Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-254
Az országgyűlés képviselőházának 25U. feliszólította a főjegyzőt a fizetésre. A fegyelmi Ítélet meghozása után, de-néhány nappal megelőzve azt a terminust, amikor ez ellen a fegyekná ítélet ellen miég fellebbezni lehetett volna, a községi főjegyző úr a megbízott ügyvédnek a következőbet írta (olvassa): »Igyekeztem megnyugtatni a károsultakat, hogy a képviselőtestület a legnagyobb valószínűség szerint kedvezően fogja elintézni ezt az ügyet, ja kár megtérítésére számíthatmak«. Most már ezek a szegény emberek megkapván ügyvédjüktől ezt a főjegyzői megnyugtatást, amely azt mondja nekik- hogy számíthatnak a kár (megtérítésére, elálltak a fegyelmi eljárás folytatásától és nyugodtan várták azt az időt, amikor a főjegyző úir végre kedvezően elintézi ezt a számukra igen nagy kárt jelentő ügyet. Ez nem következett be. Néhány ilyen emberen újra végrehajtották ezeket a kórházi költségeket, olyan formáiban, hogy aimikor valamelyikük eladott egy állatot, a kórházi költséget levonták az eladási árból, most ivedig az érász kicsinv társaság ellen — ezek ellen a szegény emberek ellen — a váirmegye alispánja, aki — elismerem — nem is tehet egyebet, mert hiszen őt a hivatali kötelesség szorítja, elrendelte a végrehajtás foganatosítását. T. Ház! Vannak ebben a kérdésiben a jogi szempontokon túl olyan szempontok, amelyek feltétlenül meghallgatást kívánnak az igen tisztelt belügyminiszter úr részéről. (Farkasfalvi Farkas Géza: Emberi és morális szempontok!) Első-sorban helyre kell állítani Füzesgyarmat községben a községháza tekintélyét és erkölcsi megbízhatóságát. (Esztergályos János: Meg kell szüntetni a íhalkáni állapotot Füzesgyarmaton és a többi Füzesgvarmaton is! Valóságos Balkán!) A főjegyzői állásban azóta változás történt, de állítom, hogy ha ezeken a szegény embereken a nehezen kiizzadt befizetéseket imég egyszer be lehet hajtani, «aikfcor Füzesgyarmat községben meginog a bizalom a közhatóságokkal, legalább iis a, helyi közhatósággal szemben. (Antal István: Az egész úri osztállyal szemben!) Vannak itt szociális szempontok is. (Ügy van! balfelől.) Szegény emberekről van szó. akikre ez a kórházi költség nemcsak abból a szempontból jelentett igen magy terhet, hogy be kellett fizetniök. hanem már maga a betegség is, amely családjukat sújtotta, nagy megterhelést jelentett életükben. Ha most ezeket a nagyon nehezen befizetett összegeket még egyszer be kell fizetniök. ez egyeseknek egyenesen az anyagi tönkretételével jár. Tisztelettel megkérdezem az iaren t. belügyminiszter urat, van-e egyáltalán lehetőség arra. hogy most, utólag, évek multán. mesrállar>íttassék FiW,pggyarmat egykori főjegyzőiének fegyelmi felelőssége és kártérítési kötelezettsége 1 ? Ha nin^s. (Antal István: Sajnos- nincs!) akkor mélv tisztelettel kérdezem a belügyminiszter úrtól, hogy mivel a múlt költségvetési évben megszavaztunk bizonyos összeget éppen a szegény falusi lakosság kórházi költségének átvállalása céljából, hajlandó-e a belüffvminiszter úr arra, hogy ezeket a kórházi költségeket, amelyeket ezek a. szegény emberek esryszer már nagyon nehezen befizettek, átvállalja az állam terhére (Jenes András: Ne fizessenek!) Ne fizessenek? Lehetetlen, t. képviselőtársam. (Jenes András: Mondja meg a képviselő úr, hogv ne fizessenek fc nem hajtják be!) T. képviselőtársam felhívását a kormánypárti oldalról nem tudom ülése 1937 november 17-én, szerdán. 29 nagy megnyugvással venni, mert hiszen, ha erre az alapra helyezkedünk, hogy ne fizessenek, akkor ezt az alapot igen könnyű kitágítani olyan területekre is, ahol végeredményben ez nagyon veszélyessé válik. -(Esztergályos János: Próbálja meg Jenes képviselő úr a csendőrökkel szembeszállni! A patrontáskájukba dugják be önt a csendőrök! — Derültség. — Elnök csenget.) T. képviselőtársam, talán lehet — ^kkor sem helytálló, de lehet —, hogy népgyűlésen ilyen hangot pendít meg a felelősséget nem érző ember, ezt a hangot azonban nem tudom átvenni igen t. képviselőtársamtól én, aki törvényes alapon állok ebben a kérdésben is úgy, mint minden más kérdésben. (Andaházi-Kasnya Béla: Nem tehetjük mi, ellenzékiek!) Éppen azért a belügyminiszter úrhoz fordulok és ismételve kérem, hogy ha ma már nincs meg a jogi. lehetősége a felelősség megállapításának, legyen kegyes és vállalja át ezeket a terheket az állam terhére, mert mindenképpen 'méltánytalan, hogy mégegyszer fizetésre köteleztessenek azok, akik egyszeri fizetési kötelezettségüknek már eleget tettek. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A belügyminiszter úr óhajt szólni. Széll József belügyminiszter: T. Kénviselőház! Az interpellációra írásban fogok válaszolni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. Következik Némethy Vilmos képviselő úr interpellációja. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, interpellációja tehát töröltetik. Horváth Ferenc képviselő úr interpellációja következik. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi miniszterelnök és a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter urakhoz az önállósítani alap és az állástalan diplomás ifjúság elhelyezése tárgyában. 1. Hajlandó-e a miniszterelnök úr az önállósítási alap eddigi működéséről a képviselőházat tájékoztatni? 2. Hajlandó-e a kormány haladéktalanul megfelelő olv intézkedéseket tenni, melyek a diplomás ifjúságnak a termelő s'azdasági életbe való beállítását és elhelyezkedését lehetővé teszik ?« Elnök: Az interpelláló képviselő uira.tHl !©*"•*a szó. ; : """^ Horváth Ferenc: T. Ház! Interpellációmat a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz és a miniszterelnök úrhoz jegyeztem be. Az a nézetem ugyanis, hogy ez a kérdés, a diplomás ifjúság elhelyezésének kérdése kettő 4 * vonatkozású. Egyik vonatkozásában kultúrkérdés és mint ilyen a kultuszminiszter urat illeti. A másik vonatkozásában pedig mint kenyérííérdés s mint az elhelyezkedés és a gazdasági életbe való beállítás kérdése inkább az egész kormányt és a miniszterelnököt > illeti: azért, interpellációmnak erre a részére inkább a miniszterelnök úrtól vártam volna a választ. Maga az önállósítási alap, amelyet a kormány ennek a gondolatnak a megvalósítására, az állástalan diplomásoknak a gazdasági életbe való beállítására vett fel ^ költségvetésbe, a miniszterelnökség" költségv^^ében foglal helyet. Ebből azt a konzekvenciát von tam le, hogy a kormány az egész kérdéssel a
