Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

Az országgyűlés képviselőházának világítás nem terjedhet el. A miniszter urnák 1935-ben kiadott tájékoztató jelentése bizonyos adatokat szolgáltat e tekintetben. A felsorolt 15 állam közül Magyarország a tizenharmadik és utána már csak Románia és Lengyelország következik. Magyarországon az egy lakosra eső energiatermelés kilowattórákban 100, ezzel szemben Svájcban például 1200, Svédországban 864, Ausztriában 353 és még Csehszlovákiában is 178Az áramtermelésnek azzal a rendszerével, amely ma Magyarországon uralkodó, szakítani kell. A két városnak, Hódmezővásárhelynek és Szegednek összekapcsolása kétségtelenül haladást jelenthet, ha az iparügyi miniszter árnak ezt az intézkedését további intézkedések fogják követni. Én azonban tisztelettel felvetem a kérdést, nem lett volna-e érdemesebb és nem volna-e még most is érdemesebb a meglevő telepek csatlakoztatása helyett az Alföld vízrendfezerének felhasználása, nem volna-e helyesebb, ha az Alföldön áttérnénk a nyilvánvalóan olcsóbb energiatermelésre és felhasználnók az alföldi folyók vizeit erre a célra? Az iparügyi miniszter úr említett jelentése azt is mondja, hogy energiagazdasági szempontok szerint körzeteket kell kialakítani és arra kell törekedni, hogy ezeken a körzeteken belül a lakosság egységes feltételek mellett jó és gazdaságos energiaellátáshoz jusson. Vájjon — kérdezem én — ez az intézkedés, a két város csatlakoztatása azt célozza-e, hogy a hódmezővásárhelyi rendkívül magas egységárak leszálljanak, mondjuk átmenetileg talán arra a nívóra, amelyen a szegedi villamosáram egységárak vannak? Míg például Hódmezővásárhelyen 88 fillér kilowattóránkint a villamosviiágításra szolgáló áram egységára, az ipari célokra használt áramé pedig 56 fillér, addig Szegeden a világítás céljára szolgáló áramot a magánháztartások 59 filléres kilowattóránkinti egységáron kapják, az üzletek, irodák 58 fillérért, a gyárak, üzemek pedig maximálisan 30 fillérért és ez az egységár is csökken a fogyasztás növekvő arányával. Hódmezővásárhely közönségét ezen a konkrét kérdésen túl egyéb kérdések is érdeklik. Érdekli például az a kérdés, vájjon a jelenlegi szerződés bizonyos kikötései a távvezeték kiépítése után érvényben maradnak-e, mert az a helyzet, hogy az 50 éves szerződési időtartam 4

/s része már eltelt, mi hódmezővásárhelyiek tehát joggal gondolhatjuk és mondhatjuk, hogy villamostelepünk 4

/B része már a város közönségéé. Fel kell vetnem a kérdést, hogy a miniszter úr rendelkezését fogja-e követni olyan rendelkezés, hogy amennyiben most már a mi telepünk Szegedtől veszi nagyban az áramot, köteles a szerződés értelmében továbbra is jókarban tartani az üzemet, vagy pedig — ami szintén célszerűnek mutatkozik — egyszer és mindenkorra kárpótolni a várost az értékcsökkenését, mert tulajdonképpen az említett 4

/Í rész a telepből már a város tulajdona. A távvezeték kiépítése után a hódmezővásárhelyi villamostelep tulajdonosának nincs szüksége arra, hogy jelenlegi telepét üzemben tartsa. Tizenegy esztendő múlva, amikor ez a telep teljesen díjtalanul a város közönségének tulajdonába jut, ha addig nem lesz üzemben és nem végzik el a szükséges pótlásokat a gépeknél, ócskavas lesz és a város 11 esztendő múlva ócskavasat kap. A miniszter úrnak tehát a távvezeték kiépítésére adott engedélyen 269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. 467 túl feltétlenül figyelemmel kell lenni ezekre a körülményekre is. Erdekei továbbá bennünket az is,, vájjon az iparügyi miniszter úr tervezi-e a mi szerződésünk meghosszabbítását, mert a távvezeték használatára — úgy emlékszem — 1977-ig adott engedélyt. Mi mindenesetre kíváncsiak vagyunk arra, hogy a miniszter úr ezzel kapcsolatban a várossal kötött szerződést is meg akarja-e hosszabbíttatni és ha igen, milyen ellenszolgáltatásokat kaphat a város a szerződés esetleges meghosszabbításáért. Nem utolsó sorban érdekli a város közönségét az is, hogy mi lesz a telep munkásaival? Mert ha a telep nem. lesz üzemben,, akkor a munkások egyrészét kétségtelenül feleslegessé teszik. Vájjon akkor a szegedi villamostelep átveszi-e a. munkásokat? A miniszter úr figyelmét itt nemcsak erre a körülményre hívőm fel, hanem arra is, hogy annakidején, ^amikor az energiaszolgáltatás leszállt, mert a fogyasztás esett, akkor a telep a munkások fizetésiét leszállította azzal az indokolással, hogy olyan 'alacsony a fogyasztás Hódmezővásárhelyen, hogy nincsen módjában magasabb fizetéseket adni, most pedig, aimáikor újra emelkedett a fogyasztás, eszébe sem jutott a telep igazgatós ágának, hogy a munkások bérét visszaállítsa. A legfontosabb kérdés ami szempontunkhól, hódmezővásárhelyiek szempontjából az, vájjon az áram-egyiségárakat leszállítják-e, öles óbb lesz-e a vidlamoisvilágítás, mert lehetetlen a mai állapot fenntartása, lehetetlen, hogy a telep a város íogyasztóközönségét kizisákmányolhassa és kizsarolhassa. A telep helytelen árpolitikája következtében nem terjedhet el a villaimosvilágítás Hódmezővásárhelyen. A házaiknak körülbelül csak 20 vagy 25%-át világítják villannyal, mert a inai egységár megfizethetetlen. Az órák kölcsöndíja például havonta 98 fillért tesz ki és előfordul nyáron, amikor különösen a mezőgazdák világítási f ogyasztása^ igen, alacsony, hogy többet tesz ki az árammérő órák kölcsöndíja, mint amennyi az egész havi fogyasztás. A mezőgazdasági üzemek egyáltalában nem kapcsolódhatnak be a mai viUamos-egységárak mellett, nincsen mód arra, hogy a tanyavilágnak csak egy irészéit iá bekapcsolják, mert a mai ipari egységárak mellett egyáltalában nem érdemes a tanyákat vagy a kisebb üzemeket villamos berendezésekkel felszerelni. Ezeket a szempontokat tartottam szükségesnek felhozni ós kérem a miniszter urat, hogy ebiben a Hódmezővásárhelyét érintő kérdésiben, a villamostelep és a város, mint közület között régen vajúdó kérdésiben, végre teremtsen világosságot. (Helyeslés a szélsőbaloldalan.) Elnök: Az iparügyi miniszter úr kíván válaszolni az interpellációira. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Ház! Takács Ferenc (képviselő úr interpellációjára'röviden a következőket válaszolom: A Szeged és Hódmező vásárely városok közötti villamos kooperációra az engedélyt azért adtuk meg, mert — mint azt a képviselő úr is elismerte Interpellációjáiban — egyrészt az energiagazdasági szempontból indokolt volt, másrészt pedig ez a koopreáció lehetővé teszi mindkét telep részére a nagyobb üzemi biztonság elérését, végül ezzel a kooperációval elérjük azt, hogy Hódmezővásárhely a régi nem szabványos 42 periódusú áramtetrmelési rendszerről át fog térni a szabványos 50 periódusú áramtermelésre. ! | • i ! 4 Anni már most a képviselő úrnak hozzám 71*