Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-260
224 Az országgyűlés képviselőházának 260. ülése 1937 december 3-án, pénteken. latiás^esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. t Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathoizatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a menítelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a menteimii bizottság javaslatát elfogadja és Mojzes János képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 491. számú felen tésén ék tárgyal ása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.390— 1937. f. iu szám alatt Végváry József országgyűlés^ képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 10.634/13—1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző és az 1912 : XLIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő sajtó útián elkövetett hiftfeleikezet elleni izgatás bűntette, valamint az 1921: III. t.-c. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző, a miagvar állam és nemzet megkerülése ellen irányuló vétség gvanúia miátt büntető eljárást indított a »Tnrul SajtóváHalat kft.« nyomdáiban előállított »Turul« fellát ? T ^+(+ Mipriot+ füzet tartalma, miatt. A szóban forgó füzet dr. Kalotás Antal felelős kiadásában jelent meg. azonban a lefoVtatott nvomozás adatni szerint Végvárv József orszá^^vű^ési kénviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság meerállam'totta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése nem jelöli meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló fenti füzet mely kitételeiben ^vagy mely részeiben véli a büntetendő cselekmény jelenségeit megállapítani, a megkeresés tehát nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú, valamint az 1932. évi október hó 11. napján kelt VIII. 21.342. I. M. számú rendeletnek, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Végváry József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a javaslatot elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Végváry József képvisleő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a 492. számú jelentés. Németh Imre előadó urat illeti a szó. Németh Imre előadót f T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9.020/1937. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 9.029/2^-1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi április hó 17. napján kiadott 87. számában megjelent »A hadirokkantad feliratú cikk tartalma miatt. A cikk egész tartalma, de különösen egyes kitételei az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő s a 8. § 3. pontja, illetve a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő a m. kir. honvédség egy részének, illetve több tagjának sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A m, kir. honvédelmi miniszter a hűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi június hói. napján 438.259/13— 1937. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, f az összefüggés nevezett képviselő személye és a. védelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, (hogv Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kéthly Anna képviselőtársunk óhajt szólni. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Az a cikk, amelynek bizonyos mondatait inkriminálta az ügyészség, a hadirokkantakkal foglalkozik. Amit a cikk megállapít, abban semmi új sincs. Senki sem állíthatja, hogy a hadirokkantak kérdése kielégítően van rendezve. Az elmúlt hetekben tárgyaltuk a tűzharcos-törvényjavaslatot és azzal kapcsolatban innen is és túlról is elhangzottak ennél a megállapításnál sokkal súlyosabb kitételek. Maga a kormány, illetve a kormány nevében nyilatkozó miniszterek is megmondották, hogy a hadirokkantak ellátása nem kielégítő és csak azért nem csinálhatják meg jobban, mert az állam költségvetése ezt nem engedi meg. Ha tehát valaki ezzel kapcsolatban olyasvalamit állít, amit itt a képviselőházban ezerszer elmondottak, akkor, ugyebár, semmiesetre sem lehet ebben a rágalmazás bűncselekményét felfedezni? Ha pedig olyat állít ez a cikk, ami az eljáró hatóságok magatartását tenné kritika tárgyává, akkor is az első lépés az volna, hogy az illetők ellen fegyelmi vizsgálat induljon meg. hogy vájjon azok az állítások 'helytállóak-© vagy nem? Ezzel ellentétben, úgy látszik, itt kezd egy olyan gyakorlat kialakulni, hogy ha valamely köztisztviselőről, közhivatal beli emberről, vagy közhatóságról valaki valamit állít, akkor ahelyett, hogy az maga ellen vizsgálatot kérne, rögtön a hivata T os felhatalmazás mögé buiik és bíróság előtt akarja elintézni azt a vitát, amely nem tartozik a bíróságra. Ez olyan különös rendszerré válik, amelytől én igazán nem várom a közélet tisztázását és nem várom azt, hogy — nem általánosságban beszélek — egyik vagy másik köztisztviselő ellen emelt vádakat azon a helyen lehessen elintézni, ahol ennek az elintézésnek valóban jogosultsága van. I)e nézzük meg, t. Képviselőház, mit állít