Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

%&£> Áz országgyűlés képviselőházának$Gí , ; vA kisebbségi véleménynek előadóit — a bizottságban lefolytatott vita anyagából kö­vetkeztetve— az is vezette a vélemény előter­jesztésére, hogy annak az ügyésznek van ideje megvárni a bűnvádi eljárás lefolytatását, meri hiszen három év alatt lehet előterjeszte­nie indítványát, holott a 174. § második be­kezdése kifejezetten előírja, hogy ezen bűncse­lekmény, illetve vétség miatt a bűnvádi eljá­rás csak akkor indítható meg, ha a cselek­mény, elkövetése után három hónap alatt a bíróságnál feljelentés tétetett. (Ügy van! Ügy van! .oobfelöl. — Kéthly Anna: Még azt sem várták meg!) Három hónap alatt elévül ez, tehát az ügyésznek nincs módja várni. Ez a második dolog. A harmadik az a körülmény, hogy még nincs jogerős ítélet, tehát bekövetkezhetnék azj hogy majd egy jogerős ítélet felmenti az alapbűncselekmény elkövetőjét és a másik egyen így méltánytalanul szenved, a másik egyén.méltánytalanul ítéltetik el, szerény né­zetem, szerint, nem, következhetik be azért, mert a bíróság nyüván fel fogja függeszteni egy­szerű indítványra az eljárást mindaddig, amíg a jogerős ítélet meg nem hozatott. Ez az egyik. A.másik,pedig az, hogy ha még az az elsőfokú bíróság esetleg el is ítélné az illetőt, neki épp­úgy módjában lesz fellebbezni, mint ahogyan a másik ügyben megvan a fellebbezés lehető­sége. Mindezek alapján mind a büntetőtörvény­könyvre támaszkodva, mind a mentelmi bizott­ság állandó gyakorlata alapján mély tisztelet­tel kérem, hogy a mentelmi bizottság javaslata értelmében méltóztassék: a határozatot meg­hozni. (Kéthly Anna: Aki a nagybirtokkal szembe kerül... — Zaj.) Elnök: A tanácskozást . befejezettnek nyil­vánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság 532. számú jelentésében foglalt javaslatát Esztergályos János, képviselő úr mentelmi ügyében magukévá' tenni ,a kisebb­ségi véleménnyel szemben? (Igen! Nem!) Ké­rem azokat a képviselő urakat, akik a men­telmi bizottság javaslatát teszik magukéva, méltóztassanak felállani. (Megtörténik") Több­ség! A képviselőház a mentelmi bizottság ja­vaslatát elfogadván. Esztergályos János kép viselő ? úr mentelmi jogát ebben az ügyben fel­függesztette. ­íi Következik a mentelmi bizottság 533. számú jelentése: (Kéthly Anna: Sok ilyen bűntevőt kívánok Magyarországnak, mint Féja Géza! — Zaj és közbeszólások a; jobboldalon. — Kéthiy Anna: Majd azzal is foglalkozni fogok annak idején, amikor rá kerül a sor! — Zaj.) Csendet kérek! Az élőadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos Já nt>s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint neve­zett képviselő ellen eljárás indult azon a cí­men, hogy a-»Népszava« című politikai napilap 1937. évi július hó 20. napján kiadott 162. szá­mában »Súlyos vádak az angyalföldi elme­gyógyintézet gondnoka ellen« felirat alatt alá­írás nélkül megjelent cikk tartalma az 1912. évi LIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vét­ségének jelenségeit látszik feltüntetni, mert a cikk a m. kir. belügyminiszterhez XVI. 257.902/1937; B. M. szám alatt Gótzán János an­gyalföldi állami elme- és ideggyógyintézet gondnoka ellen benyújtott fegyelmi feljelen­">. ülése 1937 december 1.5-én, szerdán. tés tartalinát részben leközölte anélkül, hogy a "közlésre az arra illetékes hatóság engedélyt | adott, vagy a feljelentés tartalmát nyilvános­1 éágra hozta volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­| nül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott ; tanuk a-cikk szerzőjét vagy közzétevőjét meg­nevezni nem tudták és nem tudtak a lap féle­j lős szerkesztőjén kívül olyan egyént megne­í vezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerző­jét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közlemény­ért az 1878:V. te. V fejezete értelmében Esz­'> tergályos János országgyűlési képviselőt, mint tettestársat' terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János ; országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság 533. számú jelentésében foglalt javaslatát magukévá tenni? (igen!) A men­telmi bizottság javaslatát elfogadottnak jelen­tem ki. A képviselőház tehát Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 534. számú jelentése. Kérem az előadó urat, szíves­kedjék előadni. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselő­| ház! A pécsi kir. főügyészség Meizler Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a keszthelyi kir. járásbíróság megkeresése szerint ellene a bíró­ság Gárdonyi Lajos főszerkesztő keszthelyi la­kos főmagán vádló feljelentésére büntető eljá­rást indított, mivel Keszthelyen 1937. évi szep­tember hó 26. napján a keszthelyi négy választókerület közös választmányi ülésén mintegy hetven-nyolcvan választmányi tag jelenlétében a főmagán vádlóra vonatkoztatva a következőket mondotta: ». ..a helyi lap részéről ért támadás és hamis beállítás nem meglepő részemre, hiszen : közismert a szerkesztőjének közéleti szereplése. Köpönyegforgató, politikai szélkakas, aki hol egyik, hol másik párthoz ugrik át, hol a ke­resztények, hol a zsidók mellé áll, aszerint, melyiket látja a saját részére "é'szerű^bne'i és előiiyösebbnek.« (Horváth Zoltán: Ki ez a j kakas?) A feljelentés tárgyát képező ezen cselek­j menyben az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző rá­| galmazás vétségének tényálladéki elemei álla­píthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a meg­i keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­l függés nevezett képviselő személye és a vélel­jmezett bűncselekmény között nem kétséges, 'zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t, | Képviselőháznak, hogy Meizler Károly ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha ! szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a j tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság 534. számú jelentésében foglalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom