Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

458 Az országgyűlés képviselőházának mája. Erre azonban részletesen nem akarok kitérni, mert Schandl Károly t. képviselőtársam ezt a kérdést éppen utánam részletesen meg fogja világítani. Ez a probléma, a Rábcának a problémája, egyben legsúlyosabb gondja ennek a társulatnak és az itt érdekelt gazdaközönségnek. Csak fel akarom sorolni azon 20 község közül azokat, ahol Gyiimót -községéhez hasonlóan katasztrofálisra fordul minden ősszel a helyzet. Ezek a következők: Győrsövényháza, Tárnokréti, Rábapatona, Börcs, Ikrény, Rábcakapi, Acsalag és Bősárkány községek, ahol, ha nem segítünk sürgősen, a lakosság rövid időn belül koldusbotra jut. Általános megállapítás az, hogy a gazda egy évnek a csapását csak három év alatt tudja kiheverni. Hogyan heverje ki és hogyan éljen meg ez a rengeteg sok törpebirtokos és kisbirtokos, amikor jóformán minden évben viszszatérőleg víz alá kerül az ingatlana? T. Ház! A földmívelésügyi minisztérium és a m. kiír. kormány teljesen átlátta ezt a helyzetet és átérezve a súlyos vízkárokat, már 1937-ben 21.865/1937. V. B. szám alatt rendeletet bocsátott ki és utasította a Rábaszabályozó Társaság igazgatóságát, hogy dolgozza ki éppen ezeknek az érdekeltségeknek vízimentesítésére a műszaki terveket és terjessze azokat fel jóváhagyás céljából. A Rábaszabályozó Társulat igazgató választmánya ezeket a terveket el is fogadta, műszakilag felülvizsgáltatta és jóváhagyta, ellenben a közgyűlés az egymillió pengőre való tekintettel és tekintettel arra, hogy az ártéri járulékot ennek megfelelően 84 fillérről 1 pengő 31 fillérre kellett volna felemelni öt éven keresztül, valószínűleg rövidlátásból nem szavazta meg ezeket a költségeket, illetőleg a továbbfejlesztési programmot nem tette magáévá. T. Ház! A Rábca-medernek rendkívül nagy a vízmedencéje, illetőleg az a terület, amelyről oda, erre az egészen sík, mondhatnám esésnélküli területre, összefolyik esőzés és csapadék után a víz. A Rábca nem folyó. Valamikor folyó volt, ma azonban egy műszaki csatorna, amelyiknek befogadóképessége a régi keretekbea volt tervezve. Rá akarok mutatni ezekre a körülményekre, amelyek éppen a Rábcavölgyben előidézték a'bajokat és fel akaróim sorolni azokat a hibákat, illetőleg körülményeket amelyek ezeket a bajokat előidézték. Az első és fő baj az, amelyen azonban változtam nem tudunk, hogy a Rábca medrének kilométerenkénti esése 8 cm-t tesz csak ki. A máeodik az, hogy a meder, mely kisebb befogadóképességre volt tervezve, eredeti keresztmetszetének ma alig a felével rendelkezik, meH teljesen be van iszapolódva, zátonyok keletkeztek rajta és az oldalbenövés folytán hasznos keresztmetszetének ma aliff felével vagy kétharmadával lehet csak számolni. Az előbb említett osztrák érdekeltséggel kapcsolatban éppen ebbe az alsó megszűkült mederbe bevezetett Hanság-csatorna mint a Fertőnek és Hanság-vidéknek lefolyása 4'/2, illetőleg 14 köbméterig menő másodpercenkénti vízmennyiséget hoz le. Nagyon érdekes a Kis-Rábának problé mája is, amelyre eddig még kevesen mutattak rá. A Kis-Rába tulajdonképpen öntözőcsatorna. Mint öntözőcsatorna vízjogilag szabályozva másodpercenként 3Vz köbméter vizet hoz le. Ez annyit jelent, hogy a Rába-mederből — amely ben a víznek bőséges és gyors lefolyási lehető ségei vannak, mert kilométerenként 80 cm esése van, tehát ott a víz jóformán 3—4, illetőleg 5 nap alatt lezuhan a Duna völgyébe — 269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. átvezeti ez az öntözőcsatorna a duzzasztóművel kivett vizet a Rábcába, tehát egy rendkívül alacsony esésű folyónak medrébe, amely vízzel úgyis mindig túl van terhelve. Annak idején, amikor ez létesíttetett, nagyon helyes elgondolásból indultak ki, mert hiszen az öntözőcsatornának gondolata rendkívül indokolt műszakilag és mezőgazdaságilag is. Épült azonban időközben ezen a Kis-Rábán hét, mondom és ismétlem hét kis vízimalom, amelyek a meglevő yízmederben vízjogot szereztek. Ennek a hét vízimalomnak vízjoga akadályozza azft, hogy áradás esetén ezt az öntözőcsatornát el lehessen zárni és ezzel a Rábcamederből folyó víznek további lényeges duzzasztását meg lehessen akadályozni; T. Ház! Kérdezem tehát, kell-e ott tenni valamit, ahol egy sokezer holdas kisgazda- és törpebirtokosérdekeltség áll szemben hét szerzett vízjogengedéllyel, amely — megjegyzem — nem is olyan nagy kiterjedésű, mert hiszen ezek tulajdonképpen kicsi malmok, amelyek éppen áradásos időszakban igen kis kapacitással dolgoznak. Súlyosbítja azonban ez a helyzetet és a Rábca medrének fokozott megterhelését az előbb említett csatornáknak kitisztítása és' kiépítése is. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Ez rendkívüli, bizonyos főikig talán rendszertelen fejlesztése a csatornahálózatnak, amelyet a Rábaszabályozó Társulat megengedett, mert az illetők önerejükből építették azt meg, torkolati művek hiányában veszélyes volt. Érdekes jelensége ennek — és csak ezzel az egy péMávfil akarom igazolni — az egyedi uradalom esete, amelyet névszerint meg is említhetek, mert hiszen eljárása teljesen jogos volt. Kérem beszédidőm 10 perccel való meghosziszabhítását. Elnök: Méltóztatik a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabításhoz hozzájárult. Fricke Valér: Az egyedi uradalom bérlője saját csatornahálózatát, amelynek felépítésére csak 15 év múlva került volna a sor, saját költségén megcsinál tattá, azzal az indokolással, hogy e^y éven belül megtérül az egész befekteti tőkéié. T. Ház! TTgv érzem, hogy sürgős segítségre volna, szükség és a kisbirtokosok, középbirtokosok, de a törpebirtokosok ezrei is ebben a reménykedésükben a kormányhoz fordulnak sürgős segítségért, mert bíznak abban és tudják, hogv egyedül ez az út az, amelyen gyors és hathatós segítséget kaphatnak. Tisztelettel kérem tehát a, földmívelésügyi kormányt, szíveskedjék a következő pontokba foglalt intézkedéseket foganatosítani, hogy ezek a nehéz problémák lehetőleg minél előbb megoldást találjanak. Kérem a földmívelésügyi 'kormány t

% szíveskedjék mint legfelsőbb felügyeleti hatóság a december 3-án megtartott közgyűlési határozatot megsemmisíteni, illetőleg a Rábaszabályozó Társulatot újabb közgvűlés összehívására utasítani, amely közgyűlésen, azt hiszem, a józanhe^tás kerekedik maid Hül és az emberek, tudatában annak, hogy saját sorsuk felett határoznak, a műszakilag kidolgozott terveket jova. fogják hagyni. •; ,,,..., Második kérésem a földmívelésügyi. _ kormányhoz az, méltóztassék egy műszaki bízott-