Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-268

400 Az országgyűlés képviselőházának Bemutatom a Budapest II. (északi) válasz­tókerületben Szurday Róbert képviselőtársunk elhalálozása következtében behívott Léder­mann Mór képviselő úr megbízólevelét. Egy­ben a t. Ház tudomására hozom, hogy a kép­viselő úr hozzám intézett levelében képviselői megbízatásáról lemondott. (Tildy Zoltán: Szo­morú. — Propper Sándor: Győztél Izrael! — Derültség.) A lemondása folytán a pótképvise­lők sorrendjében következő Krompaszky Miksa képviselő úr megbízólevelét ugyancsak benyújtotta, amit a t. Háznak ezennel bemu­tatok. A Ház Ledermann Mór képviselő úr le­mondását tudomásul veszi. (Propper Sándor: A pénzt visszakapja?) Krompaszky Miksa képviselő úr megbízólevelét pedig megvizsgá­lás és jelentéstétel céljából kiadja az állandó igazoló bizottságnak. Bejelentem a t. Háznak, hogy a 33 tagú országos bizottság elnöke az országos bizott­ságnak 1937. évi július hó 1-től 1937. évi de­cember hó 30-áig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését a képviselőház­nak beterjesztette. Javasolom, hogy a Ház a jelentést nyo­massa ki és osztassa szét. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Bemutatom a t. Háznak Melczer Lilla kép­viselőtársunk levelét, amelyben egészségének helyreállítása céljából hat heti szabadságot kér. Javaslom, hogy a kért szabadságot meg­adni méltóztassék. (Felkiáltások: Megadjuk!) Kérdem, méltóztatnak javaslatomhoz hozzájá­rulni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot engedélyezi. A t. Ház tudomására hozom, hogy legkö­zelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után írásbeli választ fog adni: 1. a pénzügy­miniszter úr Kupert Rezső képviselő úrnak a magánalkalmazottak külön adójának meg­szűntetése tárgyában 1936. évi december 9-ém, Kertész Miklós képviselő úrnak a magánal­kalmazottak súlyos adóterheinek csökkentése tárgyában ugyancsak 1936 december 9-én, Meizler Károly képviselő úrnak a drágaság és a kistisztviselők életszínvonala tárgyában múlt év március 10-én, ifj. Balogh István kép­viselő úrnak a tisztviselők fizetésleszállítása tárgyában múlt év május 12-én, Sulyok Dezső képviselő úrnak a 4600/1933. M. E. rendelet alapján működő döntőbizottság késedelmes eljárása tárgyában tmiult évi június hó 23-án,. Csoór Lajos képviselő úrnak a földreform út­ján földhözjuttatottak fizetéseinek új szabá­lyozása tárgyában múlt évi április hó 28-án és Vázsonyi János képviselő úrnak a köztiszt­viselők karácsonyi segélye tárgyában múlt év december 15-én előterjesztett interpellációira; továbbá 2. a belügyminiszter úr Bakovszky Tibor képviselő úrnak a Berettyóújfalun megtartani szándékolt írói találkozás betiltása tárgyában múltévi november hó 10-én, Béldi Béla képvi­selő úrnak az ingyenes orvosi rendelések tár­gyában múlt év december hó 1-én, Bródy Ernő képviselő úrnak az 1932. XI. te, végrehajtása tárgyaiban múlt év deeemibesr .hó 15-én, Sulyok Dezső képviselő úrnak szociális betegbiztosítási rendszerünk néhány alapvető hibájáról, múlt év december hó 1-én és Propper Sándor kép­viselő úrnak a Pestszenlőric megyei várost állandóan fenyegető talajvíz levezetése ügyé­éi ő#. ülése 1938 február 15-én, kedden. ben múlt év június hó 30-án előterjesztett in­terpellációira. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Szabó Imre és társainak Bródy Ernő képviselő úr által be­nyújtott és ellenjegyzett kérvényét a mező­gazdasági munkások aggkori biztosításáról szóló törvényjavaslat több irányban való mó­dosítása iránt. A kérvényt, minthogy az a mai napiren­dünk harmadik pontját képező törvényjavas­lattal^ szorosan összefüggg, a vele való együt­tes tárgyalás céljából leteszem a Ház aszta­lára. Tóth Pál képviselő úr, mint az állandó iga­zoló bizottság előadója kíván jelentést tenni. Tóth Pál előadó: T. Ház! Az állandó iga­zoló bizottság részéről van szerencsém tiszte­lettel bejelenteni, hogy a bizottság a bonyhádi választókerületben időközi képviselőválasztás­sal megválasztott Klein Antal képviselő úr megbízólevelét megvizsgálta és azt, mint ala­kilag kifogástalant, a házszabályok 12. §-a 1. bekezdésének a) pontja alá sorozta. Tisztelettel kérem bejelentésem tudomásul vételét. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelen­tése alapján Klein Antal képviselő urat, a bonyhádi választókerületben végleg igazolt képviselőnek jelentem ki. Napirend szerint következik a pénzügy­miniszter jelentésének tárgyalása a biztosító magánvállalatok díjtartalékának elhelyezése tárgyában kiadott 4000/1937. M. E. rendeletről. (Iram. 548, 555.) Czermann Antal képviselő urat illeti a szó Czermann Antal előadó: Mélyen t. Képvi­selőház! A m. kir. pénzügyminiszter úrinak, »a biztosító magánvállalatok díjtartalékának el­helyezése tárgyában (kiadott 4000/1937. M. E. számú rendeletről« szóló 548. sz. jelentésének tárgyalása alkaLmával nem mulaszthatom el, hogy ne vessek egy rövid visszapillantást a biztosítási intézmény fejlődésére. Míg külföldön a XIX. század első felében már fejlett biztosítási intézményeket látunk, addig nálunk a biztosítás nyomaival is alig találkozunk még. Ez azonban érthető, mert egyrészt Magyarország gazdasági élete akkor az ismert körülmények folytán nem tudott ki; fejlődni, másrészt pedig a magyar biztosítási intézmény elmaradottságának tulajdonképpeni oka az úrbéri viszonyban található. A tűzve­szedelem, amely leginkább érezhető elemi csa­pás volt, nálunk nem jelentett olyan közvetlen nagy veszélyt, egyrészt azért, mert a tűz­veszély folytán előállott kár pótlása a föl- ­desúri erdőkből ingyen szolgáltatással meg­történt és így az építéshez szükséges legfonto­sabb anyag rendelkezésre állott, másrészt pe­dig azért, mert a jobbágy a munkaerőt ugyan­csak ingyen adta. Ennek ellenére a XIX század előtt már hazánkban is találkozunk a biztosítási intéz­mény nyomaival. így a XVIII. század második felében Felső-Magyarországon működött egy biztosító, mely a francia invázió alkalmával, 1792 után szűnt meg. Ez a kölcscnös biztosító a Zsigmond királyunk által elzálogosított 16 sze­pességi város területén működött. Ebből arra ! következtethetünk, hogy ez az intézmény való­J szípűleg Lengyelországból került ^hozzánk, I ahol már ebben az időben is fejlett biztosítási intézmények voltak. Az említett biztosító megszűnte után a XIX. század első felében fellángolt nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom