Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-265
360 Az országgyűlés képviselőházának 261 30 pengő évi béreket fizetnek, ugyanakkor furcsán fest, hogy vaiaki azért, hogy apjának a názában egy kamarát átalakítóit, majunem annyit tizet az álianinak aaóbaji, — azt mondhatnám lakbérért — mint amennyit idegenoen berert kellett volna neki fizetnie, (luujzes Jaiius; Sót itt még alacsonyabb a pótaaó;j JNem, itt a pótadó nem olyan alacsony, mert 1377o-os a póeaüója az összes járulékokkal együtt. (Anaanazi-i^áSiiya lKla: A tatarozása, költségnél is több!) Ha azonban már ennél a kérdésnél tartunk, akkor engedtessék meg nekem, igen t. Ház, hogy az egész házadó rendszerére kitérjek egynéhány szóval. Nekem ugyanis az a szerény véleményem, hogy igenis, szükség van adóreformra és amiskor azt mondják, hogy ma az idők nem alkalmasak erre, nekem az a véleményem, nogy igenis ezcík az idők alkalmasak az adóreformra. (Mojzes János: A gyenge vállakról leemelni, az erősekre rátenni a terhet! A pénzügyminiszter úr monüotta ezt Pécsett, nagyon helyesen!) Akkor van orvosra szüksége valakinek, amikor beteg és nem akkor, amikor meggyógyult. Ma, amikor nehezebbek & gazdasági viszonyok, ma van szükség arra, hogy operatíve is beavatkozzunk éppen az adópolitika révén ezeknek a kérdéseknek a rendezésébe. Ha tovább taglaljuk a lakáskérdést, akkor azt látjuk, hogy 1930-ban, tehát még nem a dekonjunkturális időkben, Magyai országon összesen 1,467.000 lakóház volt. Ebből 712.000, tehát pontosan a fele vályogból készült. Ezenkívül 371.000 szintén vályogból készült, de az alapja kő, vagy tégla volt. így tehát az öszszes magyarországi házaknak csak 23 százaléka készült téglából, vagy kőből. Ha tovább vizsgáljuk a dolgot, azt kell tapasztalnunk. hogy a kis- és nagyközségekben tevő 1.253.000 lakásra összesen 1,868.000 lakásrész jut, ami azt ,jelenti, hogy egy-egy ház 1*4 lakószobával bír és három ember jut egy-egy szobára. Ezek mögött a számok mögött azonban természetesen sokkal krasszabb és sokkal rosszabb esetek is meghúzódnak. Ezek csak átlagok. Hogy a házadó mai kivetése és behajtása, de általában az egész mai házadórendszer milyen hibás, azt abból is láthatjuk, hogy a házhaszonérték Magyarországon 74 millió pengőben van megállapítva és ha a házhaszonértékneik megfelelő adót, amely a községekben 14 százalékot, a fővárosban pedig 19 százalékot tesz^ ki, kiszámítjuk ezekre a kislakásokra, azt fogjuk tapasztalni, hogy hozzászámítva a községi pótadót és egyéb más adónemeket is, körülbelül 20 millió pengőt tesz ki az az összeg, amelyet ezek a kisemberek házadóteherként ebben az országban viselnek. Ani'kor mindig arról beszélünk, hogy a proletárból is polgárt kell csinálni, amikor mindnyájan azt akarjuk, hogy ebben az országban mindenkinek legalább egy kis családi házikója, vagy egy kis talpalattnyi földje legyen, akkor olyan adópolitikát is kell követni, amely előmozdítja ezeknek az egzisztenciáknak a biztonságát és megadja a polgári létbiztonságot ezeknek az embereknek is. Ha az emberek azt látják, hogy minél nyomorultabb az a viskó, minél szegényebb, aki benne lakik, aránylag annál erősebben sújtják az adótér hek, — majd be fogom eztbizonyítani — akkor a szélsőséges agitációnak éppen ezek az állapotok adnak tápot az ország területén. f. ülése 1937 december 15-én, szerdán. Hogy micsoda óriási eltolódásokat tapasz I falunk éppen a házadó terén más adónemekhez j viszonyítva, azt egy példával fogom illusztrálni. Mint mondottam, Nagy-Magyarorszái gon 1912-ben a házadó teher 45 millió korona volt, 19J5-ben Csonka-Magyarországon pedig 79 millió pengő. Ha most a földadó adatait nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a földadó NagyMagyarországon 74 6 milliót tett ki, most pedig kitesz 30 9 milliói Bennünket sokszor meg szoktak vádolni azzal, hogy csak a kis- és nagybirtok közötti differenciákat szoktuk itt szembeállítani. Éppen ez a párt volt az, amely mindenkor állást foglalt a kartelekkel, a nagybankokkal é& a nagytőkével, vaiamint ( azoknak kinövéseivel szemben. Most azonban én nem tudok mást felhozni, mint azt, amit Láttam, hogy t. i. Magyarországon a nagybirtoknál a házadó átiagban véve holdanként 23 fillért tesz ki. Az Omge. I9ü2-ben közreadott egy . üzemstatisztikát, amelyben a kisbirtok és nagybirtok közterhet hasonlította egymással össze, de 1932 óta óvakodott ilyen üzemi statisztikát közreadni, mert kicsúszott száján az igazság. Az Omge. négy alföldi kisüzemet vicisgált meg, — ezek azonban 70 holdas, nem pedig 2—3 holdas kisüzemek voltak — 293 hold nagyságban. Azt tapasztaljuk, hogy az Alföldön egy katasztrális holdnyi mezőgazdasági területen a nagybirtokot 10 pengő 71 fillér, a kisbirtokot pedig 17 pengő 89 fillér közteher terheli Ha megnézem ezt a statisztikát a 71) holdas birtokoknál a házadó szempontjából,, azt tapasztalom, hogy míg a nagybirtoknál átlagban 23 fillér esik a házadóból egy katasztrális holdra, ennél a 70 holdas birtoknál ez az összeg 1 pengő 96 fillért tesz ki Elnök: Kérem a t. képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Rakovszky Tibor: Kérek 5 percnyi meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat méltóztatik-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Rakovszky Tibor: Méltóztassék jól megjegyezni, a házadó még ennél a 70 holdas birtoknál is 1 pengő 96 fillért tesz ki, a nagybirtoknál pedig csak 23 fillér ez a teher katasztrális holdanként. De menjünk tovább. Azt hiszem, a miniszter úr sem fogja megtagadni tőlem annak az állításomnak igizságát, hogy egy két-három holddal bíró embernek joga van ahhoz, hogy egy kis kőházikóban lakjék. Hiszen ez a legminimálisabb igénye t az embernek. (Fabinyi Tiiiamér pénzügyminiszter: Finnországban faházban laknak!) Finnországban faházik vannak, de Magyarországon — éppen hallottuk — faszükében vagyunk, s fát csak a gazdag ember tud vásárolni Magyarországon. Nálunk az történt meg a fával, hogy az uradalmak éppen a faárak magasságára való tekintettel nem engedik meg a licitát. Márcsak egy licitát ongedtek egy esztendőben. Tessék hát fával építeni, ha nem adnak nekik fát. De hogy visszatérjek eredeti gondolatmenetemre, azt vagyok bátor mondani hogy akinek egy kis két-háromszobás kőházikója van, akkor a mi híres adórendszerünk érte'mében az összes pótlékokkal együtt — ha a pótlékokat nem veszem többre, mint 100%-ra, pedig vannak községek, amelyekben 160—170°/«jot tesznek ki a pótlékok —. a 14 százalékos .házadé pótlékaival együtt 44 pengő 60 fillérrel terheli azt a két holdas nyomorult kisembert. Amiért tehát egy kis házikója van, csak a
