Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-268

400 Az országgyűlés képviselőházának Bemutatom a Budapest II. (északi) választókerületben Szurday Róbert képviselőtársunk elhalálozása következtében behívott Lédermann Mór képviselő úr megbízólevelét. Egyben a t. Ház tudomására hozom, hogy a képviselő úr hozzám intézett levelében képviselői megbízatásáról lemondott. (Tildy Zoltán: Szomorú. — Propper Sándor: Győztél Izrael! — Derültség.) A lemondása folytán a pótképviselők sorrendjében következő Krompaszky Miksa képviselő úr megbízólevelét ugyancsak benyújtotta, amit a t. Háznak ezennel bemutatok. A Ház Ledermann Mór képviselő úr lemondását tudomásul veszi. (Propper Sándor: A pénzt visszakapja?) Krompaszky Miksa képviselő úr megbízólevelét pedig megvizsgálás és jelentéstétel céljából kiadja az állandó igazoló bizottságnak. Bejelentem a t. Háznak, hogy a 33 tagú országos bizottság elnöke az országos bizottságnak 1937. évi július hó 1-től 1937. évi december hó 30-áig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését a képviselőháznak beterjesztette. Javasolom, hogy a Ház a jelentést nyomassa ki és osztassa szét. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Bemutatom a t. Háznak Melczer Lilla képviselőtársunk levelét, amelyben egészségének helyreállítása céljából hat heti szabadságot kér. Javaslom, hogy a kért szabadságot megadni méltóztassék. (Felkiáltások: Megadjuk!) Kérdem, méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot engedélyezi. A t. Ház tudomására hozom, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után írásbeli választ fog adni: 1. a pénzügyminiszter úr Kupert Rezső képviselő úrnak a magánalkalmazottak külön adójának megszűntetése tárgyában 1936. évi december 9-ém, Kertész Miklós képviselő úrnak a magánalkalmazottak súlyos adóterheinek csökkentése tárgyában ugyancsak 1936 december 9-én, Meizler Károly képviselő úrnak a drágaság és a kistisztviselők életszínvonala tárgyában múlt év március 10-én, ifj. Balogh István képviselő úrnak a tisztviselők fizetésleszállítása tárgyában múlt év május 12-én, Sulyok Dezső képviselő úrnak a 4600/1933. M. E. rendelet alapján működő döntőbizottság késedelmes eljárása tárgyában tmiult évi június hó 23-án,. Csoór Lajos képviselő úrnak a földreform útján földhözjuttatottak fizetéseinek új szabályozása tárgyában múlt évi április hó 28-án és Vázsonyi János képviselő úrnak a köztisztviselők karácsonyi segélye tárgyában múlt év december 15-én előterjesztett interpellációira; továbbá 2. a belügyminiszter úr Bakovszky Tibor képviselő úrnak a Berettyóújfalun megtartani szándékolt írói találkozás betiltása tárgyában múltévi november hó 10-én, Béldi Béla képviselő úrnak az ingyenes orvosi rendelések tárgyában múlt év december hó 1-én, Bródy Ernő képviselő úrnak az 1932. XI. te, végrehajtása tárgyaiban múlt év deeemibesr .hó 15-én, Sulyok Dezső képviselő úrnak szociális betegbiztosítási rendszerünk néhány alapvető hibájáról, múlt év december hó 1-én és Propper Sándor képviselő úrnak a Pestszenlőric megyei várost állandóan fenyegető talajvíz levezetése ügyééi ő#. ülése 1938 február 15-én, kedden. ben múlt év június hó 30-án előterjesztett interpellációira. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Szabó Imre és társainak Bródy Ernő képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a mezőgazdasági munkások aggkori biztosításáról szóló törvényjavaslat több irányban való módosítása iránt. A kérvényt, minthogy az a mai napirendünk harmadik pontját képező törvényjavaslattal^ szorosan összefüggg, a vele való együttes tárgyalás céljából leteszem a Ház asztalára. Tóth Pál képviselő úr, mint az állandó igazoló bizottság előadója kíván jelentést tenni. Tóth Pál előadó: T. Ház! Az állandó igazoló bizottság részéről van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy a bizottság a bonyhádi választókerületben időközi képviselőválasztással megválasztott Klein Antal képviselő úr megbízólevelét megvizsgálta és azt, mint alakilag kifogástalant, a házszabályok 12. §-a 1. bekezdésének a) pontja alá sorozta. Tisztelettel kérem bejelentésem tudomásul vételét. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelentése alapján Klein Antal képviselő urat, a bonyhádi választókerületben végleg igazolt képviselőnek jelentem ki. Napirend szerint következik a pénzügyminiszter jelentésének tárgyalása a biztosító magánvállalatok díjtartalékának elhelyezése tárgyában kiadott 4000/1937. M. E. rendeletről. (Iram. 548, 555.) Czermann Antal képviselő urat illeti a szó Czermann Antal előadó: Mélyen t. Képviselőház! A m. kir. pénzügyminiszter úrinak, »a biztosító magánvállalatok díjtartalékának elhelyezése tárgyában (kiadott 4000/1937. M. E. számú rendeletről« szóló 548. sz. jelentésének tárgyalása alkaLmával nem mulaszthatom el, hogy ne vessek egy rövid visszapillantást a biztosítási intézmény fejlődésére. Míg külföldön a XIX. század első felében már fejlett biztosítási intézményeket látunk, addig nálunk a biztosítás nyomaival is alig találkozunk még. Ez azonban érthető, mert egyrészt Magyarország gazdasági élete akkor az ismert körülmények folytán nem tudott ki; fejlődni, másrészt pedig a magyar biztosítási intézmény elmaradottságának tulajdonképpeni oka az úrbéri viszonyban található. A tűzveszedelem, amely leginkább érezhető elemi csapás volt, nálunk nem jelentett olyan közvetlen nagy veszélyt, egyrészt azért, mert a tűzveszély folytán előállott kár pótlása a föl- desúri erdőkből ingyen szolgáltatással megtörtént és így az építéshez szükséges legfontosabb anyag rendelkezésre állott, másrészt pedig azért, mert a jobbágy a munkaerőt ugyancsak ingyen adta. Ennek ellenére a XIX század előtt már hazánkban is találkozunk a biztosítási intézmény nyomaival. így a XVIII. század második felében Felső-Magyarországon működött egy biztosító, mely a francia invázió alkalmával, 1792 után szűnt meg. Ez a kölcscnös biztosító a Zsigmond királyunk által elzálogosított 16 szepességi város területén működött. Ebből arra ! következtethetünk, hogy ez az intézmény valóJ szípűleg Lengyelországból került ^hozzánk, I ahol már ebben az időben is fejlett biztosítási intézmények voltak. Az említett biztosító megszűnte után a XIX. század első felében fellángolt nemzeti