Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-253

456 Az országgyűlés képviselőházának 25 den más kedvezményt megelőző törvényünk, így az 1920:XXXVII. fee. a földbirtok megoszlásáról, közérdekű, földbirtokpoliitiikai célnak nyilvánította földhözjuttatni az arany és ezüst vitézségi, éremmel kitüntetett földmívelőket, a földmíves hadirokkantakat, a földmíves hadiözvegyeket és árvákat és általában a becsülettel szolgált katonákat, akik közül egyenlő feltételek esetén előnyben részesíteni rendelte az arany és ezüst vitézségi érmeseket. Ezt kiterjesztette még az 1924 : VII. te. azzal, hogy földhöz és házhelyhez juttatta a mezőgazdasággal foglalkozó nem önálló keresőt is, ha katonai szolgálatát híven teljesítette. Lássuk már most, hogy végrehajtásában ez hogyan érvényesült. {Mozgás a baloldalon, — Kun Béla: Gyengén!) A két törvény alapján kereken 400.000 fő jutott földhöz, közel 800.000 holdon. Ezek közül a mérvadó hely becslése szerint körülbelül 70% hadviselt, akik közt viszont 30.000 fő hadirokkant van a jelenleg nyilvántartott 62.500 fő hadirokkanttal szemben és köztük van kereken 26.000 hadiözvegy a jelenleg nyilvántartott 42.000 hadiözveggyel szemben (Kun Béla: Kibírhatatlan törlesztési részleteket raktak rájuk!) és 1000 hadiárva a jelenleg nyilvántartott 294-el szemben. Házhelyet kapott 166.000 család, kereken 40-000 holdon. H.a ezzel szemben azt a kifogást hallj uk, hogy ez a rendezés csak (tjsrhet jeleintett az igényjogosultak számára,, akkor meg kell állapítanom, hogy az előző és a jelenlegi kormány igyekezett ezsen úgy segíteni, hogy a 10 holdon aluli birtokosok adósságait rendezte, adósságuk .&gy részét hosszúlejáratú kölcsönné alakította át, ezen felüli részét pedig az állaim vállalta át. Egy 1937. évi kormányrendelet pedig, amelyre jól mélltíóztaitnak 'emlékezni, a földhöz, vagy házhelyhez jutottak szamára a megváltási árait 33%-kai általában mérsékelte éisi eizem felül további 25% mérséklést ad a hadigon dobottaknak, az arany és ezüst vitézségi érmeseknek. Mint további kedvezményt ezen a téren, amely a helyzet súlyosságán enyhíteni hivatott, megemlítem ínég, hogy a kisebb gazdáik földadóját és a közmunkaváltság terhét a;z állaim a mezőgazdaság megsegítésére szóló alapból téríti meg. Ezúttal a gazdaadóigságok rendezése során körülbelül 60—65.000 kisgazda jutott ehhez a kedvezményhez. Az 1936 : XXVII. te. a telepítésről úgy intézkedik, hogy törekedni kell kisbirtokban részesíteni a vitézeket, hadirokkantakat, a hősi halottak és hadigondozottak leszármazóit s az arany és ezüst vitézségi érmeseket. Egyaránt megfelelő Jelentkezők közül azokat kell előnyben részesíteni, akik a háború alatt általában szolgáltak; egyben vételtár kedvezményt ad a vitézeknek és hadigondozottaknak!. Ezien törvény végrehajtása során az első évben földhöz jutott tulajdon gyanánt 3000 család 18.000 holdon, kisbérletben körülbelül 1500—2000 család 11.000 holdon. A földhözjuttattiottiak jelentékeny része ezúttal is hadviselt, illetőleg tűzharcos, amiről azonban megbízható statisztikánk még nincs. Egy 1932. évi kormányrendelet adókedvezményt ad a föld-, ház- és általános kereseti adó és pótadói után a hadigondozottaknak, a vitézségi érméseknek általában és az 1932-ig igazolt Károly-csapatkereszteseknek. T, Ház! Ez az az alap, amelyről meg kell indulnunk, ha a falu tűzharcosainak méltánylásáról beszélünk és erre az alapra kell felépítenünk a jelen törvényjavaslatnak további ki'. ülése 1937 november 16-án, kedden. egészítő rendelkezéseit is és nem egyszerűen azt mondani, hogy 5%-os adókedvezmény nem jelent semmit sem. Ha tehát vannak is hiányai ezeknek a törvényeknek a múltból, a számok szerinti eredmények felett nem lehet szemet hunyni, mert azok végeredményben mégis csak , élő és gyakorlati eredmények. Erről az alapról megindulva már most a jelen törvényjavaslattal kapcsolatban az egyesített véderő- és pénzügyi bizottság a nemzeti egység párt indítványára, a kisgazdapárt képviselői részéről kifejezésre jutott kívánságnak és a Frontharcos Szövetség javaslatának is megfelelve, mindenekelőtt a falu lakosságát érintő föld-,, ház- és általános kereseti adó kedvezményt jelen törvényjavaslatba iktatta. Az 50 pengő értékhatárig terjedő kedvezményt kiterjesztette az összes tűzharcosokra, az 51-től 100 pengőig terjedő értékhatárig járó kedvezményt pedig 5% adómérsékléssel, megadta a III. és IV. járadékosztályba tartozó hadigondozottaknak, az összes vitézségi éremtulajdonosoknak és a tűzharcosoknak általában. A föld- és házhelymegváltási ár további mérséklését, vagy általános kiterjesztését mindéi] tűzharcosra, pénzügyi és általános adózási okokból ezúttal nem tudtuk keresztülvinni. A Falusi Kislakásépítő Szövetkezet kölcsönkamat-kedvezményei pedig nem tartoznak a törvényjavaslatba, azzal azonban még kedvezmény szempontjából tovább foglalkozunk. Üj, lényegbeli rendelkezés a törvényjavaslatban a tűzharcos mezőgazdasági munkások alkalmaztatás! kötelezettsége a földbirtokokon, amelyet a vita során elhangzott kívánságnak megfelelően még ki fogunk bővíteni azzal, hogy az 1000 holdas mértékhatárt 500 holdra fogjuk a törvényjavaslatban leszállítani. (Élénk helyeslés) Mindezt azért soroltam; így fel, hogy összefüggő képet adjak a múltból a jelenbe mindarról az anyagi vonatkozású elismerésről, amelyet a törvényjavaslatban a falu népének juttattunk. Többet juttatni ma azért nem tudunk, mert itt olyan tömegről van szó, amelynél éppen ezért a pénzügyi következmény is nagyon súlyos volna. De különben is más szociális vonatkozású törvények keretébe tartozik, vagy pedig más úton kell keresni a megoldást. T. Ház! A fenti, részben száraz adatok felsorolása után, azt hiszem, nem szükséges bizonyítanom, hogy a tűzharcosok zömét alkotó falusi lakosságról elsősorban és a neki leginkább megfelelő irányban, a földhöz- és házhelyhezjuttatás útján történt és történik ma is gondoskodás. Ezt a gondoskodást lebecsülni vagy csak hátrányára elbírálni, nyilvánvalóan éppen olyan helytelen út volna, mint ' ezzel szembeállítani az állami, törvényhatósági és városi alkalmazott tűzharcosok hadi-pótdíját. Itt sem akarok sok számadattal jönni, csak annyit említek meg, hogy a törvényjavaslat jogkiterjesztése után ebben a csoportban körülbelül 12.000 tisztviselővel és majdnem ugyanannyi altiszti és díjnoki csoportba tartozó egyénnel kell számolnunk, összesen kereken 25-000—30.000 -fővel, nem számítva a nyugdíjban lévők még meg nem állapított számát. Most azt kell kérdeznem, hogy az előbb említett és a mostl említett számoki öszszehasonlítása, különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy a közalkalmazottak fele kisember, az altiszti és díjnoki csoportba tartozik, vezethet-e arra, hogy ebben az értékes földmívesréteg mellőzését lássuk? Erre a felelősségérzéssel aligha lehet igennel válaszolni,