Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-246

Az országgyűlés képviselőházának 21>6. ülése 1937 november 3-án, szerdán. 245 Éber Antal képviselő úrnak a földmívelés­iigyi, valamint a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter urakhoz intézett interpelláció­jára a képviselő úr kérelmére halasztást adtam. Következik Csoór Lajos képviselő úr inter­pellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »In­terpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz az adófoglalásoknál .az adózók részére hathavi eleiem stb. visszahagyása tárgyában (vonat­kozással a K. K. H. Ö. 55. § 16. pont). Tekintettel^ arra, hogy a közadókra, vala­mint a közadók kezelésére vonatkozó jogsza­bályok új összeállítása a pénzügyminiszter úr többszöri kijelentése dacára még uiindig húzódik, tekintettel továbbá, arra, hogy az adózás terén megkezdett igen helyes szociális irányú lépéseket a közadók kezelése terén is hasonló intézkedések helyesen egészítenék ki, kérdezem a pénzügyminiszter urat, hajlandó-e a. _ közadók kezelésére vonatkozó jogszabályok új teljes , összeállítása előtt sürgősen olyan intézkedést kiadni, mely a K. K. H. Ö. 55. §" 16. pontjában foglalt rendelkezést olyképpen mó­dosítsa, hogy az adózónak és 'házanépének nemcsak egy havi szükséges élelem stb., ha­nem legalább hat havi szükséges élelem, tü­zelőszer hagyassék vissza. Csoór Lajos s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Interpellá­cióm felolvasása után egészen röviden leszek bátor megindokolni az abban felvetett kérdé­seket. Annál is inkább röviden teszem ezt, mert ha részletesebben szólnék, nem tudnék elvonatkozni annak szembeállításától, ami itt most a köztisztviselők érdekében elhangzott egyfelől, másfelől pedig attól, ami ennek a, szegény, proletár népnek az érdekében itt el kell hogy hangozzék. Mély tisztelettel kérem a^ pénzügyminisz­ter urat. tegye megfontolás tárgyává egy so­ronkívüli rendelkezés kiadását a közadók ke­zelésére vonatkozó hivatalos összeállítás 55. ^-ának ahhoz a pontjához, amely szerint egy havi élelmet hagynak vissza az adóhátralé­kok behajtásánál. Kérem ennek olyan értelem­ben való módosítását, hogy legalább három, de inkább hat havi élelmet mentesítsenek a foglalás alól. (Helyeslés bal felől.) Igen fontos dolog ez, mélyen t. pénzügy­miniszter úr, a falusi nép körében különösen most, amikor oly szigorú adóbehajtás folyik. Életbevágóan fontos, hogy annak a ; munkás­nak, kisgazdának és egyéb falusi népnek no­vemberben necsak a decemberi élelme marad­jon meg a kamrában, hanem annyi élelme iegyen, hogy legalább márciusig legyen miből eltartania családját. Elismerem és teljes mér­tékben tisztelem a pénzügyminiszter úrnak azokat a törekvéseit, amelyeket az adóztatás terén szociális szempontból tanúsított, Nagy­szerű teljesítménveket végzett eddig. Nem akarom ezeket felsorolni, de ezeket a teljesít­ményeket ki kell egészíteni az eljárási sza­bálvzatban azzal, hogy kíméljük meg az adó­hátralékost attól, hogy télies mérteVben ki­foszHák a kamráját, az éléstárát. Nem azt mondom, hogv az egyes adóhatóságok télies mértékben kifosztják az adóhátralékosokat. a lehetőséfr meflrvan azonban erre és igen sok alkalommal láttam és tapasztaltam hogy jegyzők ellen fegyelmi eljárást indítottak azért, mert nem voltak eléggé kíméletlenek az adóvégrehajtásban, ha pedig nem akarnak eléggé kíméletlenek lenni, akkor kénytelenek magukat ehhez az 55, §-hoz tartani, amely na­gyon is szűk körben szabja meg a. foglalás alól mentes tárgyakat. T. Ház! A pénzügyminiszter úr nagyszerű elokvenciával és pátosszal beszélt az előbb arról, hogy a szívéhez milyen közel állunk és hogy az ő lelkében bizonyos húrok rezdülnek meg, ha egy-egy kérést előterjesztünk. A köz­tisztviselők kérése után rezdüljön meg tehát lelkében a szegény falusi nép érdekében egy másik húr is, hagyja meg a pénzügyminiszter úr az egy havi élelmen felül azt a három vagy hat havi élelmet, amelyre szüksége van a fa­lusi népnek ahhoz, hogy a télen át, az őszi munkaidőtől a tavaszi munkáidéig fenn tudja magát tartani. Azért is voltam bátor ezt az interpellációt előterjeszteni és soronkívüli intézkedést kérni, inert már több ízben felszólaltam és kérést in­téztem ilyen irányban ,s a pénzügyminiszter úr kétszer-háromszor is ígéretet tett, hogy ekkor és ekkor megjelenik ez az adó összeállítás, ez azonban még mindig késik és erős a gyanúm, hogy még sokáig fog késni. De ha már ennek a megvalósítása igen nagy nehézségekbe ütkö­zik, — ezt elismerem — akkor is egy ilyen (köz­beszóló rendelkezéssel, egy kielégítő soronkí­vüli intézkedéssel igen nagy szociális meg­nyugvást és békét lehetne teremteni. Tudjuk, hogy milyen nagy megnyugvást és örömet kel­tett az országban az, hogy a kormány az egy szoba, konyhás munkásházak adómentességét — igen helyesen — megadta és igen sok adó­hátralékot leírt; ugyanolyan nagy megnyug­vással fogadná a falusi nép és a szociális gon­doskodás jelét látná benne, ha a kormányzat a foglalás alól mentes élelem mennyiségét, fel­emelné három vagy hat havi mennyiségre. Kérem a pénzügyminiszter urat, adjon ked­vező választ ebben a kérdésben. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván vála­szolni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Képviselőház! A szóbanforgó kérdés nem old­ható meg önállóan az adóztatási jog körében, mert ez összefügg a bírói végrehajtási törvény­nyel, amelynek novellája, az 1908:XLI. te, azonos módon szabja meg a végrehajtás alól mentes élelmicikkek minimumának mértékét, — már pedig ebből az irányból — hosszú idő óta mindig negatív állásfoglalás nyilvánult meg bizonvos nagyon tiszteletreméltó szempontok­ból. En tehát most azonnali intézkedést ebben az irányban nem helyezhetek — sajnos — (ki­látásba. Megnyugtathatom azonban a képviselő urat, hogy egy külön rendelet adtam ki abban az irányban, hogy ezt a kérdést a legméltányo­sabban és a legkiterjesztőbben kezeljék és ha bármiféle konkrét panasz merül fel, azonnal közbelépek. Eddig nem is volt konkrét panasz, illetőleg elenyésző csekély mértékben volt csak. A valóságban akkor válnék döntővé ez a szi­gorú intézkedés, ha árverésre kerülne a sor, azonban de facto ez csak igen ritkán történik meg. Arra kérem tehát a képviselő urat. ha or­voslásra szoruló konkrét esetek merülnének fel, ezeket közölje velem és én nem fogok késle­kedni azok orvoslásával. Azt hiszem, ennek a rendelkezésnek a ked­vezőtlen optikája nagyobb, mint a valóságos

Next

/
Oldalképek
Tartalom