Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-264
Az országgyűlés képviselőházának 264. tanácsa a diplomáciának akkor rendelkezésére álló minden kényszerítő eszközével igyekezett biztosítani és Magyarországra ráoktrojálni. A magyar kormány, akkori kényszerhelyzetében ezt a párizsi egyezményt alá is írta, a magyar törvényhozás azonban ezt a párizsi egyezményt, amely a magyar nemzet szuverenitását az aviatika terén ennyire korlátozta volna, sohasem ratifikálta. Ez a párizsi egyezmény oly területekre tévedett, amelyeket a még anynyira elfogult békeszerződések sem mertek érinteni. Felfogásom szerint — most egyéni felfogást mondok — ez a párizsi egyezmény máikeletkezésének körülményeinél fogva is nélkülözi azokat a jogi és erkölcsi kritériumokat, amelyek nélkül tisztultabb nemzetközi jogi felfogás mellett kötelezettség egy nemzetre nem származhat ik. (Ügy van! úgy van! a jobboldalon és a középen.) Ez a párizsi egyezmény, amely 1927-ben kelt, tartalmilag oly mértékben sérti egy szuverén nemzet jogát az élethez, a fejlődéshez, Magyarországot oly mértékben zárná el egyoldalúlag az aviatikától, mint a kultúra közkincsétől, oly mértékben gátolná erre való jogait és igényeit, hogy ezeket a szuverenitást sértő, lealázó, egyoldalú korlátozásokat Magyarország terhére — véleményem szerint — kötelezőnek elismerni sem a múltra, sem pedig a jövőre^ nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a balközépen.) Felfogásom szerint Magyarországnak, mint szuverén államnak a jogait a maga aviatikájának fejlesztése, fenntartása és támogatása tekintetében ezidőszerint semmiféle érvényes nemzetközi megállapodás nem gátolhatja. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezután semmi akadályát sem látom annak, hogy a magyar aviatika korszerű fejlesztése érdekében mindaz elhatároztassák és megtétessék, ami szükséges ahhoz, hogy a magyar nemzet a levegő óceánjának kihasználásában, az aviatika tudományának fejlesztésében, a magyar fiatalság pedig a levegő óceánjának meghódításáért folyó harcban épúgy résztvehessen, mint ahogy a magyar nemzet és a magyar nemzet fiai a kultúra és tudomány fejlesztésében mindenütt ott vannak és elfoglalják a méltó helyüket. (Müller Antal: úgy van!) Ezekután méltóztassék megengedni, hogy rátérjek magának a törvényjavaslat szövegének ismertetésére. A törvényjavaslat első négy szakasza bizonyos mértékű eltérést tartalmaz azoktól az előbb kötött megegyezésektől. Az első cikk ismerteti a szóbajövő területet. Ez vonatkozik Nagybritanniának és írországnak, valamint a Nagybritannia felségjogai alatt álló vízterületnek megfelelő légtérre, azzal a különbséggel, hogy Nagybritannia bejelentés mellett kiterjesztheti ezt oly területekre is, amelyek ezidőszerint nincsenek a szerződésbe 'bevonva. Vonakozik ez a mandátumterületekre, dominiumokra, gyarmatokra. Különössége még a javaslatnak, hogy utalás van az 1926-ban megkötött és 1927-ben becikkelyezett magyar-brit kereskedelmi és hajózási szerződésnek arra a rendelkezésére, amely a legtöbb kedvezményezetti jogot biztosítja a brit hajókon brit lobogó alatt Magyarországra jövő árukra és ugyanezt az elvet alkalmazni akarja és kívánja az egyezmény a légiúton Magyarországra jövő oly személyekre ós árukra is, akik és amelyek különben (ugyanezen brit fennhatóság alá tartoznak. K&ÍVÍSSI.ÖÍUÍ5I N/VPLO XVI, ülése 1937 december 14-én, kedden. 305 Amint az előbb említettem, kölcsönösein ki van kötve, hogy az általános berepülési engedély, külön előzetes engedély nélkül csak a polgári rendeltetésű repülőgépeknek van fenntartva; a katonai, rendőri és vámrepülőgépeknek külön engedély kell ehhez. Külön ki kell még emelnem azt, hogy a i:niegállapodás szerint abban az esetben is, ha az államnak két pontja között rendszeres repülőgépforgalom tartatok fenn, természetes dolog, hogy az esetleges rendszeres járatoknál, amelyeket Magyarország és Anglia egymásnak kölcsönösen engedélyezni fognak, ezen belföldi járatokat csak oly angol utasok ós oly áruk tekintetében használhatják fel, akik vagy amelyek a másik állaimból, vagy pedig egy közbeeső repülőtérről indulnak ki. A 4—19. §-ok nem tartalmaznak különös kikötésekéit és körülbelül megegyeznek (mindazokkal a rendelkezésekkel, amelyek már az előzőleg megkötött nemzetközi egyeményekben benne vannak. Ugyancsak a 21. ^ bír imég különleges jelleggel, — ezt már ismertettem — amennyiben e szerint a brit kormány egyoldalú bejelentése elégséges ahhoz, hogy ez az egyezmény a kolóniákra is kitrejesztessék. Tisztelettel kérem a képviselőházat, méltóztasiSiék ezt a javaslatot az. általános éis a részletes tárgyalás után elfogadni. (Élénk helyeslés -a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezáróan és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem^ a . kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban , a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A törvény javaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. ^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a "törvény javaslat címét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző: (felolvassa a törvényjavaslat elmét és 1—3. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvény javaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasás iránit napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak javaslatot tenni. T. Ház! Mielőtt napirendünk következő pontjára áttérnénk, bejelentem a t. Háznak, hogy Greesák Richárd képviselő úr, a napirend 6., 8. és 9. pontjai alatt felvett törvény javaslat, illetőleg két miniszteri jelentés előadója, családi gyásza miatt előadói tisztségének ellátásában akadályozva van. Ezétrt a házszabályok 186. %-a, értelmében vitéz Pintér Józisef képviselő urat kértem fel az említett ügyek előadására. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Napirend szerint következik a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára 'alkalmazása tekintetélben Genfben elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 520, 525) tárgyalása. Vitéz Pintér József képviselő urat, mint előadót illeti a szó. vitéz Pintér József előadó: T. Ház! A törvényjavaslat címének hangoztatásánál a mai világban szociális tekintetben kifinomult hallásunkat sérti már annak elképzelése is, hogy a gyenge női nemet súlyos bányamunkára, súlyos teher viselésére kötelezhetik. Mélyen t. Képviselőház! Körülbelül egy évszázada már annak, hogy e tekintetben egész 4*
