Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-240
Az országgyűlés képviselőházának 2W. munkaadóval rokonságban levő alkalmazottakra e törvény hatálya ne terjedjen ki., Ezt sajnálatomra nincs módomban elfogadni, a gyakorlatban ajmúgyis rendkívül nehéz annak ellenőrzése, hogy a családtagok mennyi ideig dolgoznak és munkájukért milyen ellenértéket kapnak. Kéthly képviselőtársam hivatkozott a Kúria 42. számú döntvényére és kérte, "hogy ez a döntvény legyen a kritériuma annak, hogy ki tartozik vezető állásba és ki nem. Ezt a döntvényt, sajnos, ebben a kérdésben nem lehet alkalmazni, mert a következőképpen szól (olvassa): »Magánvállalatnál magasabb tudományos képzettséget igénylő állást betöltő és ilyen képzettséggel, vagy ezt pótló gyakorlati szakismerettel rendelkező alkalmazottat más megállapodás hiányában egy évi felmondási idő csak akkor illet meg, ha a vállalat.a nagyüzemek közé tartozik és az alkalmazott az egész vállalatnak vagy annak valamely önálló ágára kiterjedő vezető és irányító munkakörrel van felruházva.« Itt kifejezetten nagyvállalatról van szó^ (Györki Imre: Kis vállalatról nem is lehet szo!) viszont méltóztatik tudni, hogy a törvény hatálya kiterjed a közép- és kisvállalatokra is és amint a törvény indokolása mondja, középipari, kisipari vagy kiskereskedelmi vállalatban is lehet vezető állású jelleggel valaki, (Kéthly Anna: Tej fiókvezető!) például üzletvezető, akinek a munkaidejét és esetleg bizonyos körülmények között a munkabérét sem lehet a törvény hatálya alá tartozónak tekinteni. Györki t. képviselő úr azt kívánja, hogy ezt az egész 2. %-t kapcsoljuk ki. Erre vonatkozólag az a válaszom, mint már tegnapi felszólalásomban is említettem, hoigy a mezőgazdaság és az azzal kapcsolatos mezőgazdasági iparok alkalmazottait éppen a mezőgazdaság speciális munkaviszonyaira tekintettel ki kell kapcsolni, mert ott a munkaidőt szabályozni nem lehet és a munkabérek szabályozására, legalább is a gazdasági napszámbérek szabály ozá sara, más rendelkezések vannak érvényben; ugyancsak más különleges rendelkezések vannak érvényben a közszolgálatra és a közforgalmú közlekedési vállalatokra is és így ezekrp nézve a kivétel teljesen helyénvaló. Ami a soffőrökre vonatkozó megjegyzés! illeti, azt hiszem, itt tévedésben van a képviselő úr. mert tudomásom szerint a Kúriának ez H döntvénye csak arra vonatkozik, hogy a soffőrök mint háztartási alkalmazottak kötelesek az Oti.-járulékokat fizetni. Mindenesetre a kérdést meg fosrjuk vizsgálni és amennyiben valamilyen hiánv van, mindig less módunk megfelelően intézkedni. Kérem a szakasznak az előadó úr módosításával való elfogadását. (Helyeslés job bf elől. j Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem, méltóztatnak-e. a 2. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr, Csoór Lajos, valamint Kertész Miklós és társai képviselő urak módosító indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, kérdem, méltóztatnak-e a 2. §-t az előadó úr módosításával elfogadni, szemben Csoór Lajos, Kertész Miklós és társai képviselő urak módosító indítványával, igen vagy nemi (Igen!) A Házi a 2. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. A 2. § után Rupert Rezső képviselő úr új szakasz felvételét javasolja. ülése 1987 július 1-én, csütörtökön. 129 Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó! Rupert Rezső: T. Képviselőházi! Még az általános vita előtt, amikor nem tudtam, hogy más képviselőtársaim ezt a témát hol teszik szóvá, beterjesztettem a következő indítványt (olvassa): »Kérem a t. Házat, hogy a következő új 3. Vt iktassa be a törvénybe: , 3. §. Kereskedelmi utazók, ügynökök, üzletszerzők és imiás hasonló foglalkozásúak, akiket más kereskedelmi vagy ipari vállalat vagy üzlete körében előre meg nem határozott üzletek személyes szerződésével bíz meg, kereskedelmi vagy ipari vállalat alkalmazottjának tekintendők, tekintet nélkül arra, hogy a felek a közöttük fennálló viszonyt milyennek jelölték meig, vagy akár a szolgálati viszonyt kifejezetten ki is zárták. Felhatalmaztatik a m. kir. kormány, hogy az előző bekezdésekben említett munkaviszonynak eddig törvénnyel, vagy rendelettel nem szabályozott kérdéseit rendelettel szabályozza. A szolgálattal kapcsolatos kiadásokat {utazási költségeket) a munkaadó a munkabéren felül megtéríteni tartozik. Semmis az olyan megállapodás, amely szerint a szolgálati kiadások a munkabérben bennfoglaltatnak. A költségek megtérítése iránti igényről lemondani nem lehet. A kiadások összegét a bíróság az összes körülmények gondos mérlegelése mellett saját belátása szerint is megállapíthatja. Az 1. §-ban meghatározott munkaviszony keretében semmis az olyan megállapodás, amellyel a munkavállaló, a munkaadó valamely üzleti „" követeléséért kezességet vagy delcrederét vállal. Az e címen kifizetett, vagy javadalmazásból levont összegek az elévülési időn belül bármikor visszakövetelhetők és a visszakövetelési jogról lemondani nem lehet.« Azért voltam bátor a 'bevezetésemben megemlíteni, hogy én ezt a módosítást még akkor terjesztettem elő, amikor nem tudtam, hogy más helyen is szóbakerül ez a kérdés, mert akkor igyekeztem volna a többi t. képviselőtársamhoz alkalmazkodni és velük együtt szóvátenni ezt a kérdést. Éppen ezért bocsánatot kell kérnem a t. Háztól, hogy a többi felszólalás után újra idehozom a t. Kép viselőiház elé ezt a kérdést, de erre a törvényhozási technika kényszerít, mert a vita előtt kellett ezt a ja, vaslatot beterjesztenem. Egyébként ennek a módosító indítványnak helyes indokolását már elmondották előttem szólott t. képviselőtársaitm: Bródy t Ernő, Györki Imre és Kéthly Anna. En az általuk előadott indokokat teljesen magamévá teszem, sőt kijelentem, hogy azokon az indokokon épül fel ez az egész módosítás is, amely egyébként az utazói és ügynöki érdekképviseletek közös előterjesztésében foglaltatik. Bár a miniszter úr előtt fekszik ez a szöveg, mégis szükségesnek tartottam némi változtatással külön módosításként is indítványozni ezt, mert nem akarom, hogy az akták között ez a szöveg és ezek az ötletek elvesszenek. Sokszor folytattunk reménytelen küzdelmet. Ilyen reménytelen küzdelmet folytattunk az alkalmazotti különadó leszállítása érdekében, a magánalkalmazottak sorsának javítása érdekében, és ezek a küzdelmek lassan ; mégis gyümölcsöt termeltek. Ha. tehát egyéb^célt nem is szolgál ez. akkor csupán raunt adalék szerepel majd a miniszter úr számára, haa végrehajtási utasítást kibocsátja, de a későbbi törvényhozás részére is mint adalék jó helyen lesz, ha be lesz iktatva a naplóba. Ezt annál inkább szükségesnek tartom, mert a miniszter 19*
