Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

372 Az országgyűlés képviselőházának 265, tor úr ebben a kérdésben abszolút megnyug­tató választ adna. (helyeslés a széUőbal­oldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. Szeli József belügyminiszter: T. Kép­viselőház! Elismerem, hogy emberi szempont ból igen sok méltánylandó van abban, amit interpelláló t. képviselőtársam elmondott, sőt ehhez még hozzáteszem azt, hogy a mai generáció emberének nem öröm az élete ak­kor, amikor egyes jogviszonyai ás jogos erdő­kéi szabályozása érdekében és céljából köz­iratokat és okmányokat kell beszereznie. Saj­nos, súlyos és komplikált, az élet, súlyosak es komplikáltak a jogszabályok. Van azonban az éremnek egy másik ol­dala is. Vannak az államnak, a közrendnek olyan közérdekei, amelyek mellőzhetetlenül szükségessé teszik azt, hogy bizonyos adatok hosszabb időn át nyilvántartassanak. Nem mondom, hogy elvileg teljesen ellene vagyok annak a gondolatnak, amelyet a képviselő úr felvetett, ennek gyakorlati megvalósítása azonban attól függ. hogy az úgynevezett reha­bilitációs törvény Magyarországon valamikor tárgyalás alá kerüljön és elfogadtassak. (Ma­Jfisits Géza: 1914-ben benyújtották a képviselő ifla7ban, de azóta sem értünk rá tárgyalni!) Akkor ezzel kapcsolatosan ennek a kérdésnek megoldása Ipfiető lesz. Egy rövid megjegyzést vagvok bátor m.% tejmi fs ez az. hop-v a 12 éven aluli gyerek nem ítélhető pl és PTínüeryi nyilvántartassa sem vé­li e+ő. (Esztergályos Jánost M&gtöHé^t. úgy, ahogy pT-mondoHam ee-v hét esztendős gye r ek­kel!) AkWvr nv : lvsnvaió kisi'Vlás. nyilvánvaló hiba történt. Maid méltóztassék a konkrét ada­tokat rendelkezésemre bocsátani. Egyébként általino^sáp'bari megje<rvzem azt, ho<?v a ható­sági bizonyt tv^nvok kiadása PS különösen a gyerekekkel kapcsolatos igazolási eljárás leg­közelebb új szabályozás aU fog jutni, az összes erre vonatkozó tételes szabályok át fognak ren­deztetni, át fognak dolgoztatni. Kérem válaszom tudomásul vételét. (He­lyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a vi­szontválasz jogával kíván élni. Esztergályos János: T. Képviselőház! Egy rövid megjegyzésem van. Elismerem a belügy­miniszter úr jószándékát ebben a kérdésben és éppen ez az, ami engem felbátorít arra, hogy arra kérjem az igen t. belügyminiszter urat, hogy dacára az általa elmondott korlátoknak és akadályoknak. még ; s iparkodjék lehetővé tenni, hogy ez a kérdés a mai élet szörnyű küz­delméhez hozzá simíttassék, hozzá alkalmaztas­sák. Én azt hiszem, hogy az igen t. belügymi­niszter úrnak, illetve a belügyminisztérium­nak nem kerülhet nagy fáradságába egy utasí­tás az illetékes hatóságokhoz abban az érte­lemben, hogy amikor ilyen esetről van szo, amikor 15—20 éves korban, gyermekésszel, gyermeki tapasztalatlansággal elkövet valami esínytevést, amely be^ütközött a fennálló tár­sadalmi rendbe és a büntető törvénykönyv ren­delkezéseibe, akkor ez ma már ne legyen az er­kölcsi bizonyítványokban feltüntetve. Ebben a pillanatban arra gondolok, hogy van valami magasabb szempont, amelyet emberi megértés­nek, emberiességnek nevezek. Ezzel az életben sokkal súlyosabb esetekben is találkozunk. Hi­szen vannak például súlyos bűnözők, akik egyik vagy másik fegyintézetben hosszú időt töltöttek el s ezeknél már a fegyintézetben arra l ülése 1987 december 15-én } szerdán. törekszenek a rabok nevelésével kapcsolatban, hogy ha azok visszakerülnek a társadalomba, aKKor ne vesse ki őket a társadalom, hanem fogadja be őket és tegyen részükre lehetővé em­berhez méltó életet. Amikor kijönnek a fegy­intézetből a súlyos bűnözők, mondjuk, apagyil­kosok, akkor a társadalom a maga intézmé­nyeivel iparkodik elősegíteni az ilyen egykor súlyosan bűnöző egyénnek a társadalomban való elhelyezését. Ha ezt meg' lehet tenni, ha maga az állam is iparkodik lehetővé tenni, hogy az ilyen súlyosan bűnöző a társadalom­ban elhelyezkedjék, akkor hatványozottabb mértékben, százszorta nagyobb kötelesség, hogy az állam megbocsásson annak a bűnöző­nek, — ha bűnét egyáltalán r bűnnek lehet ne­vezni — aki például beteg édesanyjának és a lrdeg szobában didergő testvérének egy ma­rék szenet hozott. Kötelességünk ezeknek is megbocsátani és lehetővé tenni részükre, hogy a társadalomban elhelyezkedjenek. Most még csak annyit mondóik, hogy tudo­másul veszem a t. belügyminiszter úr válaszát azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy amit meg­ígért, a személyazonossági igazolványok kérdé­sének rendezése .ne legyen rosszabb, ne legyen keményebb, kíméletlenebb, mint a mostani el­járás. Elnök: Következik >a h&táírómiűQzatwT. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e az interpellációra adott belügyminiszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnék Esztergályos János képviselő úrnak a hadiikölcsön-jegvzők panasza tárgyá­hain a belügyminiszter úrhoz intézendő interpel­lációja, a képviselő úr azonban interpellációjá­nak elmondására halasztást kért és kapott. Következnék Csoór Lajos képviselő úr in­terpellációja a pénzügy-, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a^ vagyontala­nok egyházi terhének behajtása tárgyában, a képviselő úr azonban interpellációjának elmon­dása"'" 1 srintén halasztásit ké^t és k o r»ott.. Következik Csoór Lajos képviselő úr inter­peUációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a fakitermelésnél foglalkoztatott munkások mun­kabérei tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az dnter­pellpiió (ivö^jp^i fplolvasTii. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa): inter­pelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a fakitermelé-mél foglalkoztatott mun­kások munkabérei tárgyában. Az 1937. évben a mezőgazdasági munkabé­reik az ország területének jelentékeny részén hi­vatalos megállapítást nyertek, aminek üdvös hatása széltében érezhető volt. Nincsen azon­ban semmi rendelkezés arra vonatkozólag, hogy az erdei fakitermelésnél foglalkoztatott mun­kások méltányos munkabére biztosíttassák. Minthogy pedig az előző években igen sok pa­nasz merült fel az erdei fakitermelési munka­bérek miatt, minthogy továbbá az idei évben is olvan törekrés nyilvánul, amely lényegeden tovább csökkenteni akarja a fakitermelő mun­kálok keresetét és végül, minthogy a jelenlegi faárak lehetővé teszik a munkások részére is tisztességes munkabér biztosítását, kérdezem a földmívelésügyi miniszter urat, haj r andó-e oda hatni, hogy az erdei fakiterme­lésnél a munkások nehéz és veszedelmes mun­káji 1 ^ fjében arányom keresethez iussanak^« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. t- \ \;". j

Next

/
Oldalképek
Tartalom