Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

Az országgyűlés képviselőházának 260. képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 500. számú jelentésének tárgyalása. Németh Imre előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség Györki Imre ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte, mert a debreceni kir. törvényszék megkeresése szerint ellene ,a bíróság, mint fe­lelős szerkesztő ellen Tóth Lajos ipartestületi elnök főmagán vádló feljelentésére büntető el­járást indított a »Várospolitikai Szemle« című nem időszaki lap 1937. évi májns havában kia­dott IV. számában megjelent »Meddig fog ez még így tartani!« feliratú cikk tartama miatt. A cikk egész tartalma, de különösen egyes kitételei az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján el­követett rágalmazás vétségének jelenségeit lát­szik feltüntetni a megkeresés szerint. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Györki Imre országgyűlési kép­viselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi fe­lelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény 'között nem kétséges, azonban a vád tárgyává tett cikk kitételei a politikai kritika határát nem lépik túl, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez r hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyivánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Elfogadott­nak jelentem ki; tehát a Ház Györki Imre kép­viselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 501. számú jelentéséinek tárgyalása. Németh Imre előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség Györki Imre ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte, mert a debreceni kir. törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint fe­lelős szerkesztő ellen, Imre János debreceni la­kos főmagán vádló feljelenté sere büntető eljá­rást indított a »Várospolitikai Szemle« című nem időszaki lap 1937. évi május havában ki­adott IV. számában megjelent »Valanii bűzlik a henltessizakoiS!Zitálybain« feliratú cikk tartalma miatt. A cikk epész tartalma, de különösen egyes kitételei az 1914 : XLI. t.-e. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett, rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírliani köizlemémv névtelenül jelent meg^ a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőiét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mind­ezeknél fogva a vájd tárgvává tett hírlapi köz­leményért Györki Imre országervűlési kénvíis^Tő feiMős szerkesiztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. ülése 1937 december 3-án, pénteken, 229 A bizottság megállapította, hogy a, megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja -a t. Kép­viselőháznak, hogy Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Inén!) Elfogadott­nak jelentem ki: tehát a Ház Györki Imre kép­viselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben fel­függesztette. Következik a mentelmi bizottság 502. számú jelentésének tárgyalása. Németh Imre előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1 Milotav István or­szágffvíílési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető­törvénvszék rnipoik-presióise swir ,r, t ell^e a bíró­ság- tmint felelős szerkesztő ellen Salczer Jó­zsef fŐT^ifiieránvád 1 " feljelentésére büntető ipüá­rást indított iaz »Ui Magyarság« című politnkai napilap 1937. évi február hó 17. napián kiadott 38. számában mefiplent »Rnletten elvesztette a társaisutazók útiköltségét és öngyilkosiságot kö­vetett el« feliratú eikk tartalma miatt. A cikk egész tartalma az 1915:XLT te. 1. §-ába ütköző, a 3. U. bekezdése szerint minő­sülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségé­nek és ue-vanezen törvény eikk 2 Vába ütköző. 4. $ 2. bekezdése szerint minősülő sajtó írtján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni a megkeresés szerint . A szóbanforgó hírlaoi közlemény névtele­nül jelent mes\ a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotav István országgyűlési kénviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett az Össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban a vád tárgvává tett cikk kitételei bűncselekmény ténválladékát nem látszanak kimeríteni ,ezért zaklatás esete forog fenn, ja­vasolja a t. Kénviselőháznak, hogy Milotav Ist­. ván országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügvben ne függessze fel. Elnök: Rassay Károly képviselő úr kíván szólni. Rassay Károly: T. Ház! Az előbb Lányi t. képviselőtársam egy közbeszólásban arra hi­vatkozott, hogy a mentelmi bizottság és így a Képviselőház sincs abban a helyzetben, hogy egy vád tárgyává tett cselekményt elbíráljon a büntethetőség szempontjából. fLányi Márton: A minősítés szempontjából!) Hát a minősítés szempontjából; lényegében egy és ugyanaz, a minősítés, akár a büntethetőség szem­pontjából. (Lányi Márton: Valami lehet rágal­mazás és lehet becsületsértés!) Ez nagyon korrekt álláspont, mert nem a mi feladatunk az, hogy képviselőtársaink felett akár a cselekmények minősítése terén, akár a 35*

Next

/
Oldalképek
Tartalom