Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

374 Az országgyűlés képviselőházának 26, á következők, mondja ez .a 2. § és itt következik a felsorolás, amelyből engem ebben a pillanatban csak interpellációm tárgya érdekel, vagyis a g) pont alatt levő: »Kertes családi háztelep épitése ezer házzal, tisztviselők éb munkások részére, az 1908:XXIX. te. végrehajtásaképpen Budapesten, a X. kerületben, az úgynevezett Ohegyen az állam tulajdonában lévő terűiden.« Méltóztatik tehát látni, hogy a törvényhozás 1930-ban elhatározta, hogy Budapesten, Kőbányán ezer házból álló kertes családi telepet létesít. De nemcsak elhatározta ezt, hanem kijelölte a fedezetet is, inert ugyanennek a tűivénynek 4. <jj-a kimondja, hogy (olvassa): »A 2. § g)^ pontja alatt említett családi háztelep felépítésére szükséges telket az állani az Országos Társadalombiztosító Intézet járuléktartalékalapjainak tulajdonába bocsátja, a telep létesítésére szükséges kiadásokat pedig az Országos Táisadalombiztosító Intézet járuléktairtalékalapjaiból kell fedezni.« Méltóztatik tehát látni, hogy nemcsak elhatározták az ezer családi ház felépítését, hanem egyúttal meg is jelölték az anyagi fedezetet és megállapítottak, hogy abból fel kell építeni a telepet. A törvény kimondta azt is, hogy kihirdetésének a napján lép életbe és végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik. A törvényt kihirdették 1930 március 1-én, 1930 március elseje óta hét és háromnegyed év telt el és nemcsak ezer ház, hanem egyetlenegy ház sem épült fel azon a területen. (Malasits Géza: Egy kapavágás sem történt!) Ügy van. egy kapavágás sem történt. Igen t. Képviselőház! Ezt múlhatatlanul sürgősen el kellett mondanom és meg kell állapítanom, hogy itt a mulasztások, sérelmek és károk egész sorozata történt, mert amikor a törvény ennyire precíz, ennyire kifogástalan. hogy megmondja: mit, hol, kinek a részére fognak létesíteni és ugyanakkor megállapítja az anyagi fedezetet is, szóval, amikor nem lehet az a kifogás, hogy nincs pénz, nincs anyagi hozzájárulás, amikor a törvény mindezt pontosan meghatározza, akkor — engedelmet kérek — a törvény erejébe vetett hit rendül meg, ha azt látják az emberek, hogy itt hét és háromnegyed óv alatt semmi a világon nem történt. Utóvégre a törvény nemcsak a benny megnevezett kötelezetteket kötelezi, hanem kötelezi a törvény végrehajtóit is arra, hogy ezeket a törvényes intézkedéseket megtegyék. Természetesen a Darányi-kormánynak úgyszólván csak a tudomására kell hoznom ezt a dolgot, hiszen a miniszterelnök úr kormánya csak egy év óta van hivatalban, de azért tartottam szükségesnek, hogy ezt a tényt ismertessem vele, mert remélem, hogy a miniszterelnök úr és az ő kormánya majd kezébe veszi ezt az ügyet és azt a rendkívüli sérelmet, amely a háztelep megépítésének elmulasztása által történt, reparálni fogja. Igen t. Képviselőház! Ha összegezem, hogy a törvény megsértésén kívül milyen károkat okozott ez a mulasztás, akkor méltóztassék megengedni, hogy rámutassak ama, hogy ezzel rengeteg munkaalkalom esett el. Mindem törvényhozó, minden illetékes tényező örökösen kívánja a munkaalkalmak keresését éis r meg; laHásiát. Ennek az ezer családi kertes háziból álló telepnek a felépítése munkát adott volna építészeknek, iparosoknak, kereskedőknek és munkásoknak. Ez a munkaalkalom egyelőre elmaradt. .. ,. ; •! .' •_!: J '. ülése 1937 december 15-én, szerdán. I Azonkívül itt van a szociális kérdés. Amii kor folyton halljuk a szociális (kérdés emiiitését, 1 amikor Sulyok t. barátom beszélt a kivándori lásról, amikor valamennyien a múp éme^earol hallunk beszélni és azt halljuk, hogy a népet jogaihoz kell juttatni, amiiKor tisziLviseió-K és munkások részére ezer házat akartak felépíteni s ez a szociális alkotás elmarad, ez rendítivül súlyos sérelme magának a szociális eszmének és gondolatinak. ne itt vau a városrendezésnek a kérdése is. A városrendezés ma már tuaománnyá nőtt, a városrendezésről már törvényt hozott a képviselőház s mégis az említett esetben nem varosrendezés történt, hanem ellenkezőleg, egyenesen a városrendezésnek megakasztása és megzavarása. Méltóztassék megengedni, hogy felderítsem az egész helyzetet. Miről van itt szó? Arról van szó, hogy Kőbányán az úgynevezett Ohegyen ezer házat építsenek. Ez a kőbányai, ónegyi rész Budapest legegészségesebb része, egy magasságban íeksziü a lieilértheggyel, parcellázása elő van már készítve, vízvezetékkel és csatornázással körül van véve. Elhalad ott a villamos is, tehát meg van a közlekedés is. Közelében van egy kórház, a magiódiúti Horthy Miklós-kórház, úgy, hogy a legidálisabban eiő van minden készítve. Itt van előttem ennek a területnek a térképe. Egy tagban van itt lüO.COO négyszögölnyi terület, úgyhogy a legidálisabban felépíthető itt ezer ház megfelelő utakkal. Méltóztassék megengedni, hogy visszamenjek még messzebbre, az egész ügy keletkezesének történetére. 1918-ban Wekerle, ez a zseniális nagy pénzügyminiszter és Budapest környékének mondhatnám szerelmese, az 1908. évi XXIX. tc.-ben egy két részre osztott bejelentést tett. Az egyik részben jóváhagyást kért a törvényhozástól arra, hogy Kispesten, 410.000 négyszögöl területen ilyen kertes családi háztelepet létesítsen. (Boczonádi Szabó Imre: Meg is csinálta!) Ügy van, meg is csinálta, el is nevezték róla Wekerle-telepnek. (Boczonádi Szabó Imre; Nagyszerűen meg van csinálva!) A másik részben felhatalmazást kért arra, hogy a kőbányai Ohegyen körülbeiül 210.0LO négyszögölnyi területet megvásárolhasson, szintén ilyen telepítés céljaira. Amint mondottam, erről az 1908 : XXIX. tc.-ben volt szó. ennek tehát 30 éve. Harminc évvel ezelőtt Wekerle — elmondhatnám, ha volna idő... (vitéz Várady László: Nincs!) Talán van erre idő. Ön siet, de én nemi sietek. (Derültség, — vitéz Várady László: Azt látom!) Miután erre van idő, méltóztassék megengedni, hogy igen röviden elmondjak egypár vezérelvet ennek a törvényjavaslatnak az indokolásából, amelyek szociális nagyvonalúságot tárnak elénk. Wekerle Sándor ennek a törvényjavaslatnak az indokolásában azt mondotta, — amiről az előbb Sulyok t. képviselőtársaim beszélt «rhogy a kivándorlási láz megakasztására a leghelyesebb az, ha a kisemberek résziére hajlékot adunk, kis kertes családi házakat építünk s ez mind kulturális, mind hazafias szempontból a legjobb befektetés. (Ügy van! a középen.) Kimondja továbbá Wekerle azt a vezérelvet is a törvényjavaslat indokolásában, hogy ő azt szerette volna legjobban, ha a gazdasági szabadság korszakában maguk az érdekeltek állnának össze és osinálnák meg kollektíve ezt az akciót. Ez azonban az akkori viszonyok között