Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-265
362 Az országgyűlés képviselőházának É6 5 Ilyet nem! Ekkorát nem!) Természetes, hogy ekkorát nem, mert nagyon jól tudjuk, ho^y sokkal nagyobb terheket kell ma a csonka országban lejenként viseini, mint kellett a régi békebeli Magyarországon, de kell, hogy legalább is a kisembereknél csökkenés álljon be. (Fabinyi Tihamér pénzugyimmiszier: A bérbe nem aűott házakra vonatkozik!) Hiszen másról nincs is szó, mint a bérbe nem adott házakról. Itt körülbelül a lakosság feléről van szó és ahogyan az Üfb.-löldek kérdésének rendezésekor általános könnyebbség volt tapasztalható, remélem, hogy ennek az intézkedésnek szintén kedvező hatása lesz a legszegényebb rétegekre. Még egyet volnék bátor az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlani, azt, hogy^ az adóhatóságok miként kezelik az adóbehajtásokat. A mai kormánypárti újságokba akarok os?ak utalni. Megay Meissner igen t. képviselőtársam erős interpellációt mondott el, azt hiszem, Hajdú megye közgyűlésén. Konkrét panaszokat hozott í'el. Az én megyémből nem tudok ilyen konkrét panaszokat felhozni, azonban kire bízzuk az ilyen határeseteket, amelyek borzasztóan fájnak az illetőknek. A jogállam egész rendszerébe vetett hite inog meg az iííetoneií, ha azt látja, hogy az apja 560 pengőt fizetett egy szoba után, amikor azonban a kamarát átalakítják, neki rögtön 17 pengőt kell fizetni alapadóban azért, mert átment egy más'k kamarába a családjával, vagy a feleségével. Arra kérem tehát a t. pénzügyminiszter urat, tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági napszámosok, a teljesen nincstelenek, főleg- l>a nagy családjuk van, esetleg négy-öt gyerekük, vagy ha a fiú megházasodik, s a leány férjhez megy s a házhoz egy szobát csatolnak vagy a kamrát alakítják át, ugyanabban a házban szobává, kapják meg az eddigi egyszoba-konyhás adómentességet. Különben a miniszter úr jószándékú válaszát tisztelettel tudomásul veszem (Helyeslés) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pénzügvmirdszter úr válaszát tudomásul venni'? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Á miniszterelnök úr kíván szólni. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! •Méltóztassék megengedni, hogy benyújtsam a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének jelentését az 1936/37. évre megszavazott hitelekkel s^e^ben az egyes költségvetési fejezeteknél az 1936'37. számaHá^i év II. felének végén mutatkozó eltérésekről. Kérem ert a jelentést a zárszámadási bizottságnak kiadni. Elnök: A miniszterelnök úr által beterjesztett h'te 1 eltérési kimutatásokról szóló jelentést a Ház kinyomatja, tagiai között szétosztatja s. azokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a .zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Következik Éber Antal képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpe^áció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvasna): »Interpelláció a kereskedelemügyi miniszter úrhoz a fővárosi kövezetvám ügyében. 1. Van-e tudomása a kereskedelmi miniszter ' úrnak arról, hogy a fővárosi kövezetvámok a budapesti és bndapestvidéki iparnak és kereskedelemnek súlyos megterhelését és a kereskedelmi forgalom kártékony korlátozását jelentiki 2. Hajlandó-e a miniszter úr a Máv. által . ülése 1937 december 15-én, szerdán. megindított ama tárgyalások fonalát felvenni* amelyek a fővárosi kövezetvámok eltörlésére irányultak! Éber Antal s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Éber Antal: T. Ház! A székesfővárosi kövezetvámok kérdését kívánom újból a t. Ház elé hozni egyszer abban a reménységben, hogy végre talán lehetséges lesz az igen t. kormányt is meggyőzni arról, hogy az az állapot, amely •a kövezetvám tekintetében fennáll, valósággal tarthatatlan. Teljesen tarthatatlan állapot ugyanis az, hogy amikor mi, ma, az autarchia és a protekcionizmus jegyében az országot egy át nem hágható vámhatárral vesszük körül, hogy azon túl a főváros önmagát niég külön kínai fallal vegye körül és megakadályozza azt, hogy a mezőgazdasági termékek, ipari nyersanyagok, gyártmányok bejöhessenek a fővárosba anélkül, hogy egy újabb súlyos megvámolásnak legyenek kitéve. 1872-ben, amikor ez a kérdés a törvényhozás elé először került, az 1872 : XXXVI. te. kimondotta, hogy a városok vámokat csak az ipar és a, kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül léptethetnek életbe. Ma pedig ott tajtunk, hogy a fővárost körülvevő ez az újabb vámhatár elzárja a fővárostól azokat a gazdaságilag tulajdonképpen a fővároshoz tartozó, csak közigazgatásilag külön területeiket képező városokat, amelyeknek a gazdasági élete szorosan összefügg a fővárossal, elzárja attól a mezőgazdasági területtől, amely az élelmezést a fővárosnak szolgáltatja és egyúttal lehetetlen helyzetet teremt a gyáripar igen sok vállalata részére is, amelyek a főváros környékén dolgoznak ós termékeiket a fővárosba kell beszállítaniuk. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) i 1928-ban a székesfőváros kiküldötte egyik szakközegét külföldre, hogy megállapítsa, ott, hol és mennyiben állanaík fenn hasonló vámtételek és akkor megállapíttatott, hogy abban az időben még Olaszországban és Franciaországban léteztek ilyen városi vámok. Időközben Olaszországban ez megszűnt. Franciaországban valóban léteznek ilyen városi vámoik^de három olyan nevezetes eltéréssel, amely eltérések nálunk nem léteznek. A francia városokban ugyanis nem esik városi vám alá az ipar ^nyersanyaga, nem esnek városi vám alá az elsőrendű népélelmezésá cikkek, mint a tej, a liszt, a kenyér, stb. és a tranzité-, átmenő áruk. Az, ami Budapest kövezetvámja körül létezik, hogy semmi toivétel nincs, hogy a legelsődlegesebb népélelmezési cikkek, az ipar nyersanyagai és a csak tranzitóáruk is változatlanul fizetik az egész vámot, semmi visszatéritésnek helye nincs, egyedülálló egész Európában, ilyen külön városi vámrendszer sehol a világon nincs. Ezek nem az út használatáért járó vámok jellegével bírnak, hiszen kiderül ez abból, hogy nem a kocsik száma szerint, vagy nem a bruttósúly mértéke szerint van kivetve ez a városi vám, hanem itt egész külön vámtarifa van. amelynek védővám jellege van, sokszor még kommunális vonatkozásban is. Csak ^így magyarázható, hogy például az ásványvíz 72 fillérrel van megvámolva, ugyanakkor ^a pálinka 27 fil'érrel. c ü ak azért, mert a székesfőváros rgy ásványvízüzemet tart fenn és ezt védi egy kü-
