Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-245
198 Az országgyűlés képviselöMzának 2^5. közben csodálkoznak rajta, hogy mindenki az államot ostromolja a maga megélhetéseért. Mentül több kereseti lehetőséget kaparint el ilyenkép az állam vagy a hatóságok, ez a roham annál erősebb lesz szükségkép, mert az emberek élni akarnak. Igen t. Ház! Nem akarok ezzel a törvényjavaslattal részletesen foglalkozni, bár ezen a törvényjavaslaton lehetne egy kicsit javítani, illetőleg esetleges kárait enyhíteni. Például kívánatos lenne, hogy a városokra ne hárítsanak nagy terhet a mai számvevőségi személyzet nagyobbarányú nyugdíjazásával és az egyéb követelmények magasra csigázásával, mert .hiszen helyiség, berendezés, egyéb dologi kiadások tekintetében is a terheknek esetleg lényeges növekedése állhat elő. Ennek én végtelenül örülnék és ezt nagyon szeretném, de abban a (meggyőződésben vagyok, hogy ez a törvényjavaslat, .amint ezt az első mondatból kiindulva igyekeztem kimutatni, alapjában eltévesztett: ott keresi a bajok orvoslását, ahol eo ipso nem találhatja, meg. r Ennélfogva^ a törvány javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Elénk helyeslés balfelöl.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitáit bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést a határozathozatalra vonatkozólag. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) Kénem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nagy többségí A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a javaslat címét). Elnök: Szólásra következik Shvoy Kálmán képviselő úr. vitéz Shvoy Kálmán: T. Képviselőház! Miután a miniszter úr szavai engem megnyugtattak, a magam részéről a törvényjavaslatot elfogadtam általánosságban és részleteiben is elfogadom. (Helyeslés jobbfelől) Elnök: A cím meg nem tamadtatvan, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. §-t felolvasni. . /.„.; Csikvándi Ernő jegyző (olvassa az 1. s-t). Elnök: Szólásra következik Strausz István képviselő úr. Strausz István: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az általános vitában elhangzott kiváló bírálatok után nekem kevés mondanivalóm van. E kiváló bírálatok közül is, mint a legkiválóbb, kiemelkedik Esterházy Móric és Horváth Ferenc képviselőtársaim bírálata, amellyel a többit patinázták. Igeit t. Ház! Én Széll miniszter úrnak a törvényjavaslatban kifejezésre jutó törekvéset megértem. Tényleg szükség van arra, hogy a törvényhatósági jogú, valamint a megyei városok háztartásának vitelében egyre inkább jelentkező bajok, hibák orvosoltassanak. A számvevőségek államosítása által azonban a hibák kiküszöbölését elérhetőnek nem tartom. Gondoljunk csak arra, hogy a számvevőségi tisztviselők államosítása milyen ellentétet fog kiváltani köztük és a vármegyei autonómiát reprezentáló tisztviselők között. A számvevőülése 1937 október 29-én, pénteken. ségi tisztvisők tulajdonképpen nem a maguk teiauatkorének betöltésére, hanem a kormányzat hatalmának érvényesítésére törekszenek. • ellentéteket fog kiváltani. Az ellentétek civakodássá fajulnak el, ami egészen bizonyosan^nagy hátrányára fog válni a városok háztartásának. Erre kirívó példa a vármegyei számvevőségek államosítása. Az a megállapításom tehát, hogy amit megnyerünk a réven, azt el fogjuk veszíteni a vámon. Csak azért szólalok fel. hogy nyomatékosan ajánljam bzell miniszter úr figyelmébe, tegye magáévá azt az elemi követelményt, hogy a kormányzat a lehető leggyorsabban dolgozzon ki törvényjavaslatot a közháztartásokról, a közháztartások viteléről (Ügy van! Ügy van! Hely&sles f a bal- s szélsőbaloldalon.) és azt terjessze a Haz ele. Ezzel a törvényjavaslattal meg fogjuk oldani a függő kérdések teljességét és ki fogunk küszöbölni minden hibát úgy az államháztartásból, mint az autonómiákból. Erre a törvényjavaslatra tehát feltétlenül szükség van. Feltétlenül szükség van azért is, mert &gy ilyen törvényjavaslat veti meg alapját asz annyiszor hangoztatott egyszerűsítéseknek is. Az eddigi törvényeik alapján nem lehet elérni komoly egyszerűsítéseket. Az eddigi egyszerűsítések csak komplikációval, szövevényességgel jártaik. Az egész rendszert meg kell változtatni. Meg kell változtatni — eizt csak úgy, közbevetőleg mondom — az egyetemi kiképzést is. Ezzel íkapcsolatban csak arra utalok, hogy az egyetemen az államháztartástant, vagy mint rossizul nevezik: az államszámviteltant csak póttárgy gyanánt adják elő, nem is a rendes hallgatóknak, hanem a rendkívüli hallgatóknak. A rendes hallgatóik elszaladnak a szaktanár szobája mellett, szinte szágyelik magukat, hogy ők az államháztartástan, illetőleg az államszámviteltan tanára felé közelednek. Pedig ez az alapja — nem nagyítok — az egész közigazgatásnak!. Ha beveszik áz államháztartástant a szigorlati tárgyak közé és az egyetemről ebben a tudományágban is képzett doktorok kerülnek ki, akkor úgy a minisztériumokban, mint a vármegyéknél és a városoknál elesük az úgynevezett segédszolgálat szükségessége, mert maga a fogalmazói szak fogja végezni ezeket a teendőket. Ma is ez dönt a számvevőségek véleménye felett, dönt anélkül, Jhogy valamit is értene ehhez a szakhoz. Amint látjuk, a földmívelésügyi minisztériumi visszaéléseknél fokozatosan mentek kézről-kézre a fogalmazói sízalkná] az aktáik tömegei. (Homonnay Tivadar: Földmívelésügyi visszaélések? Ez teljes tévedés! Ez, hála Istennek, visszafelé sül el. Korrekt tisztviselői kar az!) Én nem ismerem ezeknek a dolgoknak az alapját, hogy kik csinálták, (Homonnay Tivadar: Korrekt tisztviselői kar!) de mindenesetre az a fogalmazói szak, az a miniszteri osztályfőnök felelős elsősorban, aki kiadványozta az aktákat. De minden egyéb kérdés szorosan összefügg a reformmal. Kifejtettem már ebben a Házban, hogy aiz állam budgetjogát, az állam zárszámadási jogát az idők folyásával egészen súlytalanítottáik. Éppen ezért, amikor jön a titkos választójog, eminens kérdés az államra és az egész köizéletre, hogy államháztartási törvényjavaslatot terjesszen elő a kormány, mert ez lesz az alapja annak a törvényhozói munkának, amelyet a titkos választójog alapján összeülő képviselőház fog majd végezni, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.)
