Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

Az országgyűlés képviselőházának 265. ülése 1937 december 15-én, szerdán. 373 Csoór Lajos: T. Képviselőház! A földmí- | velésügyi miniszter úr a tavasz folyamán elmondott többszöri interpellációmra oda ha ott, (hogy a mezőgazdasági munkabérek az országban túlnyomó íészDeai rendeztettek és kellő színvonalon állanak. A íöidmívelésügyi miniszter úr beszámolt arról, hogy körülbei ül 1200 községiben történt mezőgazdasági mu±*kabérmegáilapítás, ami igen nagy megnyugvást keltett az országban. Sajnos, az erdőkitermelésnél alkalmazott munkások érdekében ilyen intézkedések eddig nem történtek. Az erüökitermelésnél alkalmazott munkások a lenető legkeményebb, legterhesebb, legveszedelmesebb munkát végzik, ruházatuk szakad, életük állandó kockázatban van és emellett keresetük olyan kevés, amilyet csak elképzelni lehet. Az erdokitermelő munkások egynapi keresete a legritkább esetekben éri el az egy pengőt, ha pedig leszámítjuk azt, hogy a gallyat, a tuskót, amelyet rész fejében kapnak, értékesítik, akkor napi 60—70 fillér a keresetük az erdei munkából, kora reggeltői késő estig, (vitéz Szalay László: Ez nem egé.zen így van!) Ez a munka a legveszedelmesebb, ruházatuk a legjobban szakad és a legegészségtelenebb is ez a munka, mert hiszen télvíz idején, erdőben könnyen felfázik a szegény ember, és nincs orvos, aki gyógyítsa. Kérem, — és ez interpellációmnak célja — hogy a loidmívelésügyi miniszter úr azzal az intencióval, amellyel a mezőgazdasági munkásság munkabérének megállapítását lehetővé tette és előmozdította, hogy a mezőgazdasági munkások viszonylag tisztességes keresethez jussanak, ugyanúgy r gondoskodjék arról is, hogy az erdőkitermelésnél alkalmazó! I munkások már most, a folyó tél folyamán megfelelő Ikeresethez jussanak. A múlt esztendőben előfordult, hogy Zalába hozattak erdőkitermelő munkásokat más vidékekről, akik nem tudtak annyit keresni, hogy hazautazhattak volna, hanem Zala megyéből gyalog voltak kénytelenek hazamenni az Alföldre vagy más vidékekre, avagy pedig hatóságilag szállították őket haza. Tehát nemhogy hazavittek volna keresetet, hanem még útiköltségüket és saját megélhetésüket sem keresték meg. Az erdőkitermelésnél jelenleg általában az az irányzat lép fel, hogy mentől jobban le kell csökkenteni az erdőkiterm:lő munkásaknak akár részkeresetét, akár pedig a napszámkeresetét. Ez az irányzat általában nem indokolt, különösen pedig akkor nem, amikor naj gyón jól tudjuk, hogy a faárak a fogyasztó kárára és az erdőbirtokosok hasznára igen nagy mértékben felemelkedtek. Ha a faárak emelkedtek, akkor legyen azzal arányban azok nak a munkásoknak keresete is, akik a fát kitermelik. Bár nincs itt a íöidmívelésügyi miniszter úr, vagy a minisztérium képviselője, remélem, hogy a loidmívelésügyi minisztérium a legsürgősebben módját találja annak, hogy az alsóbb hatóságok, az alispánok és főszolgabírák útjáti ellenőriztesse, hogy az erdőkitermelő munkások ne legyenek úgy kizsákmányolva, mint most, és oda fog hatni, hogy munkájukért legalább is a mezőgazdasági munkások munkabérévej arányos keresethez juthassanak. E"nök: Az interpelláció kiadatik a íöidmívelésügyi minisztei úrnak. Kivetkezik Bródy Ernő képviselő úr inter pellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »A magyar országgyűlés »vitéz nagybányai Horthy Miklós úr Magyarország Kormányzójává választása tizedik évfordulójának megörökítésérők törvényt alkotott, amely az Országos Törvénytárban 1980 : XI. törvénycikként lett beiktatva. E törvény 2. §-a szerint a Kormányzó úr tízéves országlásának emlékét a törvényhozás régóta nélkülözött több országos érdekű mű és intézmény megalkotásával örökíti meg, és ennek maradandó jeléül valamennyit Horthy Miklósról neve/i el. A törvény ezután a) jelzéssel kezdődőleg több alkotandó művet sorol feb majd g) pontjában következőt tartalmazza: »g) Kertes családi háztelep 1000 házzal tisztviselők és munkások részére az 19C8 : XXIX. te. végrehajtásaképpen Budapesten a X. kerületben, az úgynevezett Óhegyen az állam tulajdonában levő, területen.« A törvény nemcsak az alkotandó művet, helyét és méreteit állapította meg. hanem pontosan megjelölte a létesítéshez szükséges anyagi fedezetet is. A törvény 4. §-a ugyanis következőleg rendelkezik: A 2. § g) pontja alatt említett családi háztelep felépítésére szükséges telket az állam az Országos Társadalombiztosító Intézet járuléktartalékajapjainak tulajdonába bocsátja.A telep létesítéséhez szükséges kiadásokat az Országos Társadalombiztosító Intézet járuléktartalékalapjaiból kell fedezni. (1928 : XL. 133. §-a.) A hivatkozott 19£8-i törvény kimondja, hogy az Oti. és Mabi. járuléktartalék-alapiainak vagyona csak a törvényben felsorolt címletekre es ezek között munkás- és. tísztvisetőházakbn heVezhető el « A járul ék tartalék alap ok ezidőszerint több, mint 50 millió készpénzzel, illetve bankbetéttel rendelkeznek, úgyhogy ebből az összegből kihasítva, a mű felépítéséhez megfelelő tőke rendelkezésre áll. Az 1000 ház felépítését elrendelő törvény az Országos Törvénytárnak 1930 március hó 1-én kiadott számában hirdettetett ki. A törvény 5. §-a szerint e törvény kihirdetésének napján lép életbe, végrehajtásáról a minisztérium grondoskodik. Miután 'a törvény által meghatározott helyen és módon az építést mindezideig nem kezdték meg, kérdem a miniszterelnök úrtól1. Van-e tudomása arról, hogy miért nem hajtották végre a törvényt hét év óta% 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr gondoskodni arról, hogy minden akadáV sürgős eltávolításával minél hamarabb felépüljön a törvény alapján 1000 ház a kőbányai Öhegyen?*Elnök: Az interpelláló képviselő urat illet' a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! A magyar törvényhozás 1930-ban törvényt alkotott vité?. nagybányai Horthy Miklós úr Magyarország kormányzójává választása tizedik évfordulójának megörökítéséről. A törvény 1. §-a nagybányai Horthy Miklós; úr elévülhetetlen kormányzói érdemeit, törvénybe iktatta. A 2. §-ban a történeti évfordulónak és a Kormányzó úr tízéves országlásának emlékét a törvényhozás réaróta nélkülözött több országos érdekű mű és intézmény megalkotásával örökíti meer és ennek maradandó je'éül valamennyit Horthy, Miklósról nevezi el. Ezek a művek és intézmények