Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-236

Az országgyűlés képviselőházának 23 dák páriái azért különösen kiszolgáltatottak, mert hiszen reájuk az 1920. évi 19.10. szára« rendelet, amely a felmondást s a végkielégítési szabályozza, nem vonatkozik, ugyanekkor ezek az alkalmazottak túlhosszan, de ami talán ennél is fontosabb, vidéken 10—15 pengős havi fizetésekért dolgoznak az ügyvéd urak irodáiban. (Kéthly Anna: Irodát takarítanak és kijárnak a minisztériumokba!) A szállítmányozási szakmában a legalacsonyabb határa a munkaidőnek 48 óra, a felső határa 75 óra, vidéken azonban ennél több is előfordul. Ebben a szakmában dúl leginkább az ingyenes gyakornokoskodás, a néhány hónapig tartó kényszerű volontőrködésnek a visszaélése, abuzusa. Ugyancsak ez a szakma az, ahol legnagyobb számban helyezkednek el nyugdíjas vasúti és hajózási tisztviselők, hogy ezzel azután a maguk nagyobb nyugdíja folytán leszorítsák az életszínvonalat és egyszerűen elvegyék a kenyeret a szakképzett szakmai tisztviselők elől, (Kéthly Anna: Bérlenyomók!) A gyógyszer végy észét ben 60 órás munkaidővel, a filmszakmában 54 órás munkaidővel, az építőiparban helyenként 80 órás munkaidővel találkozunk. Talán még a legalacsonyabb normál munkaidő van a biztosítási szakmában, ahol az alsó határ 37-5, a felső határ pedig 45 óra és ha valahol, úgy ebben a szakmában lehetne legkönnyebben behozni a heti 40 órás osztatlan munkaidőt a túlórának merev és szigorú eltiltásával, hogy ilyen módon a szakma munkanélküli tisztviselői, szakemberei elhelyezkedhessenek. Az a kép, amelyet itt a valósághoz híven és természetesen sötét színekkel — mert^ nem tehettem másként — megrajzoltam a. fővárosra vonatkozólag, természetszerűleg áll a vidékre is. (Farkas István: Sőt a vidéken még roszszabbak!) Gyöngyösön a 72 órás munkaidőről, Kaposváron a 60—70 órás munkaidőről, Békéscsabán a 30 pengős fizetésekről panaszkodnak, ami azonban nemcsak a kezdőknél van, hanem néha t esztendők multán is megmarad. Nyíregyházán 15 pengős kezdőfizetésekkel találkozunk, Pápa városában a 20 pengős fizetésre és a szabadságidő hiányára panaszkodnak. Pécsett ugyancsak 20 pengősek a kezdő fizetések és 72 órás maximális munkaidőről esik szó. hasonlóképpen Székesfehérváron és Szombathely városában is. r Vannak az alkalmazotti munkaviszonynak egészen különleges vonatkozásai, amelyekre fel kellene hívnom itt a figyelmet. Lehetetlen és tűrhetetlen abuzus, az, hogy a zárórát nemcsak, hogy önkényesen kitolják a vállalatok 3^7—7 óráig, de igen sokszor lehúzott redőnyök mögött előkelő belvárosi papírkereskedő cégek előszeretettel szombaton éjszaka végeznek kirakatrendezést, hogy hétfőn azután megfelelő pompájában virítson a kirakat a belvárosi járókelők előtt. Panaszok érkeznek abban a tekintetben is, hogy a szállítmányozás terén a munkaadók arra hivatkoznak, hogy ők a közlekedés körébe eső vállalat és mint ilyenek, joggal tar tanak igényt arra, hogy őket a kivételek közé sorozzák és mint a kivételek alá eső közlekedési vállalat ipso facto kivonják magukat a 44, yag-y nem tudom, én hányórás munkaidő hatása alól. Más vonatkozásban viszont a tisztviselők azt a felfedezést teszik, hogy az egyetlen dolog, mely főnökeiknek ebből a kerettörvényből tetszik, a hatnapos minimális szabadság és már is törik, a fejüket, hogy az 6. ülése 1937 június £3~án, szerdán. 13 eddig megadott hosszabb szabadságidőt ^ hogyan lehetne ennek a minimumnak mértékére leszállítani. (Kéthly Anna: Es hogy a hat napot hány részletben adják.) Mondanom sem kell, hogy a fizetések és az előmenetel kérdésében uralkodó botrányos állapotok milyen rendkívül súlyosan hatnak vissza a családalapításra. Az egyik fiatal kolléga azt írja pesti közvetlenséggel levelében, hogy (olvassa): »32 éves fiú vagyok, két és fél esztendeje vagyok egy szállító cégnél alkalmazva, mint általános irodai erő. Beléptem 70 pengővel, ma van 80 pengőm, kétszer à 5 pengős javítást kaptam. Mikor lesz olyan jövedelmem, hogy házasságra is gondolhatok? Ha így megy a fizetés felfelé, akkor soha. Pedig jön az agglegényadó«. Előttünk van egy javaslat, mely tulajdonképpen az érdemleges nagy kérdések közül nem szabályoz semmit, csak a miniszter úrnak, a mindenkori miniszternek ad felhatalmazást arra, hogy ezeket a nagyjelentőségű és fontos kérdéseket a saját belátása szerint szabályozza. Elnök: Kérem képviselő úr, a beszédideje lejárt. Kertész Miklós: Kérek 5 perc meghoszszabbítást. Elnök: Méltóztatnak megadni? (Igen!) Tessék folytatni. Kertész Miklós: Hogy ez a szabályozás milyen lesz és mikor fog bekövetkezni, ezek azok a nagy kérdőjelek, amelyek e probléma megoldásánál nyitva maradnak és ez az, ami tulajdonképpen elfogadhatatlanná teszi számomra a javaslatot, melyet különben szívesen elfogadnék mint a kezdet kezdetét. A bizalomnak oly előlegezését kívánja ez a javaslat, amelyet legjobb akarat mellett sem adhatunk meg. mert hiszen a munkaviszony szabályozása egyrészt a felek közti együttes megállapodásokra, másrészt pedig olyan kogens, kötelező és precíz államhatalmi jogszabályokra tartozik, melyek pontosan megszabják, mit kell tenni, pontosan körülírják a jogokat és kötelességeket és szigorú, hogy ne mondjam drákói intézkedésekkel állnak őrt a mellett, hogy ezen intézkedések valóban be is tartassanak. Nálunk Magyarországon amúgy is az a helyzet, hogy a tekintélyi elv túlhajtása, a felsőbbségnek kijáró túlzó hódolat a politikai élet, a közélet területéről sajnálatos módon bevonult már a gazdasági élet területére is. Amikor nálunk az a helyzet, hogy a dolgozó rétegek nagyfokú függőségben, kiszolgáltatottságban és — sajnos ebből eredő szervilizmusban is szenvednek, egy ilyen szociális törvény végrehajtásánál a legfontosabb szempont: megadni az érdekelteknek a szabad önvédelemnek, a szabad szervezkedésnek, a szabad erőgyűjtésnek azokat a lehetőségeit, amelyek egyedül biztosítják, hogy ez a törvény nem marad üres keret, nem marad holt betű, hanem ebből eleven élet, szociális valóság lesz. Mivel, sajnos, igen kevés a remény arra, hogy ez az alapvető és fundamentális változás gazdasági életünkben, politikai életünkben, az egész magyar közélet területén bekövetkezik, amely pedig előfeltételét teszi annak, hogy itt új szociális szellem és szociális egyensúly jöjjön létre, ennélfogva a törvényjavaslatot nem fogadóin el. (Helyeslés a széltfőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! Mivel tegnapi ülésünkön