Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-269
472 Az országgyűlés képviselőházának hogy az -akkori és mai szélsőséges mozgalmak eredményeinek hasonlatosságára felhívja az emberek figyelimét, (Rajniss Ferene: Tegye azt, képviselő úr! — Baross Endre: Nincs is szélsőséges mozgalom!) és ha a kormány nem hajlandó segíteni, úgy felhívjuk a magyar társadalmat az önvédelemre, (Gr. Festetics Domonkos: Helyes!) mert ez a nép nem akar megint •fantaszták kísérleti nyula és kalandorok áldozata lenni. (Gr. Festetics Domonkos: Ez a legjobb propaganda! Egy ilyen beszéd! — Zaj. — Elnök csenget.) Ez a nép dolgozni és kenyeret keresni akar és aki ebben megzavarja, azt egyenként fogja kiirtani poraiból. Mert tessék végre tudomásul venni, — és ezt ki kell mondani egyszer — hogy a szélsőséges mozgalmaiknak lehet ugyan többezer megtévesztett híve, de ezekkel szemben százezrek és -milliók állnak, akik meg fogják mutatni, hogy nem engedik ezt az országot mégegyszer a sírba tenni. (Gr. Festetics Domonkos: Szavazzunk! — Derültség és zaj.) T- Képviselőház! Én a belügyminiszter úr személye iránt teljes bizalommal viseltetem és kiérem őt, legyen figyelemmel azokra, a. jelenségekre, amelyeket felsoroltam 1 ; kérem öt, hogy a tőle várt és megszokott energiával és kemény kézzel, a rendőrség teljes erejének és súlyának igénybevételével szálljon síkra és törje le ezeket a mozgalmakat. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni Széll József belügyminiszter: T. Képviselőház! Midőn az elhangzott interpellációra válaszolni szerencsém van, mindenekelőtt kifogásolnom kell az interpelláló t. képviselő úrnak azt a kitételét és állítását, amelyben egy velünk barátságos viszonyban álló birodalomra -azt a megjegyzést tette, hogy nálunk gyarmatosítani akar. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Először helytelenítem ezt a megjegyzést egy velünk barátságos viszonyban lévő külhatalommal való nemzetközi viszonylatunk szempontjából, (másodszor a leghatározottabban tiltakozom ez ellen a magyar állani nemzeti szuverenitása nevében és érdekében. (Helyeslés és tavs a jobboldalon és a középen.) Az interpelláló képviselő úr tulajdonképpen indokolásával egészen más anyagot és más kérdéseket érintett, mint amdket az interpelláció szorosan vett szövege magában foglalt, én tehát azt hiszem, hogy alkotmányos kötelességemet eléggé teljesítem akkor, ha csak a szorosan vett interpelláció -szövegére válaszolok. Ehhez képest kijelentem, hogy nincs tudoniásoan arról, hogy a budaipesti államrendőrség védelme dacára — amint ezt méltóztatik -mondani — kétes elemek veszélyeztetik -a főváros és az ország nyugalmát és közbiztonságát. Amint az interpelláló képviselő úr maga is hangoztatja, a un. kir. államrendőrség hivatása magaslatán áll és ehhez még hozzátehetem, hogy nemcsalk európai, hanem világviszonylatban is kifogástalanul teljesíti a kötelességét. (Ügy van! Ügy van!) A rendőrség kötelessége hármas: a megelőzés, a, közbelépés ós az utólagos megtorlás. Ezen a téren a rendőrség kifogástalanul megtett eddig is mindent, meg fog tenni ezután is. Karöltve a szintén igen kitűnő és kiváló, nemzeti büszkeségünket képező csendőrséggel, a jövőben is meg fog tenni mindent, aminek ezen a téren megtörténnie kell. Minden okunk megvan, hogy ebben bízzunk. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) 269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. Elnök: Kíván az interpelláló képviselő úr a viszomválasz jogával élni? (Payr Hugó: Nem!) Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával nem kíván élni. Következik a határozathozatali. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyiminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Payr Hugó képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Interpelláció a ni. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, egy Kossuth Lajosutcai alapítványi ház különös bérbeadása tárgy ában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról a szerződésről, mellyel a Vallás-alapítvány Kossuth Lajos-utca^ bérházát bérbe adtaik;? 2. Van-e tudomása arról, hogy ez a szerződés a bérlőnek módot arra, hogy a Ház egyik régi főbérlőiének szerződéssel biztosított előbérleti jogát kijátszhassa? 3. és végül, van-e tudomása arról, hogy ilymódon nemcsak a kultuszminisztérium által kötött szerződésekbe vetett hit inog meg, hanem ez az egész magvar filmiparnak súlyos károkat okoz? — Payr Hugó s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Payr Hugó: T. Képviselőház! Interpellációm látszólag két mozivállalat egymás elleni harcára vonatkozik, valójában azonban egy nagy és komoly közérdekű ügyet kívánok szóvá tenni. (Mozgás. — Rajniss Ferenc: Reméljük. Az előbbi nem volt ilyen! — Zaj.) A filmipar ma már nemcsak olcsó szórakozást ad a tömegeknek, a filmipar ma már a népnevelésnek egyik legfontosabb eszköze, amely ezenkívül fontos gazdasági problémát is jelent. Nem mellékes kérdés tehát, hogy a filmipar, a mozi hogyan fejlődik, milyen irányban halad. (Gr. Festetics Domonkos: Sérelmes, hogy tisztán zsidókezekben van! — Zaj. — Gr. Festetics Domonkos: Tisztán zsidó kezekben van, sajnos! — Rajniss Ferenc: Erősen zsidóirányú! — Gr. Festetics Domonkos: Ezt kell revideálni!) Ha a filmipar ebben az irányban halad, a kormány a hibás, mert mint mondani akarom, éppen ezért foglalkozik vele a belügyminisztérium a kultuszminisztérium, a filmtanács, a rendőrség és mindenféle ellenőrző szerv. (Rajniss Ferenc közbeszól.) T. Képviselőház! — Fontos — és azt hiszem, ebben valamennyien egyetértünk —, hogy az összes mozgóképszínházak ne legyenek egy kézben. Fontos, hogy ezen a téren konkurrencia legyen, szabadverseny, amely filmkultúrát teremt és a moziélet tempóját megszabja. Ma az egész országban trösztellenes hangulat van, (Gr. Festetics Domonkos: Zsidóellenes!) Ha t képviselőtársaim kimennek a falvakba, nem mulasztják el egyetlen alkalommal sem hangoztatni, hogy a trösztöknek ellenségei. (Zaj-) Él lehet képzelni és. meg lehet érteni azt a trösztöt, amely termelés nélkül csak a haszonnak egy zsebbe való összpontosítására törekszik. (Zaj a jobboldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Ezt mondja meg Gerőnek! 30.000 pengővel jött be 1930-ban az országba és ma kétmilliója yan! És mennyi adót fizet? Semmit!) Képviselőtársam mindezt talán a hozzá közelebb álló kormánynak mondaná meg. (Gr. Festetics Domonkos: Maga foglalkozik vele,