Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-265
372 Az országgyűlés képviselőházának 265, tor úr ebben a kérdésben abszolút megnyugtató választ adna. (helyeslés a széUőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. Szeli József belügyminiszter: T. Képviselőház! Elismerem, hogy emberi szempont ból igen sok méltánylandó van abban, amit interpelláló t. képviselőtársam elmondott, sőt ehhez még hozzáteszem azt, hogy a mai generáció emberének nem öröm az élete akkor, amikor egyes jogviszonyai ás jogos erdőkéi szabályozása érdekében és céljából köziratokat és okmányokat kell beszereznie. Sajnos, súlyos és komplikált, az élet, súlyosak es komplikáltak a jogszabályok. Van azonban az éremnek egy másik oldala is. Vannak az államnak, a közrendnek olyan közérdekei, amelyek mellőzhetetlenül szükségessé teszik azt, hogy bizonyos adatok hosszabb időn át nyilvántartassanak. Nem mondom, hogy elvileg teljesen ellene vagyok annak a gondolatnak, amelyet a képviselő úr felvetett, ennek gyakorlati megvalósítása azonban attól függ. hogy az úgynevezett rehabilitációs törvény Magyarországon valamikor tárgyalás alá kerüljön és elfogadtassak. (MaJfisits Géza: 1914-ben benyújtották a képviselő ifla7ban, de azóta sem értünk rá tárgyalni!) Akkor ezzel kapcsolatosan ennek a kérdésnek megoldása Ipfiető lesz. Egy rövid megjegyzést vagvok bátor m.% tejmi fs ez az. hop-v a 12 éven aluli gyerek nem ítélhető pl és PTínüeryi nyilvántartassa sem véli e+ő. (Esztergályos Jánost M>öHé^t. úgy, ahogy pT-mondoHam ee-v hét esztendős gye r ekkel!) AkWvr nv : lvsnvaió kisi'Vlás. nyilvánvaló hiba történt. Maid méltóztassék a konkrét adatokat rendelkezésemre bocsátani. Egyébként általino^sáp'bari megje<rvzem azt, ho<?v a hatósági bizonyt tv^nvok kiadása PS különösen a gyerekekkel kapcsolatos igazolási eljárás legközelebb új szabályozás aU fog jutni, az összes erre vonatkozó tételes szabályok át fognak rendeztetni, át fognak dolgoztatni. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszontválasz jogával kíván élni. Esztergályos János: T. Képviselőház! Egy rövid megjegyzésem van. Elismerem a belügyminiszter úr jószándékát ebben a kérdésben és éppen ez az, ami engem felbátorít arra, hogy arra kérjem az igen t. belügyminiszter urat, hogy dacára az általa elmondott korlátoknak és akadályoknak. még ; s iparkodjék lehetővé tenni, hogy ez a kérdés a mai élet szörnyű küzdelméhez hozzá simíttassék, hozzá alkalmaztassák. Én azt hiszem, hogy az igen t. belügyminiszter úrnak, illetve a belügyminisztériumnak nem kerülhet nagy fáradságába egy utasítás az illetékes hatóságokhoz abban az értelemben, hogy amikor ilyen esetről van szo, amikor 15—20 éves korban, gyermekésszel, gyermeki tapasztalatlansággal elkövet valami esínytevést, amely be^ütközött a fennálló társadalmi rendbe és a büntető törvénykönyv rendelkezéseibe, akkor ez ma már ne legyen az erkölcsi bizonyítványokban feltüntetve. Ebben a pillanatban arra gondolok, hogy van valami magasabb szempont, amelyet emberi megértésnek, emberiességnek nevezek. Ezzel az életben sokkal súlyosabb esetekben is találkozunk. Hiszen vannak például súlyos bűnözők, akik egyik vagy másik fegyintézetben hosszú időt töltöttek el s ezeknél már a fegyintézetben arra l ülése 1987 december 15-én } szerdán. törekszenek a rabok nevelésével kapcsolatban, hogy ha azok visszakerülnek a társadalomba, aKKor ne vesse ki őket a társadalom, hanem fogadja be őket és tegyen részükre lehetővé emberhez méltó életet. Amikor kijönnek a fegyintézetből a súlyos bűnözők, mondjuk, apagyilkosok, akkor a társadalom a maga intézményeivel iparkodik elősegíteni az ilyen egykor súlyosan bűnöző egyénnek a társadalomban való elhelyezését. Ha ezt meg' lehet tenni, ha maga az állam is iparkodik lehetővé tenni, hogy az ilyen súlyosan bűnöző a társadalomban elhelyezkedjék, akkor hatványozottabb mértékben, százszorta nagyobb kötelesség, hogy az állam megbocsásson annak a bűnözőnek, — ha bűnét egyáltalán r bűnnek lehet nevezni — aki például beteg édesanyjának és a lrdeg szobában didergő testvérének egy marék szenet hozott. Kötelességünk ezeknek is megbocsátani és lehetővé tenni részükre, hogy a társadalomban elhelyezkedjenek. Most még csak annyit mondóik, hogy tudomásul veszem a t. belügyminiszter úr válaszát azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy amit megígért, a személyazonossági igazolványok kérdésének rendezése .ne legyen rosszabb, ne legyen keményebb, kíméletlenebb, mint a mostani eljárás. Elnök: Következik >a h&táírómiűQzatwT. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az interpellációra adott belügyminiszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnék Esztergályos János képviselő úrnak a hadiikölcsön-jegvzők panasza tárgyáhain a belügyminiszter úrhoz intézendő interpellációja, a képviselő úr azonban interpellációjának elmondására halasztást kért és kapott. Következnék Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a pénzügy-, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a^ vagyontalanok egyházi terhének behajtása tárgyában, a képviselő úr azonban interpellációjának elmondása"'" 1 srintén halasztásit ké^t és k o r»ott.. Következik Csoór Lajos képviselő úr interpeUációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a fakitermelésnél foglalkoztatott munkások munkabérei tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az dnterpellpiió (ivö^jp^i fplolvasTii. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa): interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a fakitermelé-mél foglalkoztatott munkások munkabérei tárgyában. Az 1937. évben a mezőgazdasági munkabéreik az ország területének jelentékeny részén hivatalos megállapítást nyertek, aminek üdvös hatása széltében érezhető volt. Nincsen azonban semmi rendelkezés arra vonatkozólag, hogy az erdei fakitermelésnél foglalkoztatott munkások méltányos munkabére biztosíttassák. Minthogy pedig az előző években igen sok panasz merült fel az erdei fakitermelési munkabérek miatt, minthogy továbbá az idei évben is olvan törekrés nyilvánul, amely lényegeden tovább csökkenteni akarja a fakitermelő munkálok keresetét és végül, minthogy a jelenlegi faárak lehetővé teszik a munkások részére is tisztességes munkabér biztosítását, kérdezem a földmívelésügyi miniszter urat, haj r andó-e oda hatni, hogy az erdei fakitermelésnél a munkások nehéz és veszedelmes munkáji 1 ^ fjében arányom keresethez iussanak^« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. t- \ \;". j
