Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

226 Az országgyűlés képviselőházának 260, ságához kinevezett ügyészi megbízottak vezetője 760^1937. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert Budapesten 1937. évi március hó 16. napján »Tanone« felirattal ellátott oly nyomtatott röpcédulákat ragasztottak ki a házak falára hatósági engedély nélkül, amelynek felelős kiadójaként nevezett képviselő van megjelölve. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914:XIV. te. 29. §-ának 3. pontjába ütköző sajtórendészeti kihágás tényálladéki elemei állapíthatók meg a megkeresés szerint. ' A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a védelmezett bűncselekmény között kétséges, mert ! nincs adat arra nézve, hogy a terjesztés neve- , zett képviselő utasítására vagy akárcsak elő- ; zetes tudomása alapján történt volna, zaklatás ; esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. . Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem: méltóztatnak a javaslatot magukévá tenni? (Igen!) A javaslatot elfogadottnak jelentem ki: a Ház ejbben az ügyben Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 494. számú jelentése. Németh Imre előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi február hó 28. napján kiadott 49. számában megjelent »Nyilaspropaganda a szegedi leventék között« feliratú cikk tartalma miatt: A cikk egész tartama, de különösen egves kitételei az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 8. § 3. pontja, illetőleg a 9. § 6 .pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő Szegedváros Testnevelési Felügyelősége alá tartozó levente szervek sérelmére sajtó útján elkövetet rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni a megkeresés szerint. A m kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi augusztus hó 17napján megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be

; Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős, szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35 §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséares, azonban a vád tárgyává tett cikk kitételei bűncselekmény tényálladékát nem látszanak kimeríteni, ezért zaklatás esete forog fenn, javaülése 1937 december 3-án, pénteken, solja a t. Képviselőháznak., hogy Esztergályos János országgyűlési (képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem: méltóztatnak a javaslatot magukévá tenni? (Igen!) A javaslatot elfogadottnak jelentem ki: a Ház Esztergályos János 'képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 495. számú jelentése. Németh Imre előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 10.942/1937. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 10.358/2—1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntetendő eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi július hó 21. napján kiadott 163. számában megjelent »A front láthatóvá válük« feliratú cikk tartalma miatt. A cikk egész tartalma, de különösen egyes kitételei az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, vitéz Endre László gödöllői járási főszolgabíró sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye elispánja, mint a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi augusztus hó 2. napján 37.422/1937. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kóthly Anna képviselőtársunk kíván szólni. Kéthly Anna: T. Képviselőház^ (Hulljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A Népszavának »A front láthatóvá válik« című cikke vitéz Endre László magántevékenységével foglalkozik olyan módon, hogy semmiféleképpen ^nem érinti az ő közhivatali munkásságát, a képviselőház mentelmi bizottsága mégis sajtó útján elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Esztergályos János ellen hoz határozatot. Azt rögtön beszédem elején meg akarom jegyezni, hogy mi sohasem tiltakoztunk az ellen, hogy valakit közülünk egy magán vadas perben kiadjanak, sohasem tartottunk igényt a mentelmi jog mögé való elrejtőzésre akkor, ha nekünk valami magánemberrel volt összetűzésünk; de azt» hogy egy köztisztviselő a maga magánmulatságához, magántevékenységéhez, magán-