Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-264
306 Az országgyűlés képviselőházának 26 Európában intézkedések történtek, részben kifejezetten, részben nem kifejezetten olyan irányban, hogy a nőknek a bányamunkában való alkalmazása eltiltassék. Körülbelül száz esztendővel ezelőtt Anglia volt az első állam, amely 1842-ben elfogadott egy törvényt, amely tehát ilyen címen a legelső munkásvédelmi törvények közé tartozik. Magyarország mindjárt utána következett. Az 1854-ben alkotott bányatörvény 200. szakasza intézkedett olyan irányban, hogy megtiltassák Magyarországon a bányák területén női munkaerőknek bárminemű munkára való alkalmaztatása. Az idők folyamán természetesen a technika fejlődése következtében azok a súlyos terhek, amelyek a bányamunkával jártak, valamiképen megkönnyebbedtek, de ezek az időközben előállott könnyebbségek sem tették és teszik megokolttá, hogy bárminemű bányamunkára nők alkalmaztassanak. Azok az országok, amelyek e tekintetben f még nem intézkedtek, részben azért nem intézkedtek, mert területükön ninc*. bánya, részben azért nem, mert egyéb általános intézkedések, törvényi rendelkezések voltak, amelyek a nőknek nemcsak a bánya területén, de egyéb területeken viselendő minden nehezebb testi munkáját megtiltották. Az egyes államok közül, mint mondottam, Magyarország előkelő helyen volt, hiszen már 1854-ben intézkedett e tekintetben; az 1854. évi bányatörvény 200. szakasza előírja, hogy bányarendtartás készíttessék a bánya tisztviselőinek ' és munkásainak részére. Ez a rendelkezés később akként módosult, hogy e rendtartás lehetőleg azonos legyen a Magyarország területén lévő összes bányakapitányságok részére. A bányatörvényben kimondottan intézkedtek olyan irányban, hogy a nők bányamunkában semmi tekintetben részt nem vehetnek. 1883-ban és 1922-ben pedig a budapesti bányakapitányság intézkedett, hogy a bányakapitányságok területén a nők minden bányamunkától eltiltassanak. A genfi egyezmény megengedi bizonyos tekintetben, nőknek a bánya területén való alkalmaztatását, de csak abban az esetben, ha például egészségügyi munkát folytatnak, vagy ha bizonyos ideig tanulmányok céljából mennek a bánya területére és ilyen címen tartózkodnak ott, egyébként pedig minden munkától eltiltja őket. Azt hiszem, hogy e törvényjavaslat megokolásánál egyéb szempontokra hivatkoznom nem kell, hiszen maga a női fizikum, a női psziché, a sajnos, ma egyéb területen is nehéz női sors, a női családi élethivatás elég indokot szolgáltat erre. Különösen a manap sokat emlegetett családvédelmi törvények idejében nem kell részletesebben megokadatolnom, mennyire szükséges, hogy ez a törvényjavaslat valóban törvénnyé is váljék, nem azért, mintha e tekintetben az intézkedések egy- évszázad folyamán bárminemű ezzel ellentétes eredményeket is mutattak volna fel, hanem azért, hogy külön is és szemmel] áthatóan dokumentálhassák a magyar kormánynak az. az álláspontja és elhatározása, hogy a családvédelmi törvények eme kis területén is a családvédelmi törvények egyik legvédettebb részese, a .nő, még elméletben és hangoztatásban is minden nehéz fizikai munkától mentesíttessék és minél inkább átutaltassák a családvédelmi törvények értelmében igazi • területére, a családi élet felépítésére, szépítésére, hogy a családhoz tartozók a nő munkabírása, figyelme, szeretete,., gondoskodása révén valóban megh. üMse^g§^0£$7rip$r %4^$ic :kedden. találják a családban azt, amit a család a földön csak az embernek adui tud család révén az, ország is, amely, a kis családok ösz,szessége, megtalálja a maga .szociális boldogságát./ ,.._.. .,',.;, .,_, ;,,.. ...,.;..••' ' L'. . Mindezek alapján, mély tisztelettel 'kérem a'képviselőházat, hogy ezt a .törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék.. (Helyeslés.)^ ;, -7, Elnök': Propper Sándor képviselő urat. illeti a szói ; . : -^ . .. . . ; . ,. .•', U Propper Sándor: TV - Képviselőház! Nem kétséges, hogy ezt a törvényjavaslatot nem. lehet visszautasítani. Nem kétséges ennek a törvényjavaslatnak a sorsa, -egészen bizonyos, hogy a Ház egyhangúlag el fogja fogadni, törvénybe fogja. iktatni. . ; A törvényjavaslat az 1935. évben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes „Értekezlet egyik., egyezménytervezetének törvénybe, iktatásáról szól, amely egyezménytervezet a nőknek bármilyen bányában földalatti munkában való alkalmazása tárgyában hoz . intézkedéseket. A második cikk. amely, az gégész. Javaslat veleje, azt mondja, hogy a ..nőket korkülönbség nélkül tilos a bányákban fpldajajtti munkára alkalmazni. Ez olyan, dolog, amelyet el kell fogadni, de sajnos, a törvény jelentősége egyenlő a nullával. Magyarorszgon t. i. tudomásom szerint a bányák földalatti ^észében ezidőszerint egyáltalában nincs nő alkalmazva, egyetlen egy sem. Vannak nők bányaüzeme Síben, de a föld fölött és nem a szénbányákban. Kőbányákban például láttam nőket több helyen is dolgozni, a felszínen, meglehetősen neház munkát végezve. A földalatti részekben azonban sehol nő alkalmazva nincs; ezt egyébként maga a javaslat indokolása- is elismerj, amidőn azt mondja: a helyzet tehát az, hogy bár a gyakorlatban már 1854 óta nem alkalmaznak nőket a föld alatt a bányákban, kifejezetten ilyen tartalmú jogszabályunk, amely az ország területére kiterjednék, ezidőszerimt nincs, ezt pótolja az ebből az egyezménytervezetből alakuló majdani törvény. Tény azonban, hogy ezzel a szociális kirakatmunkával, amelyet így karácsonyra kap a magyar női dolgozó társadalom, a helyzet egyáltalában nem változik. Ez az intézkedés sem az államra, sem a bányakapitalizmusra egyetlen fillér terhet, sőt még inkommodálást sem jelent, mert hiszen egyáltalában nem változtat a mai helyzeten, csak egy törvényünkkel lesz több. En ezt az alkalmat használom fel, hogy rámutassak arra, hogy ez a gyakorlat következetes folytatása annak az 1920 óta folytatódó gyakorlatnak, amely szerint a nemzetközi munkaügyi szervezet és a nemzetközi értekezletek egyezménytervezetei és ajánlásai közül a magyar kormányzat mindig elfogadott mindent, aminek végeredményben nem volt semmi jelentősége és ami egy fillérbe sem került, de ugyanígy gondosan elkerülte mindazokat az egyezménytervezeteket és ajánlásokat, amelyek ; esetleg áldozatot jelentettek volna akár a kapitalizmus, akár az állam számára: 1919 óta,; amióta a nemzetközi munkaügyi szervezet a maga értekezleteit megtartja és a maga egyezménytervezeteit, ajánlásait ajánlja a tagállamoknak, néhány ilyen .egyezménytervezetet mi is beiktattunk a magyar törvénytárba, a legjelentékenyebbek azonban következetesen kimaradtak és elkerülték a mindenkori magyar kormányok figyelmét. 1919 óta, amikor a washingtoni első munkaügyi értekezlet volt, alig találunk olyan lényeges