Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-270

492 Az országgyűlés képviselőházának 270. ülése 1938 február 17-én, csütörtökön. alatti 20 fillért veszek számításba, közel 1,560.000 pengőt jelent és ez összesen 35 millió pengőt tesz ki. Ugyanakkor az első évben kifizetett összegek 3 millió pengőnyi összegre fognak emelkedni, vagy legfeljebb 35 millió pengőnyi összegre. Nagyon jól tudom, hogy tartalékokról gondoskodni kell és ez nagyon helyes is, azonban a fedezeti összeg előteremtése még ily körülmények között is biztosítaná azt, hogy egy szélesebbkörű, nagyobbmértékű szociális biztosítást vezessünk be. T. Ház! Van egy érdekes számítási probléma is ebben a íkérdésben. Mi lesz például avval a gazdasági cseléddel, aki hatvanötödik életévében meghal és 30 vagy 40 éven keresztül befizette azokat a húsz filléreket, amelyeknek tőkeösszege, szintén a javaslat szerint, 791 pengőt tesz ki. Nyilvánvaló, — mert hiszen özvegyi járulék nincs biztosítva — hogy ezek szerint a befizetett összegeket sem ő, sem családja, de senki sem fogja élvezni. (Felkiáltások jobbfelől: Szolidaritás!) Nyilvánvaló tehát, hogy erre néz ve éppen az az indokolás, hogy vagy özvegyi járulék bevezetése vagy pedig a rokkantsági biztosítás kibővítése is ilyen módon belefér ebbe a költségkeretbe, amellyel itt számolnunk kell. A fedezetek előteremtésénél annak a 3 5 millió pengős tehernek elosztása, amely a mezőgazdaságra, a földbirtokra nehezedik, rendkívül igazságtalan és lehet, hogy ebben nem vagyunk egy véleményen, én azonban teljességgel lehetetlennek tartom azt, hogy az eltérés csak 10—15%-os különbséget mutasson a kicsiny és a nagybirtok földadójánál. A hivatalos statisztikai kiadványok, a pénzügyminiszter úr kiadványai mutatják meg világosan, hogy a kisbirtok kataszteri tiszta jövedelme és ennek folytán a földadója is jóval nagyobb, csaknem duplája a nagybirtokénak, tehát nyilvánvaló, hogy a rá kivetett 10% még mindig nagyobb lesz, mint a nagybirtoknál a 15%-nyi rész. Ezt teljességgel igazságtalannak, antiszociálisnak tartom és erre nézve pártunk javaslata a Ház elé kerül, amelyben az egész teherviselésnek, a föld megterhelésének átépítését kérjük, és pedig olyan módon, hogy a 20 holdnál kisebb birtokok, vagyis a 200 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemnél kisebb birtokok egyáltalában vonassanak ki ennek a tehernek a viselése alól. A 20 holdon aluli birtokon dolgozott idegen munkanapok száma rendkívül csekély, ezért nem is tudom, hogy milyen számítások alapján vagy milyen indokolással lehet ennek a kicsiny birtokkategóriának a megterhelését ilyen erősen igénybevenni. A mi felfogásunk az, hogy a 20 hold alatti birtokok kapcsoltassanak ki a teherviselésből, a 20 és 100 hold közöttiek a földadónak legfeljebb 5%-ával, a 100 és 500 hold közöttiek 10%-kai, az 500 és 1080 hold közöttiek 15%-kai, az 1000 és 5000 hold közöttiek 20%-kai és az ezen felüli nagyságú birtokok a földadó 25%-ával járuljanak hozzá a teherviseléshez. (Grecsák Richárd: 11 fillér holdankint.) Ez a rendkívül erősnek látszó progresszió azonban éppen a kataszteri tiszta jövedelemnek a nagybirtokok oldalán való erős hanyatlása, csökkenése miatt, a valóságban a teherviselésben még mindig csak nagyon lassú emelkedést mutat. T. Ház! Ami felfogásunk az, hogy sokkal igazságosabb és szélesebbkörű biztosításra szorul a mezőgazdasági munkásság és nem tudunk megelégedni csak egy ilyen szűkkörű öregségi biztosítással. Nem tudunk megelégedni azért, mert a betegség esetére szóló biztosításra ennek a rétegnek épúgy joga van, mint az ipari munkásságnak, amely már évek hosszú során keresztül élvezi ezt a biztosítást. Az ipari munkásság semmiben sem különb a magyar parasztságnál, egyenlő felek a nemzeti termelésben és egyenlő mértékkel kell mérni nekik. (Helyeslés d szélsőbaloldalon.) Mi módon viselhetjük a felelősségét annak, hogy ilyen kicsiny megoldással és a másik nagy probléma figyelmenkívülhagyásával oldjuk meg ennek a széles néprétegpck a szociális problémáját? Valószínűleg hosszú évek kellenek még addig, amíg valamiféle javulás és módosítás történhetik ezeken a törvényeken. (Mozgás a jobboldalon.) T. Ház! Hangsúlyozom, hogy mi azért ner^ íogadjuk el a javaslatot, mert keveset ad, czúkkörű és mert a teherviselésben rendkívüli igazságtalanságok mutatkoznak. (Gr. Festetics Domonkos: Tildy elfogadta!) A mi kérésünk és felfogásunk az, hogy a szociális problémák megoldására a magyar (parasztságot sokkal inkább megbecsülő és értékelő törvényeikre van szükség. (Br. Vay Miklós: A szónokot senki sem üdvözli! — Zaj a jobboldalon,; Elnök: Tóth Pál képviselő úr következik szólásra. Tóth Pál: T. Ház! Reflektálni kívánok előttem felszólalt Matolcsy Mátyás képviselőtársamnak egypár gondolatára, elsősorban azokra a mondataira, amelyekkel felszólalását kezdte. Szerény megítélésem szerint disszonáns hangokat vetett ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásába akkor, amikor azzal gyanúsította meg a többségi pártot és a földmívelésügyi miniszter urat. hogy ez a javaslat összefüggésben áll a titkos választójoggal. (Egy hang a jobboldalon: Jó vicc! — Matolcsy Mátyás: A lapok így írták! Az a sajtó -a kormány kezében van és az így írta.) Amikor Darányi Ignác a parlament elé hozta az első javaslatot a földmunkásokról és a gazdasági cselédekről, esze ágában sem volt politikát keverni a törvényalkotásba, sem pedig választásról nem volt szó. Most, évtizedek múlva, ugyanaz, a szellem folytatódik a csonka ország jelenlegi földmívelésügyi miniszterében, aki szintén a Darányi nevet viseli. Merem állítani, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak egy pillanatig sem volt szándékában politikai szempontokat venni figyelembe, amikor ezzel a törvényjavaslattal idejött, hiszen több mint félesztendővel ezelőtt először a szegedi gyűlésen, majd május 31-én itt a parlamentben jelentette be ezt a javaslatot, amikor a költségvetési vita során a földmívelésügyi tárca záróbeszédét mondotta. (Drozdy Győző: Ez a népies politika, amelyet hirdetett!) Már nyolc hónappal ezelőtt bejelentette, hogy jönni akar egy törvényjavaslattal, mely megoldja ezt & problémát. Méltóztassék megengedni, hogy egy^ percre megállják ennél a beszédnél, mert még igen élénken emlékezünk rá. A földmívelésügyi miniszter úr már akkor kijelentette- hosy v.gy tervezi a mezőgazdasági munkavállalók öregségi biztosítását, hogy még a fedezeti elv tekintetében is megjelölte az irányt. Azt mondotta, hogy 45 százalékban majd a ^ közület, a kincstár, szóval az adó, 45 százalékban a birtokos osztály és 10 százalékban a községi és