Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

33Ó Az országgyűlés képviselőházának 265. t. Háztól, hogy a képviselőház pénztáránál in­tézkedhessen!, a legközelebb esedékes képvise­lői illetményekből egyenként 10—10 pengőnek erre a célra való visszatartása iránt. Méltóztatnak a kért fölhatalmazást meg­adni? (Igen!) A Ház a felhatalmazást megadta. T. Ház! Tudomásul adom, hogy Végváry József képviselő úr hozzám intézett levelében mentelmi jogának megsértését jelentette be. Az írásbeli bejelentést a házszabályok 103. §-ának rendelkezése értelmében a mentelmi bi­zottsághoz teszem át. Napirend szerint következik a szellemi együttműködés tárgyában Budapesten kelt magyar-észt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felol­vasni a szöveget. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Méltóztatnak a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is magukévá tenni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori ol­vasásban is elfogadta és azt tárgyalás és hoz­zájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Következik a szellemi együttműködés tár­gyában Budapesten kelt magyar-finn egyez­mény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szöve­get felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori ol­vasásában is elfogadta s azt tárgyalás és hoz­zájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Következik a Szeged—Csanádi Vasút Kösz­vény társaságról szóló törvényjavaslat harmad­szori olvasása. Kérem, a jegyző urat, szíveskedj ók a szöve­get felolvasná. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslatot.) • Elnök: Méltóztatnak a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is magukévá tenni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Következük a Budapesten kötött magyar­brit légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat! harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szöve­get felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a törvény­javaslatot harmadszori olvasásában is elfo­gadni? (Igen!) A törvényjavaslatot elfogadott­nak jelentem ki, s azt tárgyalás és hozzájá­rulás céljából a felsőházhoz tesszük át. Következik az 1935. évben Genfben, a nők­nek bármilyen 'bányában földalatti munkára alkalmazása tárgyában elfogadott nemzeitközi egyezmény 'becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a sízö­veget felolvasói. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a tör­vényjavas latot.) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a törvény­javaslatot harmadszori olvasásábatn is magu­. ülése 1937 december 15-én } szerdán. kévá tenni? (Igen!) A törvényjavaslatot har­madszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki s azt tárgyalás ós hozzájárulás céljából a felsőházhoz tesszük át. Következik a Szent István király emlékére ötpengős ezüstérmék veréséről szóló törvényja­vaslat^ harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szö­veget felei vásni. Csikvándi Ernő jegyző (fölolvassa a tör­vényjavaslatot.) Elnök: Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a törvényjavaslatolt harmadszori olvasásában is magukévá tenni? (Igen!) A törvényjavaslatot harmadszori olvasásábatn is elfogadottnak je­lentem ki és azt hozzájárulás céljából a felső­házhoz tesszük át. Napirend szerint következik a XIX. nem­zetközi munkaügyi egyetemes értekezleteri el­fogadott egyezménytervezetekről ós ajánlásról sízóló 'iparügyi miniszteri jelentós folytatóla­gos tárgyalása. (írom. 522, 527) Szólásra következik Szeder János képviselő úr. Szeder János: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás sürgőssége miatt a rendelkezé­semre álló idő oly rövid, hogy csak azt teszi számomra lehetővé, hogy az előttünk fekvő iparügyi miniszteri jelentéssel kapcsolatban csupán a 40 órás munkahét egyezményterveze­tével és a fiatalkorúak munkanélküliségének ajánlási kérdésével foglalkozzam. A tegnapi napon Peyer Károly t. képvi­selőtársam a szociáldemokratapárt^ nevében leszögezte magát a 40 órás munkahót mellett. őszintén meg kell mondanom, 'hogy elvileg én is a 40 órás munkahét gondolata mellett va­gyok, — mellette vagyok azért, mert meggyő­ződésem, hogy a termelési folyamatok techni­kai fejlődése során automatikusan és feltét­lenül elérkezik nemcsak Európa munkástár­sadalma, hanem a magyar munkástársadalom is a 40 órás munkahét bevezetésének szükséges­ségéhez. A jelen esetben azonban én — és ezt is nyíltan és határozottan kívánom leszögezni — a 40 órás munkahét bevezetését Magyarorszá­gon még időszerűtlennek és a magyar közgaz­dasági életre károsnak tartom. (Esztergályos János: Inkább 72 órásat! Ügy-e?) Kijelentésem igazolásául vizsgálat tárgyává kell tennünk azt, milyen erők, milyen indokok szülik ezeket az egyezménytervezeteket és ajánlásokat. Bármilyen tisztelettel kell is viseltetnünk a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal és a Nemzet­közi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet egyez­ménytervezeteivel és ajánlásaival szemben, meg kell állapítani, hogy nem mindig kizáró­lag a munkásság szociális érdeke az. ami eze­ket az egyezménytervezetéket és ajánlásokat megszüli és létrehozza, hanem nagyon gyak­ran, az eseteknek nagy százalékában egyes államok külön érdekei húzódnak meg mögöt­tük. Emlékeztetek arra, amit Peyer Károly t. i képviselőtársam mondott tegnap. Sajnálatos­i nak tartotta, hogy Olaszország nem vett részt íelgutóhb a 40 órás munkahét genfi tárgyalá­sán, mert hiszen éppen Olaszország vetette fel elsőízben Genfben a 40 órás munkahét gondo­latát. Ez valóban így volt. Emlékeztetnem kelti azonban arra is, hogy amikor a lírának, a franknak és a dollárnak magas volt az árfo­lyama és amikor e miatt ezeknek az államok­nak termelése, közgazdasági élete és kivitele

Next

/
Oldalképek
Tartalom