Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-269
468 Az országgyűlés képviselőházának intézett konkrét kérdéseit illeti, az első kérdésre, hogy t. i. » hajlandó-e a miniszter úr nyilatkozni arról, hogy a távvezeték kiépítése érintetlenül hagyja-e Hódmezővásárhely korábban kötött szerződésben biztosított jogaik, válaszom az, hogy Hódmezővásárhelynek a szerződésben biztosított jogait ez a kooperációs engedély egyáltalán nem érinti, csak abban a vonatkozásban, hogy a saját termelés helyett áraimvásárlásra tér át a villamostelep, (Kun Béla: Háromnegyedrészét a telepnek már kifizettük!) egyébként a szerződésnek mind az áramszolgáltatásra, mind a háramlásra és minden egyébre vonatkozó feltételei változatlanul érvényben maradnak. Arra vonatkozólag, hogy »megmarad-e a jelenlegi villamosenergiát előállító telep üzemképessége és tervezi-e a miniszter a jelenleg fennálló koncessziós szerződés meghosszabbítását, az a válaszom, hogy a villamos telep üzemképessége teljes mértékben megmarad, mert a kooperáció ezen egy ált ában nem változtat s a villamostelep fenntartásáról a szerződés rendelkezik. Amíg tehát új szerződés a város ós a válLalat között nem jön létre, addig természetesen a villamostelep üzemképes állapotban tartandó fenn. Azt is méltóztatik kérdezni, hogy tervezem-e a szerződés meghosszabbítását. Azt hiszem, t. képviselő úr méltóztatik tudni, hogy az 1931. XVI. te. szerint a miniszter nem tervezheti az ilyen koncessziós szerződések meghosszabbítását, mert ezeknek a régi alapon kötött konceszsziós szerződéseknek a meghosszabbítása az egyes közületek autonóm joga. A kormányhatóság legfeljebb jóváhagyását tagadhatja meg indokolt esetben a szerződés meghosszabbításától, de a szerződés meghosszabbítását magának a közületnek kell elhatároznia. Válaszom tehát erre a pontra az, hogy én ezt nem tervezem, inert nem tervezhetem, s ebben a kérdésiben teljes mértékben a város illetékes. Hogy milyen biztosítékokat kap Hódmezővásárhely városa a jelenlegi telep 11 év múlva bekövetkezhető háramlási jogát illetőleg, erre az a válaszom, hogy a város háramlásd jogát, amely az eredeti szerző dós szerint 11 év múlva fog •bekövetkezni, az eredeti szerződés rendelkezései szabályozzák. Miután az eredeti szerződésnek a mostani kooperációs engedéllyel nem érintett része változatlanul érvényben .marad, természetesen a város háramlási joga is változatlanul érvényben marad és azt hiszem, ebben a tekintetben az eredeti szerződés rendelkezésein felül nem kell és nem is lehet a városnak űjahh biztosit^kot nvnitani. Végül utolsó kérdése a t. képviselő úrnak az, hogy »kötelezi a részvénytársaságot a miniszter úr a jelenleg túlságosan magas villamos egységárak leszállítására.« Tudomásom van arról, hogy Hódmezővásárhelyen kétségkívül rendkívül magas egységárak vannak ma érvényben. Tudomásom van azonban arról is, hogy körülbelül 8—10 esztendő óta állandóan tárgyalások vannak folyamatban a város és a vállalat között a szerződésnek líj alakokra fektetése iránt. Ezek a tárgyalások eddig sajnos nem vezettek eredményre. Egyébként — mint méltóztatik tudni — az egységárak leszállítására nem a miniszter illetékes, amennyiben az !931:XVI. te szerint a Kúrián alakult külön bíróság hatáskörébe utaltatott az összes áramárkérdésekben való döntés joga és a városnak bármikor jogában van az egységár leszállítása I iránt ehhez a külön bírósághoz folyamodni. 269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. Ami a képviselő úrnak azokat a megjegyzéseit és kérdéseit illeti, hogy miért nem használják ki az Alföldön az alföldi folyók vízierőit, — méltóztassék megengedni — ezek bizonyos tájékozatlanságra vallanak. Sajnos, az a helyzet, hogy az Alföld folyóinak vízierőit kihasználni a mai technikai körülmények között rentábilisan nem lehet, mert sokkal magasabb termelési költségek adódnának ki, ha ezeken a lassú folyású, kicsiny esésű folyókon a szükséges nagy vízmennyiségek feldolgozását igénylő vízierőtelepeket létesítenénk A magyar alföldi -folyók tehát az ország energiagazdálkodása szempontjából esak egész speciális esetekben használhatók fel, ahol más célból, így öntözés céljából duzzasztógátak létesülnek, de ez a felhasználás sem lehet olyan mértékű, hogy országosan számottevő volna. Ami a villamostelep munkásait illeti, amennyiben a távvezeték létrejön, a távveze + ék fenntartásával és annak fejlesztésével a vállalat elé, nézetem szerint, újabb üzleti perspektívák nyílnak és ha azok valóra válnak, akkor meggyőződésem szerint a vállalat nem hogy nélkülözni tudná munkásait, hanem valószínűleg újabb kereseti lehetőségeket is fog tudni biztosítani a munkások részére. A képviselő úr kérdéseire ez a válaszom. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga illeti meg. Takács Ferenc: T. Ház! A miniszter úr válasza bizonyos vonatkozásokban megnyugtató, mindenesetre azonban szükségesnek tartom a következőket megjegyezni. A távvezeték kiépítése bele fogja kényszeríteni a várost abba, hogy a szerződóst hosszab* bítsa meg, 'mert az az út, amelyet a miniszter úr kilátásba helyez, hogy esetleg pereskedés útján kérhetné a város az áramdíjak leszállítását, járhatatlan. Ilyen per kimenetele teljesen kilátástalan, ilyen perbe a város a mai körülmények között nem bocsátkozhatik. Az a hely zet, 'hogy eddig is teljesen ki voltunk szolgáltatva 3 rossz szerződés következtében a villamostelepnek. Ezután még inkább ki leszünk szolgáltatva, mert most már ott van a távvezeték, a telep olcsóbban kapja az áramot és a miniszter úr válasza szerint egyáltalán nincs kötelezve arra, hogy ennek ellenértékeképpen az áramdíjakat leszállítsa. Itt az igen t. miniszter úr ellentétbe jut a saját jelentésével, mert a jelentés, amelyet felolvastam, azt is mondja az egyik helyen, hogy a körzeteket és a csatlakozásokat éppen azért akarják kialakítani, hogy a lakosság ezen keresztül olcsóbban kapja az áramot. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Szerzett jogokat nem érinthet a törvény sem!) Akkor nem kellett volna ezt a vállalatot előnyösebb helyzetbe juttatni, ha ebből a fögyas^tpközönségnek semmiféle baszna nem lesz, csak egyesegyedül a vállalatnak. A telep fenntartását illetőleg is az a helyzet, hogy a telepet a tulajdonos kétségtelenül üzemen kívül helyezi, mert hiszen feleslegessé válik; nem hiszem, hogy használná majd áram előállítására, mert hiszen Hódmezővásárhelyt Szeged bőven el tudja látni sokkal nagyobb gépeivel. A telep üzembentartása körül is a pereskedés lavinája indul majd meg és ebből megint a városnak, mint közületnek lesz kára. Miután a miniszter úr válasza nem mi'n*
