Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-257

124 Az országgyűlés képviselőházának 25 suth Lajos mit csinált. A kémek Herzl udvari tanácsos vezérlete alatt küldték . állandóan ,a jelentéseket, ós a postán felbontogatták a leveleket. Ezt történt. Nekünk tehát ezt az alsótáblát meg kell tartanunk az emlékezetünkben, hálával és elismeréssel kell gondolnunk ennek az alsótáblának a tagjaira, akik a kellő időben megértették a reformok szükségét és el is köbeitek mindent azok érdekében. Igen t. Ház! Nem látok megoldási módot az együttes ülés intézményében sem. Ez rontott a dolgon. (Rassay Károly: Pláne titkos szavazással!) Pláne titkos szavazással, amint mondja az én igen t. képviselőtársam. Többi t. barátaim kifejtették még a jobboldalról is, hog> ilyen esetben nyilt állásfoglalás szükséges. Kérem beszédidőmnek negyedóráyal való meghoszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Tessék folytatni! Bródy Ernő: A titkos szavazás nem lehet ebben az esetben ellenzékig kívánság, mert amíkoi uöntő fontosságú kérdések érdemi elintézés alá kerülnek, ahhoz nyilt állásfoglalás szükséges. Az a legkényelmesebb megoldás: népszerűen szónokolni odakint és érdek szerint titkosan szavazni idebent. Pedig ez íog bekövetkezni. Nem hiszem, hogy ez a magyar parlamentarizmus fényét emelné. (Rassay Karoly: Sehol a világon nincs!) Nem hiszem, hogy erre szükség volna, nem hiszem, hogy ez alkalmas fegyver voln. Azonkívül, amikor mi itt az alkotmányos tényezők összhangjának megteremtését keressük, mert helyes és szükséges, hogy az alsó- és felsőház ne egymással szemben, hanem egymást kiegészítve működjenek, nem tartom helyesnek egy olyan instrumentum beállítását, ^amely egyenesen provokálni fogja az összetűzéseket, az összeütközéseket, a rivalitást a két ház közt az elnyerendő többség szempontjából. (Rassay Károly: És azután titkosan, felelőtlenül dönt az országgyűlés!) Méltóztassék megengedni, hogy még egy jogról beszéljek, amelyet a törvényjavaslat megad a felsőháznak és ez a törvénykezdeményezés joga. Ezt a törvénykezdeményezési jogot t. barátaim — a jobb- és a baloldalról egyaránt — nagyon lenézték, gyakorlati szempontból intézték el. Szerintem ezt nem lehet gyakorlati alapon nézni, ezt elvi alapon kell nézni. Elvi alapon kell nézni azt, hogy amikor a képviselőháznak eddig csorbítatlan és osztatlan joga volt a törvénykezdeményezés, akkor most ezt (megosztja és egy részében átadja a felsőháznak. Teljesen hibás elképzelés az, amit egyik igen t. képviselőtársam mondott, hogy tulajdonképpen az alsóház nem élt a törvénykezdeményezés jogával, csak talán egyszer. Bocsánatot kérek, magam is éltem már vele. Végső elkeseredésemben a lakáskérdésben beadtam egy törvényjavaslatot. Igaz, hogy nem tárgyalták, de erről én nem tehetek, én kezdeményeztem, én tartottam az ősi jusst, én megtettem a magamét. Eltem tehát a jogommal. A felsőtáblának ellenben soha nem volt meg a törvénykezdeményezési joga. Érdekes, hogy mire hivatkozik a mélyen t. miniszter úr a maga indokolásában. Minthogy egy szót sem beszél erről az indokolásban, vissza kell tehát térnünk a jelenleg érvényes törvény indokolására, mert hiszen a jelenlegi törvénybe ez a törvénykezdeményezési jog be 7. ülése 1937 november 30-án, kedden. • van állítva, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) csak a többi szakaszok nem érvényesítették. Ez a jog azonban most is fennáll. Mit mond a törvény indokolása? Méltóztassék meghallgatni, mert nagyon érdekes, már csak az idők változása szempontjából is. (Halljuk! Halljuk!) Az 1926. évi XXII. te. indokolása azt mondja (olvassa): »A jelen javaslat az országgyűlés felsőházát ki akarja mozdítani abból a passzív és negatív szerepkörből, amely már hosszú ideje jellemző ismérve. Ha az új felsőház ja, magyar társadalom összes számottevő osztályát és rétegét, a tudomány, irodalom és művészet legkiválóbb képviselőit fogja alkotó munkára összefogni, akkor jelentősége oly mértékben fog emelkedni, hogy az eddigi színtelen szerep többé nem lesz fenntartható. Azok a szakkörök, auielyek a törvényhozást eddig csak máét a kormány szakértői tudták irányítani. most közvetlen 'bebocsátást nyernek a törvényhozás műhelyébe; kifejezetten biztosítani kell tehát a (kezdeményezés jogát a felsőháznak. hogy értékesíthesse azt a gyakorlati és elméleti tudást, amely talán minden államok felsőhiázánái nagyobb mértékben lesz sajátja«. Most méltóztassék még meghallgatni a következő részletet, amely igen érdekes a konklúziók levonása szempontjából. Azt mondja itt az indokolás (olvassa): »Azonkívül a jövőben bizonyára a kormány sem fog elzárkózni attól, hogy egyes javaslatait elsősorban a felsőházban terjessze elő. Ez már az 1884. évi javaslat indokolása szerint a törvényhozás teendőit nagyban megkönnyítené annyiban, hogy ameddig a képviselőház« — ós erre méltóztassanak figyelni (Halljuk! Halljuk!) — Tovább olvassa): >a költségvetést és más részletes tárgyalást igénylő javaslatot tárgyal, a felsőház nem kénytelen szünetelni és jó beosztás mellett gondoskodni Lehet arról, hogy mindkét Ház folytonosan _ működhessék és. sokkal rövidebb idő alatt érje el a megfelelő törvényhozási eriedményt.« Mi fog történmii e javaslat nyomában? Azt méltóztatnak gondolni, hogy egy időben fog tárgyalni a felsőház és a képviselőház? Hiszen 1885-ben, lamikoir ennek írefoirmjáról szó volt, még végnélküli ihómapokig terjedő költségvetési viták voltak, iáikkor imiég nemi volt házszabály, amely házszabály alapján imost az összes államférfi akiniak, akik e Házban helyetfoglalnak

} meg van szabva az idejük, a beszédidő tartama szeriint is ós dátulm szerint is. Neiin lehet korlátlan, végnélküli beszédeket mondani. Annak idején azt hihették, hogy amíg a költségvetési vita folyik itt a képviselőházban, az alatt a felsőházban (elkezdik tárgyalni a javaslatokat. Most azonban már anás pótlékokról gondoskodott a kormányzat, amely imiindig igyekszik imagának lehetőleg olyan biztosítékokat szerezni, amelyekkel tovább tud kormányozni lehetőség szerint mindkét Ház megkérdezése nélkül. Ott vain a rendeleti jogalkotás még az 1931. évi törvény alapján. A gazdasági és ihitelélet rendjének szabályozásáról szóló törvény alapján a kormány abban a helyzetben van^ Jiogy 'rendeletileg kormányozhat. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) A kormány tehát kitalálta már a megfelelő pótlékot s így nem kell neki külön a felsőházba mennie és ott tárgyalnia. Hogy festene ' a dolog, ha a felsőházban kezdenék tárgyalni i a javaslatokat és onnan küldenék át a képvi; selőházba? Mi volnánk a második fórum, ők