Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-253

462 Az országgyűlés képviselőházának 253 özvegy, minden más kritériumtól eltekintve, i feltétlenül bekerüljön a választók névjegyzékébe, ami ugyan nagyon csekély elismerés a tűzharcossal és a hadiözveggyel szemben, de, azt hiszem, szintén olyasvalami, ami az ország minimális tartozásaként fennáí ezzel a réteggel szemben. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy most még csak egyetlen kérést terjesszek elő. Ez arra vonatkozik, hogy ha a múltkorihoz hasonló razziák lennének ismét, — akár a városnak ugyanazon a területén, mint legutóbb, akár a város más területein — akkor minden más papírnál 'kitűnőbb és elsőrendűbb igazolvány legyen a tűzharcos, a hadiözvegy és a hadiárva igazolványa és az a tűzharcos, hadiözvegy vagy hadiárva ne ikerülhessen, abba a helyzetbe, hogy a toloncházba zsebmetszőkkel együtt vigyék ki. Ez az elismerés feltétlenül szükséges a tűzharcosokkal, hadiözvy gyekkel és hadiárvákkal szemben és én azt kérem, méltóztassék olyan igazolványok kiál lításáról gondoskodni, hogy így mindazok, akik tűzharcosok, hadiözvegyek, vagy hadiárvák, minden vexatúrától, minden inzultus* tói egyszersmindenkorra mentesüljenek. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban méltóztassék megengedni, hogy válaszoljak annak _ a képviselőtársamnak, aki a mult inter pellációs ülésen, amikor a razzia kérdése szóbakerült, azt kiáltotta bele a képviselőház üléstermébe, hogy a Dob-utcában nincsenek hadiözvegyek. Mert a Dob-utcában, valamint abban az egész városrészben nagyon sok hadiözvegy, frontharcos és hadiárva van. Sok olyan ember van ott, akinek nem kérdezték sem az osztályát, sem a foglalkozását, sem a felekezetét, amikor kivitték a harctérre és aki nem kérkedett ezzel, mert odakünn egyenlő volt mindenki, bármely felekezethez, bármely osztályhoz, bármely hivatáshoz tartozott. En nem akarom azokat az adatokat, amelyek rendelkezésemre állanak, itt ennek az ünnepélyes javaslatnak tárgyalása kapcsán a Ház elé hozni, de annak a képviselőtársamnak, aki közbeszólás formájában ezt a könnyelmű kijelentést tette, szívesen rendelkezésére bocsátom és remélem! boígy azzal fogja jóvátenni ezt a közbeszólását és azzal fog bocsánatot kérni ezektől a megbántott hadiözvegyektől, hogy legalább annyi pengőt fog adni a Hadirokkantak, Hadiárvák és Hadiözvegyek Országos Nemzeti Szövetsége karácsonyi felruTiázási akciójára, valamint^ a főméltóságú asszony karácsonyi akciójára, mint ahány hadiözvegy, hadjárva és hadirokkant találtatik az általa meigicsúfolt, lenézett Dob-utcában. T-i Képviselőház! A honvédelmi miniszter úr szavai mindnyájunkban — bármely párthoz tartozók legyünk is — csak megnyugvást kelthetnek elismerés és köszönet érzését válthatják ki. A honvédelmi miniszter úr kijelentette, hogy a hadseregben nem tűrte és nem tűri a politikát. Ennek tanújelét is adta mindaz idő óta, amióta a honvédelmi miniszteri székben ül. A honvédelmi miniszter úr iránt — amint már mondottam — az egész or; szagnak pártkülönbségre való tekintet nélküli bizalma^ mutatkozott meg e törvényjavaslat tárgyalásánál, amely bizalom nemcsak a honvédelmi miniszter úr személyének, hanem az általa a parlamentben képviselt magyar hadseregnek is szói, amely magyar hadsereg mindnyájunknak egyaránt kincse, dísze f és büszkesége, amelynek költségvetését is párt. ülésé 1937 november 16-án, kedden. különbség nélkül tettük magunkévá a legutóbbi költségvetési vita során, A honvédelmi miniszter úr azt mondotta, hogy e javaslattal azt célozza, hogy arról legyen szó, ami bennünket eêyesit es nem arról, ami bennünket szétválaszt. Sohasem volt ilyen szavakra .annyira szükség, mint éppen ezekben a mai időkben és soha nem volt enynyire szükség az ilyen szavaknak megfelelő cselekedetekre. Minthogy a honvédelmi miniszter • úrban olyasvalakit ismerünk, akinek szavai és cselekedetei egyeznek és arányban állnak, ezért, hacsak részlettörlesztés is ez a javaslat a magyar frontharcosok, a magyar hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek számára, hacsak részlettörlesztése is annak a nagy r

nemzeti adósságnak, amelyet valamennyien átérzünk és amelynek további részleteit mindannyian együttesen törleszteni kívánjuk, mégis, erről az oldalról is, mint ellenzéki pártállású képviselő is úgy érzem, (köszönetet kell mondanom a honvédelmi miniszter úrnak^ azért, hogy ezt a törvényjavaslatot a Ház elé hozta. (Temple Rezső: Elfogadja-e, vagy nem? Ellene iratkozott fel!) Elfogadom. (Derültség.) Elnök: T. Ház! Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a képviselő úr a javaslat ellen iratkozott fel és most mégis elfogadja. (Helyeslés és derültség.) Szólásra következne Balogh István képviselő úr. A képviselő úr nincs jelen. Homonnay Tivadar képviselő úr következik szólásra. Homontnay Tivadar: Mélyen i. Ház! Teljesen egyetértek az előttem szólott igen t. képviselőtársammal 'abban, hogy ünnepélyes javaslatot tárgyalunk- De én azt hiszem, hogy ez a javaslat még ünnepélyesebb lett volna akkor, ha pántokra való tekintet nélkül a pártok és a képviselők, akik ennek az ünnepélyes javaslatnak a tárgyalásában résztvettek, mind elfogadták volna a javaslatot. Nem, követem azonban a képviselőtársamait azon az úton, hogy a javaslat ellen iratkoztam fel, mert én, mint ellenzéki képviselő, a javaslat mellett foglalok állást és azt örömmel meg is szavazom. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen t. Ház! Nehéz és hálátlan egy képviselőnek a helyzete akkor, ha egy miniszteri felszólalás után áll fel és kívánja elmondani a maga mondanivalóit, de még nehezebb és még hálátlanabb a helyzete akkor, ha egy ilyen átfogó és összefoglal ó^ miniszteri felszólalás után kénytelen egy képviselő a szíve sugallatát követve a törvényjavaslathoz úgy hozzászólani, hogy olyanról beszéljen még, amiről addig nem beszéltek. A mélyen t. miniis'zter úr azt mondotta, hogy két hetiig tartott ez a vita és elismerésiéit fejezte ki ezért. Igen. t. Ház, à Válta két hétig tiartott. die mem húzódott el két hétig, mint fi hogy öt perccel ezelőtt az egyik igen t. barátom mondotta mefcem, mert a vita — szerintem — csak akkor húzódik el. ha. inem kíséri kellő érdeklődés, vagy ha például a, vitát megobs'trualjáit. Ez a vita tehát nem húzódik, ez a vita tant. Ez a vita tart inéig ez után a nagyszerű minlsKteiri nyilatkozat után lis. Ez a vita a tisztelet, ez a, vita az elismerés az élő hősök iránt. Ez a vita mélységes hódolat a harctéren elesett, vagy a harctéren szerzett betegségéből kifolyólag itthon elhunyt hőseink iránt. De én azt szeretném, ha a miniszter úrnak