Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-260
230 Az országgyűlés képviselőházának 260. büntetendő tényálladék fennforgása vagy fenn nem forgása kérdésében állást foglalunk és felmentő ítéletet hozzunk. Ezzel a helyes állásponttal szemben a most ismertetett mentelmi bizottsági jelentés éppen fordított álláspontra helyezkedett és bár megállapította a szóbanforgó képviselő és az elkövetett cselekmény közti összefüggést, megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól jött, azon az alapon, hogy a megkeresés nem látszik bűncselekmény tényálladékát megállapítani, kérte a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem elutasítását. Maga az elvi alap lehetetlen az én felfogásom szerint. Nekünk nem szabad ilyen álláspontra .helyezkednünk. Magát a konkrét ügyet nézve azonban még jo'bban meg kell döbbennem azon, hogy a mentelmi bizottság ilyen álláspontra helyezkedett. A szóbanlevő képviselő urat mint fefelei ős szerkesztőt kérték kiadni azon ,tiz állapon, hogy egy magánszemélyről egy közlemény jelent meg, amelyet a magánszemély a maga részéről sérelmezett és abban rágalmazás tényálladékát látta fennforogni. Ha általában vigyáznunk kell a mentelmi ügyek elbírálásánál, különösen vigyáznunk kell a magánvádas ügyekben, mert hiszen lehetetlen, hogy azzal a polgárral szemben, akinek nincs más útja a maga~ becsület ét keresni, mint a bírósághoz fordulni, a parlament a maga nagy erkölcsi tekintélyével akadályt állítson fel és az eljárás lefolytatását egyszerű többségi határozattal megakadályozza. Méltóztassék meghallgatni, hogy mi az az állítás, amely a mentelmi bizottság jelentése szerint nem tekinthető bűncselekménynek. A 8 Örai Újság szóbanlevő tisztviselőjéről a következőket írta az inkriminált cikk (olvassa): »Néhány héttel ezelőtt a 8 Örai Újság utazási irodája hangzatos hirdetésekben hívta fel a közönség figyelmét arra a társaskirándulásra, amelyet a lap a francia és olasz Riviérára szándékozott rendezni. A felhívás alapján jelentkezett is 40—50 utas a szép élményeket ígérő útra s a társaság elindult. Végigjárták az olasz és francia tengerpartot, Nizzát, Monté Carlót, San Remót s 'megtekintették a híres kaszinókat, ahol a nemzetközi közönség szórakozik. A kirándulókat a 8 örai Újság Salczer nevű tisztviselője kalauzolta a nevezetes helyeken. San Remóban aztán váratlan esemény döbbentette meg a kis társaságot: a lap utazási irodájának tisztviselője, aki egyébként az útimarsall szerepét töltötte be, mellbelőtte magát és életveszélyes állapotban egyik genovai kórházba kellett szállítani. A tragikus esetet még, súlyosbította körülmény, hogy kiderült: a kirándulók jegye csak San Remóig szól és Salczernél már nem találtak egy fillért sem. Most jöttek rá az utasok: miből játszott a sanremói kaszinóban, Monté Carlóban és Nizzában olyan feltűnően nagy tételekben kísérőjük, aki a rábízott kirándulók útiköltségéhez nyúlt s végül, mert veszített, kétségbeesetten, hazárd módon akarta visszanyerni a pénzt, amelyet utolsó centesimóig elvesztett. Mintegy negyvenötezer lírányi összeg volt Salczer kezében, s az utasokat csak úgy lehetett hazahozni, hogy a 8 Örai Újságnak egy másik tisztviselőjét^ küldték sürgősen San Remóba a szüksée-es pénzzel, amelv elegendő volt a kirándulók Budapestig szóló útiköltségére.« Ezzel a tényállítással szemben a mentelmi bizottság jelentése azt proponálja, hogy a képülése 1937 december 3-án, pénteken. viselőház többségi szavazattal mondja ki azt, hogy ezekben az állításokban nincs rágalmazó tényállítás, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) tehát a parlament a maga többségi határozatával mondja ki, hogy aki ezt elkövette, az a parlament erkölcsi felfogása szerint nem követett el olyan bűncselekményt, amely akár bűnvádi, akár fegyelmi eljárás alapjául szolgálna, akár megszégyenítő volna, akár közmegvetésnek tenné ki az illetőt. (Mózes Sándor: Állapítsa meg a bíróság ezt a körülményt! — Br. Berg Miksa: Majd a bíróság dönt!) A jogi szempontoktól eltekintve, azért vagyok kénytelen ez ellen tiltakozni, mert lehetetlen, hogy akár ennek a képviselőháznak egyes tagjai, akár a képviselőház kumulative megnyilatkozó felfogása erkölcsileg kifogástalannak mondjon egy olyan tényállást, amely itt le van írva. Ha pedig elfogadom a mentelmi bizottságnak ezt a propozícióját, ezt a javaslatát, akkor ez magyarul azt jelenti, hogy a képviselőház ebben a tényálladékban, ezekben az állításokban nem talált feltótlenül erköosileg kivetendő állításokat és tényelemeket. (Mózes Sándor: Vagy igaz, vagy nem!) Ezt tehát nem fogadhatom el„ éppen azért kérem, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elutasítani és Milotay István képviselő mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát az előadó úr által ismertetett szövegében elfogadni! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, méltóztassanak íelállani. (Megtörténik. — Rassay Károly: Na, ez jellemző! Erődi képviselő úr, mint jogász, feláll! — Erődi-Harrach Tihamér: Elnöke voltam a bizottságnak, kötelességem! — Zaj.) Kisebbség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el s így Milotay István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. (Rassay Károly: Hála Istennek!) Következik a mentelmi bizottság 503. számú jelentése. Németh Imre előadó urat illeti a szó. Németh Imre előadó: T. Képviselőház! Somogy vármegye tiszti főügyésze gróf Festetics Sándor országyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő Kadarkút községben 1937. évi május hó 15. napján oly különböző nyomtatványokat adott át kiosztás végett, amelyeknek terjesztésére az arra illetékes hatóság engedélyt nem adott. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 :XIV. te. 29. §-ának 3. pontjába ütköző sajtórendészeti kihágás tényálladéki elemei állapíthatók meg a megkeresés szerint. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440 I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és gróf Festetics Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel,
