Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-265
Az országgyűlés képviselőházának 265. amely a nagybirtok nevében törvényt kiáltott a fejére és a bíróság sorompója elé idézte.« »A »Magyar Messiások« sorsa teljesedett be rajta is, »s üdve nincs a keresztnek, mert semmit sem' tehetnek, jaj semmit sem- tehetnek«. így történt Budapesten egy kis egyéni sors tükrében, amely mögött azonban* niemzeti tragédia húzódik meg. Tiborcok és Dózsa Györgyök tragédiája. Szegedinácz Pérók, Táncsics Mihályok, Grünwald Béláik mindig újra és újra megismétlődő sorsa.« »A bíróság .szerint enyhítő körülmény egy van: a gyomorbaj. A keserű testi állapot, amely a keserű világnézetet kiváltja. A fiziológiai fogyatékosság, amely a pszichikai ferdülést menti és magyarázza. Nem a tiszta szándék, nem a jóakarat, nem a viszonyok szörnyű intő szava. Csak a gyomorbaj. ítélni? Jó, legyen ítélet. Kegyetlen, mint a történelemben mindig, ha valaki száján új igazságok szólaltak meg. De a humanizmus szégyenbélyege? A testi enyhítő körülmény? A gyomorbaj, mint enyhítő körülmény nemcsak a bűnöshöz és nemcsak a bűnhöz: <a büntetőkhöz is méltatlan...« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek, a Büntető törvénykönyv 174. f-ában meghatározott sajtó útján elkövetett bűntett és bűntevő feldícsérése vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. (Malasits Géza: Még el sem ítélték jogerősen.) A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős .szerkesztőt. terheli a sajtójogi felelősség a St., 35. §-a értelmében. A^ bizottság megállapította, hogy <a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges 1 , zaklatás esete nem forog fenn, javasolj t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Malasits Géza: Amikor még nem is jogerős az ítélet!) Nem kell jogerős ítélet. Elnök: Györki Imre képviselő urat mint a kisebbségi vélemény előadóját illette volna a szó, a képviselő úr azonban nincs jelen. Szólásra kövekezik Takács Ferenc képviselő úr. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Féja Géza könyve tele van fájdalommal és jajkiáltással, Békés és Csongrád népének panaszával. Igaz, amit Féja könyvével kapcsolatban a Népszava megírt, hogy jaj annak, aki a nagybirtokhoz nyúl Magyarországon. (Ellenmondások jobbfelől: Már hozzányúltunk! — Zaj balfelöl.) Nem történt más Féja könyvében, mint az, hogy felsorolta a borzalmakat, amelyeket Békés vármegyében és Csongrád vármegyében kétségtelenül a nagybirtok okoz a magyar népnek. En, t. Képviselőház, közvetlen tapasztalatból is ismerem annak a népnek életét, Féja könyvét is olvastam és tudom, — tiszta, becsületes, magyar őszinteséggel mondhatom — hogy Féja Géza nem túloz, Féja Géza igazat írt. De t. Képviselőház, bárki elmehet a gyulai főispán előszobájába és megnézheti azokat a grafikonokat, amelyeket nyilván a főispán úr engedelmével a főispáni titkár készített a békésvármegyei viszonyokról. Azok a grafikonok is mindenben igazolják Féja Géza állításait. A közelmúlt napokban résztvettem a >gyulai diétán«, ahol református és római kaülése 1937 december i5-én, szerdán. 343 tolikus fiataloik, tehát a gyulai fiatalság, felekezeti (különbség nélkül tartott napokon keresztül tanácskozást. Itt szintén ezekről a kérdésekről volt szó. A tanácskozáson — közvetlenül annaik befejezése előtt — felállott a vármegyei tisztiorvos és szóvátette, miért nem hozták ide Békés váirmegye egészségügyi viszonyait is és amikor követelte és kérte, hogy tanácskozzanak ezekről a kérdésekről is, amelyek szintén alátámasztják Féja Gézánatk állí; tásait, megdöbbentő adatokat mondott a békési gyermekhalandóságról és a tuberkulotikus megbetegedésekről. Többek között azt mondta, vannak iskolák, ahol a tanulóknak 60%-a fertőzött a tuberkulotikus bacillusoktól. (Mozgás és zaj.) Ilyenek a viszonyok Békés vármegyében. Féja Gézának tehát semmit sem keli és semmit sem szabad visszavonnia állításaiból. T. Ház! De nézzük meg ezt a kérdést egészen közelről. A Népszava foglalkozott egy bírói ítélettel, amely még nem is jogerős. Megtörténhetik, mint ahogyan számtalan példa volt már rá, hogy a felsőbíróságok megváltoztatják az alsóbíróság ítéletét. A képviselőháznak szerintem nem lehet addig ezzel a kérdéssel foglalkoznia és pláne nem. ebben a vonatkozásban, hogy »bűntettnek feldícsérése«, amíg ez jogerősen nincs megállapítva felsőbíróságok által is. Kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy zaklatás esete forog fenn és tkérem a t. Képviselőházat, hogy ebben a kérdésben Esztergályos képviselőtársamnak mentelmi jogát ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: vitéz Szalay László képviselő úr jelentkezett még szólásra. vitéz Szalay László: T. Ház! Miután az előttem felszólalt Takács képviselőtársam véleményével nem értek ebben az ügyben egyet, tisztelettel javaslom, méltóztassék elfogadni a mentelmi bizottság jelentése alapján Esztergályos János országgyűlési képviselő úr mentelmi jogánaJk felfüggesztését — a kisebbségi ellenvéleménnyel szemben. .• vr";• _• Elnök: A vitát bezárom. Az előadó úr kíván még szólni. Huszovszky Lajos előadó: Mélyen t. Képviselőház! Szerény nézetem szerint a kisebbségi vélemény nem állja meg helyét mégpedig a következő okokból: A mentelmi bizottság nem teheti bírálat tárgyává azt, hogy fennforog-e bűncselekmény vagy nem. (Rassay Károly: Ez nagyon helyes álláspont, csak konzekvensen kell képviselni!) A második ok pedig az, hogy a kisebbségi vélemény előterjesztőit az vezette a vélemény benyújtásánál, hogy nincs még jogerős ítélet. A Büntető törvénykönyvnek 174. §-a, amely a vonatkozó bűncselekménnyel foglalkozik, amelynek feldícséréséről van szó, egyáltalában nem kívánja azt, hogy ítélet kell hozzá, tehát még kevésbbé kell hozzá jogerős ítélet. Vagyis még ha az első bírói ítélet felmentő lett volna is, a mentelmi bizottságnak még akkor is ilyen álláspontra kellett volna helyezkednie. (Zaj a baloldalon. — Egy hang balfelől: Tévedési) Én ad abszurdum viszem a dolgot, de így áll. A mentelmi bizottság ebben az esetben, amikor nincs is jogerős ítélet, hanem folyik az ügy, erre az álláspontra helyezkedik, miután vita lehet arról, hogy bűntett vagy vétség jelenségeit látszik feltüntetni. (Egy hang a baloldalon: Konzekvensen kell érvényesíteni!) Ezt konzekvensen viszi keresztül a mentelmi bizottság. Jogászi szempontból kizárólag ez az álláspont állhat meg és mondom, a Büntető törvénykönyv 174. §-ának betűszerinti és lényegbeli tartalmából csak erre lebet következtetni.
