemetőkben egyformán sorakoznak egymás mellett a fejfák, úgy sorakoznak a magyar temetőkben a (kisgyermekek fejfái is, mert nincs anyavédelem a magyar mezőgazdasági munkásainyák részére, nincs szülési segély, nincs teisegély és ezért a szegény magyar gyermekek óriási százaléka fiatal korban vagy < már csecsemőkorban eíjpTiéziul. Frázis tehát társadalmi szoHda.rizmusról beszélni addig, mníg ilven a gondoskodás a társadalom leghatalmasabb rétegéről. Természetes tehát az a követelésünk^ és minden magyar képviselőnek az a követelése, hogy az anyákról is gondoskodni kell, mert betegségi, anyasági és rokkantsági biztosítás nélkül nincs megfelelő szociális gondoskodás, ez pedig nem a fantázia birodalmába tartozik, hanem a napi élet legsürgősebb követelménye. T. Képviselőház! Nagy idegenkedéssel szokták hallgatni a túloldalon, ha az ember külföldi példákra hivatkozik szociális vonatkozásokban, vagy ha külföldi munkabéreket emlegetünk itt a képviselőházban. Egészen más, ha a hitlerizmusról vagy a fasiszta Olaszországról beszél az ember, akkor felvidulnak az arcok a jobboldalon. Én most mégis hivatkozom néhány államra és hogy szimpatikussá tegyem ezt a gondolatot, olyan államokra is ülése 1938 február 18-án, pénteken. 527 fogok hivatkozni, amelyek a mélyen tisztélt jobboldali képviselő urakhoz is közel állanak. Ausztriában betegségi, baleseti, " öregségi és rokkantsági biztosítás van már 1928 óta. sőt sokkal régebben, csak 1928-ban reformálták meg a törvényt, még akkor, amikor a szociáldemokrata párt is résztvett az osztrák törvényhozásban. 400.000 kisgazda is kötelezően biztosítva van baleset ellen. A baleseti és Öregségi biztosítás keretében egyaránt adnak özvegyi és árvajáradékot is- Érdemes megnézni a havi járadékok összegét. A baleseti biztosításban 12 schillingtől 120 schillingig terjed a havi járadék összege, tehát majdnem egészen akkora ez a járadék, mint Magyarországon az 50 lékos hadirokkant évi járadéka. Az öregségi járadék havi 18 schillingtől 46 schillingig terjed, az özvegyi járadék az öregségi járadéknak a fele, az árvajáradék pedig a járadék 25 százaléka. \ A francia biztosítási rendszer is egészen érdekes. 1928-ban hozták és 1935 végén módosították azt a törvényt, amely a mezőgazdasági munkások betegségi anyasági, rokkantsági és öregségi biztosítását szabályozza. Bikkal Dénes nyomán, ezószerint felolvasom a biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. _ A francia törvény azt mondja (olvassa): »Biztosítási kötelezettség alá esnek mindazok a munkavállalók, akik baleseti biztosítási kötelezettség alá tartozó mezőgazdasági üzemekben dolgoznak, továbbá az állattenyésztésnél, kertészetben, mezőgazdasági érdekképviseletekben, mezőgazdasági szövetkezetekben alkalmazottak, valamint, a falvak kisiparosainál dolgozó mUnlkaválílalók, továbbá a bérlők és felesek, aíkik rendszerint csak ma^uk vagy családtagjaik segítségével művelik földiüket és bérleményüket, végül a kisgazda családtagjai, akik a családfővel együtt annak számlájára dolgoznak^ Franciaországban tehát ilyen széleskörű az öregségi, rokkantsági és az anyasági biztosítás. A francia rendszer — nagyon helyesen — mindazokat a társadalmi rétegeket összefogja a mezőgazdasági biztosításban, amelyek a mezőgazdaságban vagy azzal kapcsolatosan dolgoznak, még akkor is, ha ia^ biztosítottak iparosok, bérlők vagy kisgazdák. Azonkívül a francia törvénv lehetővé te^zi az önként°s biztosítást is. (Olvassa): »Ki«gazdák, bérlők, falusi kézművesek, kisebb vállíalatok tulajdonosai," amennyiben évi jövedelmük 25 000 frainík alatt marad, önkéntesen biztosíthatják magukat.^ A francia törvény tehát önkéntes 'biztosítás ala vonja azokat a (kézműiparosokát is, afciik a falvakom élinek. CsRík egv .mondatot J^ell. hogy itt mondjak: a magyar falusi kézműiparoi«ioikról semmiféile szociális gondoskodás nincs. (Müller Antal: Nemcsak a falusiakról, hanem a városiakról sincs. — Czirják Antal: Pedig ide beleférne! — Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Francia országban az öregségi iárar'é'k évi öszsízege 500 frank, a korhatár pedig 60 év. Olaszország betegségi, baleseti, anyasági, tuibíerkulÓBÍis elleni, öregségi és rokkantsági biztosítást ad a (mezőgazdasági alkalmazottak részére. Látja tehát a tisztelt jobboldal, — illetve láthatná és hallhatná, ha jelen volna — hogy más országok példájára is lehet hivatkozni, nemcsak Dániáéra, amelyre egyébként egósizen jogosan hivatkozott Matolcsy képviI selőtársam, mert hiszen na (anyagiak miatt I nem is mindenben, de bizonyos réazbrin megszívlelhetnénk a dán mezőgazdasági biztosítás példáját. Ha valóban meg akarjuk-becsülni a 80*