Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-269
444 Az országgyűlés képviselőházának sz.aállítását. A családi pótlékokat a 3000/1932. M. E. számú rendelet szállította le. Államháztartási szempontok ezidőszerint nem teszik lehetővé, ezeknek a csökkentéseknek a megszüntetését, a kormány azonban éppen az interpelláló képviselő úr által is felhozott indokokra való tekintettel, az 1937: XIII. tc.-kel a nagyobb családdal bíró közszolgálati alkalmazottaknál és nyugdíjasoknál a harmadik és minden további gyermek után járó családi pótlékot 50%-kai felemelte, az így felemelt családi pótlék összege tehát meghaladja a családi pótléknak a csökkentés előtti összegét. A köztisztviselők adósságrendezésének kérdésében utalok az 500/1937. P. M. számú pénzügyminiszteri 'rendeletre, .amellyel a Pénzintézeti. Központi kölcsön kedvezménye a kisebbjavadalmazású kategóriákra, (díjnokokra, kisegítő szolgákra) valamint a /községi közigazgatási alkalmazottakra és az állami fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő nem állami tanszemélyzetre is kiterjesztetett. Ami az interpelláció tulajdonképpeni tárgyát, a köztisztviselők karácsonyi segélyét illeti, éppen a képviselő úr által említett méltányosság és igazság szempontja kívánja, hogy a köztisztviselők családi helyzete mellett a kiválóság, szorgalom és szaktudás is megfelelően figyelembevétessék. Nem lehet kizárólagosan a családi állapot szerint kategóriákat felállítani fizetési osztályonként és csoportonként. A karácsonyi segélyek engedélyezése a dolog természeténél fogva az egyes miniszter urak diszkrecionárius jogkörébe tartozik, azonban a segélyek folyósításánál és azok mértékének megállapításánál, mint. a múltban, úgy ezentúl is az egyéni kiválóság, szorgalom és szaktudás mellett a családi helyzet is figyelembevétetik. Ez az eljárás követtetett a legutóbbi karácsonyi segélyezések során isA feleséggel együtt három családi pótlékot élvező dí jnokok és kezelők részére általános remunerációhoz hasonló karácsonyi segélyre vonatkozó javaslat tekintetében ki kell jelentenem, hogy az általános karácsonyi segélyek keretein túlmenő remunerációk folyósítása a múltban sem volt szokásban s ezt a jövőben sem tartom lehetségesnek. Az előadottakra való tekintettel kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1938. évi január hó 20. Dr. Fabinyi Tihamér s. k. m kir. pénzügyminisztere Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Vázsonyi János: T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr februárban, farsang idejére farsangi tréfának adott nekem választ a karácsonyi segély ügyében karácsony előtt előterjesztett interpellációmra. Csak annyit kívánok . válaszul megjegyezni, hogy a pénzügyminiszter úr felfogása ebben a kérdésben nagyon sóik tekintetben helyes, de abból a szempontból semmiesetre sem fogadható el, hogy a családos alkalmazottak ne részesüljenek nagyobb segélyben, mint a nőtlenek. Ezt a belügyminisztérium tökéletes mértékben át is érezte s a pénzügyminiszteri felfogással szemben a belügyminisztérium tudomásom szerint olyan intenciók szerint osztotta szét a karácsonyi segélyeket, mint ahogyan ,azt én interpellációmban kérni bátor voltam. Így hát, ha a pénzügyminiszter úr válaszát nem is vehetem tudomásul, a belügyminiszter úr intézkedését köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a f. Házat, méltóztatik-e a 269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr válasza Rakovszky Tibor képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Dr. Rakovszky Tibor országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1937. évi november hó 10-én tartott ülésében a Berettyóújfalun megtartani szándékolt írói találkozás betiltása tárgyában interpellációt terjesztett elő. Erre az interpellációra végleges válaszom a következő: ad. 1. Van tudomásom arról, hogy a Mefhosz. folyó évi szeptember hóban Berettyóújfalun az ottani Gazdakörben úgynevezett vidéki konferenciát akart tartani és hogy az illetékes rendőrhatóság ezt nem engedélyezte. Az ügyet — felülvizsgálati kérelem folytán hozzám terjesztvén fel — megvizsgálván, azt állapítottam meg, hogy az alsófokú hatóságok határozata törvényt vagy törvényes jogszabályt nem sértett s ezért az 1929:XXX. te. 50. szakaszának (2) pontja értelmében a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítanom. ad. 2. Egyesületek és szövetségek — amilyen a Mefhosz. is — csak az alapszabályaikban meghatározott gyűlések, összejövetelek és kongresszusok megtartására jogosultak. Ezen túlmenő minden egyéb tevékenység — amilyen volna a szóbanlevő úgynevezett vidéki konferencia is — alapszabályellenes s így természetes, hogy hatósági engedélyre igényt nem tarthat. Az előadottak alapján tehát nem vagyok abban a helyzetben, hogy olyan intézkedést tegyek, amely kormányhatósáorilag láttamozott alapszabályok szerint működő t egyesületeknek és szövetségeknek a célkitűzéseik körén kívül eső — csupán önkényesen vagy ötletszerűen megvalósítani szándékolt — alkalmi tevékenységekre is módot nyújtson. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1937. éyi december hó 11-én. Széll József s. kV, m. kir. belügyminisztere Elnök: Rakovszky Tibor képviselő urat illeti a szó. (Br. Berg Miksa: Hol van a miniszter?) Rakovszky Tibor: T. Ház! Méltóztatnak emlékezni arra. hogy a múlt év folyamán az erdélyi fiatal magyar írók Marosvásárhelyen értekezletet tartottak, amelyen megvitatták az ottani magyarság társadalmi, kulturális, sőt politikai problémáit is, s örömmel olvashattuk, hogy ott a jobboldali és baloldali magyar fiatalság egy táborba tudott kerülni éppen a magyar érdekek védelmére. Valami hasonlót tervezett a magyar fiatalság itt Magyarországon is és Berettyóújfalun akart hasonló konferenciát tartani, ezt azonban a helyi hatóságok betiltották, nem engedélyezték, mondvacsinált okokból, mint például »a helyiség nem volt alkalmas*, stb. Végtelenül sajnálom, hogy a belügyminiszter úrban nem ébred fel az okosabb belátás ezzel kapcsolatban. (Farkas István: Ilyen belügyminiszter még nem volt Magyarországon!) Nekem az a felfogásom, hogy az ilyen szellemi áramlatokat, akár jobboldaliak, akár baloldaliak, rendészeti igazgatási eszközökkel elnémítani nem lehet. A magyar ifjúságnak pe-