Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-265
Az országgyűlés képviselőházának 265. házadó terhe 22 pengő holdanként annak a kiseinoej.nek a nagyoirtoknak holuanüenii 23 inleres temévei szemDen. En nem tudom, miért mosolyog ezen a pénzügyminiszter úr. J^n nem kívánóin neki, hogy vaiana, is kénytelen legyen egy íiyem kis viskóban lakni. Meg azt sem Kívánom, nogy meglátogasson egy nyen viskót, mert ismerve az o jó szánuékat, tuaom, eiszoruma a szive. X>e így van. rvet noldja es egy kis Uazikója van annak a kis embernek és ezért iizet az összes pótlekokkal együtt több, mint 44 pengőt, iüz mégis csak türnetetlen és ieiietetlem auipot. iNekünk az a oemnk, hogy miiiei töuD önálló egzisztenciát teremtsünk, nem pedig az, hogy mesterségesen neveljük a proletárokat. íVliutan latiam, hogy a miniszter ur megértéssel iogauja a mi kéréseinket, hiszen éppen nem reg Gailasz és Tnuy képviselőtársaim kérésére igazan okos es szociális intézkedések megteteiet ígérte meg, az volna hoái-a a keresem, méltóztassék újbói megfontolás tárgyává tenni ezt a keretest es na nem is engem el teljesen a kétszobás napszámosok házadóját, legalább azt tegye meg, amit egy napszamos-barátom proponál, hogy ne legyen a második szoba aaoja 5ii7o-kai több az eiso szobáénál. Az előbb mutattam ki, hogy egy kisember házadója az 5 pengő 6u íUierről ±i pengőre ugrik íei akkor, na a második szobiját is használja. Nekem az volna a kérésem, fejlessze ezt továDb a miniszter úr. Jia ő szokott gondosságával azt kérdezi, hol a íedezet, ezt én nemcsak a javuló állami háztartásban jelölném meg, hanem rámutatnék a progresszív íöldadó bevezetésének lehetőségére is, vagy arra, hogy lehetséges volna az adómentes cselédházaknál egy kisebb attó behozatala, vagy pedig az örökösödési illetéknek bizonyos vagyonnagyságon tul fokozott, progresszív felemelése. Egy szóval meg van a lenetőség arra, hogy most a titkos választójog megalkotása előtt biztos kauteiákat teremtsünk meg a szociális intézkedésekkel, (helyesles a baloldalon.) Kínok: A pénzügyminiszter óhajt szólni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Képviselőház! A képviselő úr a házadóval foglalkozó, nagyon részletes > adatokat tartatmázó és alapos interpellációjában elsősorbaa azt a kérdést intézte hozzám, tudomásom van-e arról, hogy az egy szoba-konyhás lakások adókönnyítésének tárgyában kiadott rendelet nem elégséges éppen a íöldmívelő nép házadóterheinek méltányos elintézésére. Tudomásom van erről. Ez a rendelet többet néni érhetett el, mint hogy a bajok bizonyos szektorát orvosolta. Hogy; ez rendkívül messzemenő orvoslás volt, (Úgy van! jobbfelől.) azt éppen az ellenzéki padokról is voltak szívesek elismerni. 291.276, tehát kereken 300.000 kisembernek a háza mentésittetett az adó alól és évi 3,095.000 pengő házadó és járulékairól mondottunk le a kisemberek javára. (Horváth Ferenc: A miniszter úr annakidején 5—6 millióra gondolt!) Ez rendkívül nagy áldozat volt és nagyon sok emberen segített. Lehet azon vitatkozni, hogy ezt adóreformnak nevezzük-e vagy sem, de hosszú évek óta a legmesszebbmenő cselekedet volt a falusi kisemberek érdekében. (Rakovszky Tibor: Ez igaz! — Ügy van! jobbfelől.) Ezzel a kormány éppen annak a meleg szeretetnek és segíteniakarásnak adott kifejezést ezzel a népréíeecgel szemben, amelynek tekintetében köztüník itt az egész Házban semmiféle véleménykülönbség nincs és nem is lehet. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. ülése 1937 december 15-én, szerdán. 361 Tisztában voltam azzal, hogy ennek az intézkedésnek lesznek bizonyos háti anyai és határesetei. Nagyon természetes, hogy na valakinek nem egyszoua-konynás lakása, hanem meg egy második szooaja is van, akkor a határ megienetősen igazságtalan. (Zaj a baloldalon.) Azt mondót iám azonban, hogy azért, mert a határesetekben nehézségek lehetségesek, nem tagadom meg ennek az intézkedésnek a kiadását. Jüzen a területen nincs is lényeges baj, mert a szegény zsellérnapszámosnak az esetek messze túlnyomó részében nincs többje egyszoba-konyhánál és azok a pélaák, amelyeiket inteipelláló t. képviselőtársam felhozott, éppen nem is ilyen zseliérházakra vonatkoznak, hanem egyéuként is adó alá eső názakra. Ezeknél ő tulajdonképpen azt kifogásolta, hogy szerinte aránytalan mértékben ugrik az adóösszeg, ha egyszobás lakás helyett két szobát magában foglaló házról van szó. Maga ez a rendelkezés, amelyről most beszélek, teljesen megnozta azt az eredményt, amelyet szem előtt tartottunk. Ez a rendelkezés tovább nem terjeszthető ki. A házadóreformnak ez a része le van zárva és ezt a kedvezményt a kétszobás házakra nem fogom kiterjeszteni. Egészen más oldalon kell ugyanis a kérdést megfogni. Ez a másik oldal az, hogy meg kell valósítani bizonyos mérteikig azt a régi kívánságot, hogy a vidéki kis házaknál térjünk vissza a házosztály-adóra. (Sulyok Dezső: Ez nem volna helyes!) Ezt kell megcsinálni, ezt elő is készítettem és azt hiszem, a következő költségvetéssel egyidejűleg konkrété jönni is fogok ezzel. (Helyeslés.) <é Azt is méltóztatik mondani, hogy a házadóra érvényes rendelkezések megakadályozzák a lakásviszonyok javulását. Ezt nagy általánosságban nem lehet mondani. Egy-ket ilyen esetet, amelyet méltóztatott felhozni, konkrété meg fogok vizsgálni, mert hiszen jobb a kon-krétum, mint elvben vitatkozni. A magam részéről mindent megteszek, hogy a rossz lakásviszonyok javuljanak. Ezt szolgálják a vidéken a hosszú időre szóló házadómentességek és a tatarozási adókedvezmények is. Erre vonatkozólag tévesek azok a hírek, hogy a kedvezmény mértékét 40%-ra leszállítom. A valóság az, hogy lényegében változatlanul 50%-os keretben fenntartom s fogom a köveíkező évben is a kedvezményt meghosszabbítani. Az egész kérdésnél természetesen nagyon fontos azután s minden adónemie vonatkozik, hogy emberi hang és megértés érvényesüljön az adórendelkezések végrehajtásánál. A létező jogszabályok okos és emberies értelmezésével az olyan határeseteket — melyeket említeni méltóztatott — is megelégedésre lehet elintézni. Utasítást is adtam arra, hos?y méltányosan kezeljék ezeket az eseteket. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz jogán a szó megilleti. Rakovszky Tibor: Mélyen t. Ház! Köszönettel tudomásul veszem a miniszter úr válaszát, mert én is helyeslem azt, hogy a jelenlegi adórendszerről át óhajt térni a régi házosztályadó rendszerre, amely sokkal igazságosabb, sokkal emberségesebb volt, mint a mostani rendszer. Kitűnik ez már abból is, hogy régi adórendszer mellett Csonka-Magyarország 79 millió pengőjével szemben Nagy-Magyarországon házadóra csak 45 millió esett. Reméljük, hogy ez az áttérés ilyen csökkenő hatást fog majd most is kiváltani. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: 55