Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-270
491 Az országgyűlés képviselőházának 270. róbb betegségek, amelyek otthon a családban kezelhetők, különösebb gondot nem okoznak neki, mert a községi orvosok útján úgy-ahogy ez a kérdés meg van oldva. De gondot okoz neki az olyan betegség, amelynél a kórházi kezelés feltétlenül szükséges, például egy operáció, amely egy kis háztartás egész költségvetését felborítja. Ha ehhez még hozzávesszük azt az esetet, hogy esetleg elmebeteg van a családban, akkor látjuk, hogy ez az egész életen keresztül nyomorúságot jelent a famíliának, mert ahol elmebeteg van, ott nemcsak rengeteg lelki szenvedésről van szó, hanem ; erre a betegségre esetleg az 1—2—3 holdas bír- j tok is rámegy. Itt igen dicséretes kezdeménye- ) zést csinált a magyar királyi kormány az elmúlt évben, amikor a kórházi ápolás tekintetében már megállapított egy bizonyos minimumot, amelyen alul — lígy emlékszem, 2000 pengő vagyon alatt —• ki kell adni a szegénységi bizonyítványt, úgyhogy az illetőt a kór- i házi ápolási költségekért nem bántják. Helyeslem tehát a javaslatnak azt az egész beállítását, hogy mint legsürgősebbet, ide hozza az öregségi biztosítást és ezeket a pro- ] blémákat, amelyekről az előbb szólottam, rá- j bízza egy későbbi időpontra, hogy akkor épüljenek ki. Hiába mondta Matolcsy t. képviselőtársam, hogy egy törvényjavaslat évszázadokra szól, hiszen maga a miniszterelnök úr is azt mondotta, hogy ezt a javaslatot csak első lépésnek tekinti ezen a téren és nemsokára következik a második lépés. Egy .véleményen vagyok tehát Szeder János képviselőtársammal, hogy a törvényjavaslat szelleméből, ha nem is a paragrafusok írott szövegéből következik, hogy bizonyos szolgáltatásokkal törvény alapján fognak gondoskodni a gazdasági munkavállalók özvegyeiről is. Ez a javaslat a kötelező biztosításon alap- i szik. Szerintem a kötelező biztosítás az egyedül járható út, mert az önkéntes biztosítások a múlt tapasztalatai szerint csődöt mondottak. Az emberek Önszántukból meni törődnek a biztosítással, minthogy általában az emberben soha sincs meg az érzés, hogy egészséges korában betegségre, vagy életben halálára gondoljon. Ezek a fogalmak annyira kiesnek az em- | bor gondolkozásából, annyira nem törődnek velük, — tudat alatt el is dobja magától —hogy ez lehetetlenné teszi önkéntes biztosításán alapuló intézmények működését- A kötelező biztosítás rendszere sokkal nagyobb szolgálatot j jelent a nemzet szempontjából. Elismeréssel kell nyilatkoznom a törvényjavaslatban lefektetett kodifikálási munkáról. Szól ez az elismerés nemcsak a. miniszter úrnak és az államtitkár úrnak, hanem a földmívelésügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának is. Az indokolás külön nagyszerű biztosítástechnikai tanulmány. A javaslat 64 oldala mutatja, hogy nem is hónapok, hanem esztendők szorgos munkája fekszik itt előttünk ebben a javaslatban. Dicséretes szép munkát végeztek. Az indokolásban foglalt statisztikából a 65 évet betöltött munkavállalók életviszonyaira és halálozására vonatkozó adatokat szeretném j idézni. Tényként állapítja meg az indokolás azt a köztudott dolgot, hogy a legutóbbi évtizedekben a halálozási arányszámok kitolódtak, ami az életkor meghosszabbodását jelenti. Ebben lehet, hogy nem utolsó sorban az orvosok munkája és a gyógykezelés is szerepet játszik, de ülése 1938 február 17-én, csütörtökön. . lehet, hogy rajtunk- kívülálló ismeretlen tényezők eredménye az (Meskó Rudolf: Egészen biztos!), hogy egyes évtizedekben magasabb az életkor, máskor meg alacsonyabb. Az indokolás az 1900-as nagymagyarországi népszámlálási adatokat fáradságos munkával átszámítja a most meglévő csonkaterületre. Az 1900-as arányszámok szerint 100.000 15 éves férfi közül 48.228, az 1930-as arányszámok szerint pedig 57-478 éri el a 65 éves kort. Ez is mutatja tehát azt, amit az előbb mondottam, hogv a legutóbbi évtizedekben a halálozási idő kiitolódott. Ezt mutatja a statisztikának az a megállapítása is, hogy a fiú újszülöttek valószínű élettartama a mai csonka területre átszámított 1900-as halálozási arányszámok szerint 37.92 esztendő volt, az 1930-as arányszámok szerint pedig 49.21 esztendő. Ez is azt mutatja, hogy meghosszabbodott az emberi életkor. Érdekes a statisztikának clZ 'clZ cl dafca is, hogy a magyarországi vidéki, — tehát Budapestet nem számító — halandósági tábla szerint 65 éves korban 1000 fő közül átlagban meghalt 36, a mezőgazdasági halandósági tábla szerint pedig 42. 70 éves korban a vidéki halandósági tábla szerint 1000 közül meghal 57, a mezőgazdiasági szerint 70. Az eltérés ezután abszolút értékben emelkedést mutat és ezer éh) közül 75 éves korban a 'mezőgazdasági halandósági tábla szerint már 25 fővel több hal megr, mint az országos halandóság szerint. 80 éves korban 39, 85 éves korban 46; 90 éves korban pedig 61 a halálozási többlet a mezőgazdaságban. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági munkások öregkori halálozási arányszáma az országos átlagnál magasabb- Ezt talán a háború idején és a háborút követő forradalom utáni rossz táplálkozás indokolja; a leromlottság folytán túlságosan igénybevevő, fizikai munka az, amely ezt a kedvezőtlen eredményt okozza. < A javaslat még egy statisztikát közöl az öreg korban elhalt tuberkulotikusokra vonatkozólag. Itt azt a szomorú megállapítást teszi, hogy a 60 éven felüli nagybirtokosoknak 2 ezreléke hal meg tbe-ben, ugyanakkor a kisbirtokosoknak 8 ezreléke, a mezőgazdasági munkásoknak pedig 11 ezreléke. A kisbirtokos elemnél és a mezőgazdasági munkások között tehát igen magas a tuberkulotikus halálozási szám, viszont a gazdasági cselédéknó^ az arány kedvezőbb. Azt hiszem, ez a lakásviszonyokra, az egészségtelen földes szobákra vezethető vissza, (vitéz Várady László: TJgy van!) A tuberkulózisban különben ma is sokkal több öreg ember hal meg, mint azt a köz^ tudat általában tartja, mert az anyakönyvi bejegyzések során nagyon sokszor más betegségre könyvelik el a tuberkulózist. Az öregkori tuberkulózis majdnem olyan gyakori nálunk, mint az ifjúkori, csak hosszabb időre nyúlik ki a lefolyása. Végeredményben azonban szomorú statisztikai adat az, hogy a gazdasági munkások jközött igen nagy a tuberkulotikusok százaléka is. Mondom, az egész javaslat olyan szépen és meggyőzően van alátámasztva az indokolásban, hogy annak előkészítői csak dicséretet érdemelnek. Szeder képviselőtársam megindokolta a javaslat 3. §-ának azt a rendelkezését, amely a 20 aranykoronát kitevő kataszteri tiszta jövedelemig terjeszti ki a biztosítást. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel kapcsolatban rámutassak a dunántúli és a tiszántúli helyzet
